Európában az online elköltött hirdetések már megelőzik a televíziós reklámokat, és az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a gyerekeket célzó marketing eszközök alkalmazása.

Éppen emiatt az Európai Bizottság átfogó kutatást indított a témában, amelynek fő kérdései

• a gyerekekhez szóló online marketing kiterjedése és jellemzői,

• az online játékokban elhelyezett hirdetések hatása a viselkedésre, és

• az országok szerinti szabályozás felülvizsgálata voltak.

A kutatásban többféle (viselkedéstani, fókuszcsoportos, kérdőíves, mélyanalítikus) vizsgálati módszert alkalmaztak, illetve felülvizsgálták a résztvevő 28 EU-tagállam szabályozását is. (Izland és Norvégia is csatlakozott a kutatáshoz.)

Átláthatatlan, kifinomult, személyre szabott

• Olyan átláthatatlan és kifinomult marketing eszközökkel találkoznak a gyerekek az online játékok, mobil applikációk, közösségi média használata közben, amelyekről nem tudják, hogy reklámok.

• Az online játékokban (advergame*, közösségi média, appok)  túl sok beágyazott** és keresőmarketinges*** reklám és termékelhelyezés található.

• Megszokott jelenség az applikációs játékok körében, hogy fizetni kell külön azért, hogy folytathassa, vagy egy szinttel feljebb lépjen a játékban. A legtöbb játék arra buzdít, hogy a felhasználó minél több időt töltsön vele, és minél többet vásároljon az applikáción belül. Gyakran azért is kell plusz pénzt fizetni, hogy ne jelenjenek meg a reklámok.

• A 6 és 12 év közötti gyerekekkel végzett két viselkedéstani vizsgálat úgy találta, hogy az online marketing módszerek erősen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. A beágyazott hirdetések tudat alatt befolyásolják őket. Az applikáción belüli vásárlások szintén hatással vannak a vásárlási szokásaikra.

• Az Európai Bizottság a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal együtt elérte, hogy a legnagyobb app értékesítők világosan tájékoztassák a vásárlókat arról, hogy az adott applikáció tartalmaz-e alkalmazáson belüli vásárlást. A gyerekek vásárlásra ösztönzése egyébként is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít.

Nem kapnak elég védelmet

A kutatás rámutatott, hogy Európában a gyerekek nem kapnak egyenlő mértékű védelmet az online marketing befolyásoltság ellen, aminek a legfőbb oka, hogy alig van különbség a szabályozásban országonként. A szülők pedig eltérő módon követik a gyerekek online aktivitását. Bár a probléma megoldásában kulcsszerepet tölthetnének be, nem minden szülő lát nagy kockázatot abban, ha a gyereke marketing célpont lesz.

Mivel a technológiai fejlődés gyorsaságban a törvényalkotás előtt jár, az önszabályozás lehet a megoldás a problémára. Az önszabályozó kezdeményezéseket viszont általában azzal vádolják, hogy nem megfelelően korlátozzák a marketing eszközöket.

Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-17-2017-00014 jelű pályázat keretében valósult meg.