A fenntartható fogyasztás divatos elméletei szerint egy környezeti szempontból fenntartható világban sokkal inkább a szolgáltatások, mintsem a termékek előállítása lesz a gazdaság motorja. A zene- és filmiparban például a cédék vagy DVD-k legyártása helyett egyre fontosabbak azok az online szolgáltatások, amelyek a kedvenc zenéket és filmeket közvetlenül elérhetővé teszik a rajongóknak. „Nincsenek pontos adatok, de tíz zeneszám letöltése feltehetőleg kevesebb energiát használ el és olcsóbb is lehet, mint egy CD előállítása. Ráadásul nyersanyagot sem használunk” – mutat rá Zilahy Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének docense.

Az ingyenes fájlcsere azonban büntetendőnek számít, noha egyes mérések szerint az internetforgalom hatvan százalékát ez teszi ki. „A mostani helyzet a 22-es csapdájára hasonlít, aminek megoldásához mindenképpen állami beavatkozásra van szükség” – mondja dr. Tóth Péter Benjámin, az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda stratégiai és kommunikációs igazgatója. A fiatalok tömegesen használják a nem legális lehetőségeket, miközben nincsenek igazán olyan törvényes megoldások, ahová át lehetne csábítani őket.

„Nincs legális piac, mivel nincs is rá kereslet. Ha úgy szüntetjük meg államilag a kalóz oldalakat, hogy még nincsenek törvényes lehetőségek, akkor nincs, ami ezt az űrt betöltse. A legitim lehetőségek viszont nem tudnak megerősödni, amíg léteznek illegális letöltő oldalak” – mutat rá a helyzet fonákságára a kommunikációs igazgató. Az Artisjus szerint a kitörési pont az lehet, ha mindkét irányba egyszerre tesznek lépéseket; a törvénytelen fórumok használatát pedig elsősorban oktatással és nem a felhasználók büntetésével kellene visszaszorítani.

 

Kalózok és nagyágyúk

Emlékszik még valaki a Napsterre? Ez volt az első olyan oldal, amelynek köszönhetően több millióan kezdték használni a fájlcserét. A rengeteg per miatt a Napster bezárt, és sorstársához, a Kazaa-hoz hasonlóan ma fizetős zeneboltként él tovább. Nyugaton az internetes zeneeladásból származó bevételek ugrásszerűen megnövekedtek, ám az itthon működő több száz úgynevezett fájlcserélő oldal nem valószínű, hogy a két legendás fájlcserélő példáját követi.

Minden magára valamit adó zenekar elérhetővé tesz ingyenesen letölthető számokat a honlapján, ám a kalózokkal itthon lényegében csupán egy-két legális online zenebolt próbál versengeni. Plusz a távközlési nagyvállalatok. Előfizetéses rendszert igyekszik bevezetni itthon a Vodafone, a UPC és a T-Mobile is. A cégek zeneletöltős rendszereinek szépséghibája, hogy csak az adott vállalat előfizetői érhetik el a szolgáltatásokat.

A UPC online zenei szolgáltatásával nyolcszáz másolásvédelemmel ellátott zeneszámot tölthetnek le az előfizetők. A cég a csomagban ezen felül ötven korlátlanul másolható számot is garantál, mivel az előző nyolcszázat csupán saját felhasználásra tölthetjük le. A Vodafone Zenetárral telefonra és számítógépre lehet letölteni korlátlan mennyiségű számot két hétre ezer forintért. Emellett minden hónapban az előfizetés mellé tíz szabadon másolható dal tölthető le ingyenesen. Egyéves hűségnyilatkozat aláírása és 2400 forint befizetése után a T-Mobile-nál is korlátlanul tölthetünk le számokat, hat hónap elteltével pedig száz darabot másolhatunk szabadon.

 

Szingaszong

A Napsterhez és a Kazaa-hoz hasonló népszerű zeneáruházak nálunk egyelőre nem elérhetőek, sőt a Nyugaton egyre jobban felfutó előfizetéses Spotify.com oldalai is csak bizonyos országokban használhatók. Ugyanez a helyzet az Amazonnal is: a piacvezető webáruházban ugyan van lehetőség MP3 letöltésére és megvásárlására, de nem Magyarországról. A Magyar Zenészszakszervezet az illegális letöltések visszaszorítására hozta létre a Dalok.hu-t.

