| S. Tóth András
Önkorlátozás a reklámokban, reform az iskolai büfékben?
Az iskolai büfékre és az italautomatákra vonatkozó jogszabály-módosítás hatására, 2006 óta csökkent ugyan az egészségtelen élelmiszerek és italok árusítása az iskolákban, de a helyzet korántsem rózsás.
A 18 év alattiak körében az étkezés egyik legnépszerűbb formáját az iskolai büfék, illetve az italautomaták jelentik. Ennek fényében beláthatjuk, hogy nem mellékes kérdés az eladásösztönzés. Az Európai Unió “Televízió határok nélkül” direktívája kimondja, hogy tilos a közvetett reklámozás a gyermekprogramok sugárzásakor. Más esetben azonban burkoltan majdnem bármikor, kivétel nélkül bármit elhelyezhetnek a cégek a varázsdobozban.
2006-ban az európai uniós tagországokban önkorlátozó mozgalom indult (Ld. Üdítőipar nyomás alatt: önszabályozással a gyermekkori elhízás ellen c. cikkünket) azzal a céllal, hogy visszaszorítsa a gyerekeknek szóló italhirdetéseket, és csökkentse az értékesítést az általános iskolákban. A kezdeményezés nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket.
A nagyobb alkoholmentes italgyártókat, valamint 24 ország szakmai szervezeteit – így a Magyar Üdítőital, Ásványvíz- és Gyümölcslégyártók Szövetségét (MÜSZ) is – tömörítő UNESDA önszabályozása alapján a magas kalóriatartalmú italtermékek esetében semmilyen közvetlen kereskedelmi tevékenységet nem folytatnak a tagok az általános iskolákban, legalábbis 12 éves kor alatti gyerekek esetében.
Egyébként – például a 12 évfolyamos, vagyis felső tagozatot is működtető iskolákban -a cégek és/vagy az automata működtetői egyeztetnek az oktatási intézmény vezetőjével.
A kezdeményezés erejéből jelentős mértékben visszavesz az, hogy a vállalás csak a közvetlen forgalmazásra vonatkozik. [Vagyis, amennyiben – és gyakran éppen ez a helyzet – nem közvetlenül a gyártó értékesíti a kérdéses terméket az oktatási intézményben, moshatja kezeit, mondván, hogy nem sikerült meggyőznie a forgalmazót. Szerk.]
Pogány Éda, a MÜSZ elnökségi tagja lapunknak elmondta, hogy azokat a cégeket nem köti a vállalás, amelyek nem tagjai a szakági szövetségnek. (A MÜSZ jelenleg 80%-os piaci lefedettséggel bír.) Ha egy kiskereskedelmi cég vagy egy apró magáncég üzemelteti a gépet – és abba a terméket a nagykereskedőtől vásárolja -, gyakorlatilag kívül esik az önkéntes vállaláson. Az iskola ugyanis minden esetben az automata működtetőjével szerződik.
Arról egyébként az iskola és az automatát üzemeltető cég állapodik meg, hogy az oktatási intézmény milyen mértékben részesedik a forgalomból, mert nem kérdés, hogy az iskolának is származik bevétele ebből az üzletből. A MÜSZ elnökségi tagja nem tudta megmondani, milyen árkategóriák vannak a gyakorlatban, mert a nagy- és kiskereskedelmi árrésére a szövetségnek nincsen rálátása. Próbáltuk kideríteni néhány iskolában is ezt, de titkos adatként kezelték.
Az UNESDA vállalásában az értékesítésen kívül a reklámozással kapcsolatos önkorlátozás is szerepel. Eszerint tagjai figyelembe veszik az iskolák “marketing-mentes” jellegét is, és abban az esetben, ha közvetlenül a tagvállalat juttatja el termékeit az iskolákba, akkor “márkamentes” vagy ásványvizes automatákat állít fel, illetve felvilágosító képekkel és üzenetekkel hirdeti az egészséges életmódot. Úgy tapasztaltuk, ez a tájékoztatás még nincs elterjedve hazánkban.
Dr. Nagy András, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke szerint is van még tisztáznivaló a témában, az önkorlátozás ugyanis nem elegendő. Kötelező szabályozás és szigorú ellenőrzés szükséges a reklámozás és az eladásösztönzés területén. Ráadásul széleskörű nemzeti összefogásra van szükség a különböző szervezetek és szakterületek között.
Elhízás és reklám – nagyon összefügg!