A honlap olcsó és széles kínálattal próbálja a legális lehetőségek felé terelgetni az internetezőket. „Az oldal a magyar zenészek kezdeményezésére és igényei szerint épülő nonprofit internetes zenei portál, ahol letöltéssel lehet magyar zenét vásárolni, ingyenesen zenéket hallgatni, videoklipeket nézni és a zenészekről szóló információkhoz jutni” – áll bemutatkozójukban.

A kínálatban csak hazai termést találunk, de az árak valóban méltányosak. Egy számot általában egységesen 124 forintért vehetünk meg, de kevésbé ismertet vagy régi slágereket akciósan, 64 forintért is beszerezhetünk. Egy régebbi Amorf Ördögök lemezt 620 forintért vesztegetnek, viszont egy újabb kiadású Barabás Lőrinc Elektric vagy a Hajdú-Bihar megye neves nótafái album 1250 forintot ér (ami általában szintén jellemző ár).

Fizetésnél választhatjuk a mobil, a bankkártyás vagy az Abaqoos online megoldást. A mobilos vásárlással az a baj, hogy csak érvényes Telenor vagy T-Mobile előfizetéssel vagy kártyával működik, a Vodafone ügyfelei nem férnek hozzá a szolgáltatáshoz. A vásárlás feltétele, hogy Telenor kártyás ügyfélként az univerzális, T-Mobile ügyfél esetében pedig az m-com egyenleg fel legyen töltve.  A dalok.hu angol változata a Songs.hu, amelytől a magyar zenék szélesebb körű külföldi terjesztését remélik. Az oldal kínálata elég vegyes: a mulatós zenétől az újabb megasztáros előadókig sok mindent találunk.

A konkurens Songo.hu már sokkal inkább hasonlít egy igazi online zeneboltra: jóval szélesebb kínálatot nyújt, és áraiban is nagyobb a szórás. A kínálatban lapozgathatunk a stílusok között (Christina Aguilerától a Ramonesig sok ezer album van fent), a letöltéshez regisztrálni kell. Az egyik fő hátrány, hogy a számokat csak Windows Media Playerrel tudjuk lejátszani. A felhasználási jogot és a lemezek otthoni másolását úgy korlátozzák, hogy egy számot a kiadótól függően két-három számítógépen lehet csak megnyitni és kettő–tíz cédé lemez készíthető belőle. Felugró ablak jelzi a felhasználónak, ha lejár egy zeneszám felhasználási joga.

Fizetésnél itt is több lehetőség adódik, de bármelyik mellett döntünk is, mindenképpen elveszik az internetes szolgáltatások két nagy előnye: az olcsóság és a gyorsaság. Emelt díjas SMS-es vásárlásnál ugyanis az oldalon található listaáraknak körülbelül a dupláját fizethetjük. Ha viszont bankkártyával próbálkozunk, akkor a megvásárolt dalokat csupán az átutalás megérkezése után lehet letölteni. A számokba belehallgathatunk ingyenesen, és ha egy dalba beleszeretünk, választhatjuk a villámvásárlást is, amellyel a kiválasztott számot rögtön le tudjuk tölteni regisztráció nélkül, egy emelt díjas SMS-ért cserébe.

 

Csak nézünk

A filmek letöltésével vagy online megnézésével kicsit más a helyzet: számos oldal kínálja ingyenesen valamelyik, de inkább az utóbbi szolgáltatást. Az egyik legismertebb az Indavideo, amely továbbra is működik, de az egész estés magyar filmek feltöltésének kezdeti dömpingje leállt. Ma már jóval kevesebb „új” alkotást lehet látni, azonban még így is érdemes csemegézni a mozi-, kísérleti és dokumentumfilmek között.

Egy filmszakmában dolgozó forrásunk szerint jelenleg a hazai oldalak azt próbálják kikísérletezni, hogy mi az, amiért hajlandóak fizetni a felhasználók. Ameddig ugyanis az emberek ingyenesen is hozzá tudnak férni teljes filmekhez, addig egy hasonló vállalkozást nagyon nehéz fenntartani. Ezt igazolta a korábban nagy reménységnek számító Filmklik is. Bár az oldal továbbra is működik, de vélhetően a kevés látogató miatt nem váltotta be a hozzá fűzött üzleti reményeket, és részben a Port.hu üzemeltetésében fog újjáéledni valamikor 2011 elején.

Addig is egy sok adatot kérő regisztrációt követően tudjuk használni a szolgáltatást. A kínálatban főleg művészfilmeket találunk, de akadnak népszerű mozik és persze dokumentum-, illetve rövid- és amatőr filmek is. A Filmkliken nemcsak vásárolni, kölcsönözni is lehet: ekkor negyvennyolc óráig lehet a film a gépünkön. A határidő lejártával egy fájlvédelmi kód lehetetlenné teszi a filmnézést. A kölcsönzés ára mozinként 750 forint, ha pedig meg akarjuk tartani a filmet, 1590 forintot kérnek. A számlát kiegyenlíthetjük kártyával, mobillal, és fizetés előtt le tudjuk tesztelni azt is, hogy a gépünk lejátssza-e egyáltalán a filmet.

 

Online-film-kutya

Az online filmnéző oldalak többsége úgynevezett streaming funkcióval működik, vagyis meg tudjuk nézni a filmeket online, de nem tudjuk letölteni azokat a számítógépre. Ilyen a MOOvie.hu is, ahol prémium vagy ingyenes filmlista közül választhatunk. Az utóbbit a regisztrációt követően rögtön élvezhetjük, az egyedüli hátrány az, hogy ekkor csak egy percig futó reklámblokk megtekintése után juthatunk el magához a filmhez. Számos linknél azonban a film nagyon lassan indul, már ha elindul egyáltalán. Ha bosszantanak a reklámok, választhatjuk a prémium listát is, itt emelt díjas SMS ellenében tudjuk aktiválni fiókunkat. A tarifa nagyon alacsony: egy hónapra 150 forint, két hónapra 240. Az oldalon az Avatartól a Mesék Mátyás királyrólig rengeteg filmet találunk.

Az Online filmnézés nevű oldalon 1722 film szerepel, és itt az online megtekintés és a letöltés közül választhatunk – teljesen ingyenesen. Ezekkel az oldalakkal van egy alapvető gond: néha sokáig töltenek le egy filmet, vagy a már megnyitott film szinte jelenetenként töltődik be, ami miatt élvezhetetlenné válik a mozizás.

A Filmkutya kizárólag hirdetésekből él, éppen ezért a regisztrációnál egy kisebb kérdőívet kell kitölteni – ahol sem nevet, sem e-mail címet nem kérnek, viszont minden más tekintetben részletes adatokat kell beírnunk –, hogy be tudják lőni, kiknek milyen reklámok szórjanak. Mivel az oldal a reklámhelyek eladásából szerzi bevételeit, a letöltés díjmentes. Egy program telepítése és a kérdőív kitöltése után már böngészhetünk és tölthetünk is. Bár a Filmkutya kínálata jóval kisebb, mint a MOOvie-é vagy más online filmnézős oldalé, a rendszer olajozottabban és sokkal biztosabban működik.    

 

Az illegális használat jogi következményei

Az elmúlt másfél évtizedben széles fogyasztói réteg számára vált megszokottá, hogy zenét, filmet bármikor ingyen tud illegális forrásból beszerezni. „Ennek ellenére azt tapasztalom a környezetemben, hogy az emberek nem érzik jól magukat ebben a helyzetben. Érzik, hogy nem ez lenne a természetes, hanem jogszerű forrásokat, szolgáltatásokat kellene igénybe venniük. Ez reménnyel tölt el. De a változáshoz nagyon fontos lenne, hogy megerősödjenek a legális online szolgáltatások” – mondja az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója. A tisztán magáncélú letöltésekért egyébként nem üldözik a fogyasztót, a jog az engedély nélkül működő feltöltőt bünteti. Az Artisjus mindenesetre azt javasolja, hogy senki se merítsen illegális forrásból, és különösen ne töltse fel jogdíjfizetés nélkül mások dalait, filmjeit.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 21. számában.

 

Kép [cc] blue

***