A gyerekeknek szóló hirdetések túlnyomó többsége “egészségtelen” terméket reklámoz, vagyis olyan élelmiszereket, amelyeknek magas a zsír-, cukor- vagy sótartalmuk, és alacsony a nélkülözhetetlen nyomelemek és vitaminok mennyisége. Az egészségtelen kifejezést azért tettük idézőjelbe, mert a szakemberek óvatosan bánnak vele, ugyanis egyes vélemények szerint nincs egészségtelen étel, csak mértéktelen fogyasztás és káros alapanyag, bár sokak szerint ez utóbbinál is a mennyiség döntő.
Éppen ezért a testsúlyra, az egészséges táplálkozásra már gyermekkorban oda kell figyelni, és jó irányban kell befolyásolni az étkezési szokásokat nem csupán otthon, hanem az iskolában is – mondja a főorvos, dr. Nagy András. Hazánkban a Szívalapítvány koordinálja az Európai Bizottság támogatásával 20 európai országban működő “Gyermekek, az elhízás és az ehhez társuló, elkerülhető idült betegségek” nevű programot.
A magyar fiatalok csaknem 15%-a elhízott, 10%-uk pedig túl sovány. Mindkét állapot veszélyes, és jórészt a hiányos táplálkozás következménye – magyarázza Greiner Erika, az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet főosztályvezetője. Az OÉTI 2005-2006 évi fővárosi reprezentatív vizsgálata alapján az általános iskolások közel 26%-a, míg a középiskolások 15,7%-a túlsúlyos, 42%-a pedig mozgásszegény életmódot folytat.
|
7-8 éves korosztály |
|
13-14 éves korosztály |
|
fiúk (%) |
lányok (%) |
fiúk (%) |
lányok (%) |
|
Normál súlyú |
27 |
37 |
41 |
52 |
Súlyfelesleggel küzd |
50 |
37 |
38 |
19 |
Vékony, sovány |
23 |
26 |
21 |
29 |
Összesen |
100 |
100 |
100 |
100 |
Szonda Ipsos („Nagyranövök Mozgalom” reprezentatív felmérése – 2007. március)
Ki az iskolákból a cukros üdítőket!
Az önszabályozás mellett 2006. január 1-jén lépett hatályba – az európai uniós egyeztetéseket követően – az iskolai büfék és automaták kínálatát szabályozó oktatási minisztériumi rendelet. Ennek nem titkolt célja, hogy az iskolai büfék kínálatát a só-, foszfor- és zsírszegény élelmiszerek javára tolják el.
Számos európai országban komoly kampány folyik még ma is a cukrozott italok iskolabüfékből történő kitiltása ellen. Belgium és Franciaország már ki is tiltotta az ilyen termékeket árusító gépeket az oktatási intézményekből, elősegítve azt, hogy a chipsek, szénsavas üdítők, magas cukortartalmú ételek és italok kikerüljenek a tanulók iskolai élelmiszerválasztékából. Nálunk nem ilyen ambiciózus a célkitűzés.
Változások 2006-ban az iskolai büfékben
- 10%-kal több büfében kínáltak zöldséges szendvicset
- 15%-kal több büfében kínáltak zöldséget
- 8%-kal több büfében kínáltak tejterméket
- 5%-kal kevesebb büfében árusítottak csokoládét
- 4%-kal kevesebb büfében kínáltak üdítőt
(Forrás: OETI)
Kérdés, hogy a hazai rendelet kapcsán milyen nyomás nehezedik az olyan nagy cégekre, mint a PepsiCo vagy a Coca-Cola.
A Coca-Cola Magyarország által értékesített italok mennyisége 2008-ban elérte az 520 millió litert, mennyiségbeli részesedése a teljes alkoholmentes ital szegmensben meghaladja a 20%-ot. 5% körüli mértékben nőtt a vállalat tavalyi árbevétele az előzetes adatok alapján. Pogány Éda, a cég kommunikációs igazgatója lapunknak azt nyilatkozta, hogy a cég szénsavas üdítőital forgalma 2006 és 2008 között az iskolai értékesítési csatornában mintegy 40%-kal csökkent.
A PepsiCo bevétele a tavalyi év negyedik negyedében 3%-kal, 12,73 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 12,35 milliárdról. Megkerestük a PepsiCo kommunikációs munkatársát is, hogy kiderítsük, hogyan változott a forgalmuk az oktatási intézményekben, de nem kaptunk választ levelünkre.
A büférendelet betartása folyamatos közös munkát, párbeszédet feltételez az iskolán belüli csoportok (iskolaigazgató, büfés, szülői munkaközösség, iskola-egészségügyi szolgálatok) között – válaszolta megkeresésünkre az egészségügyi tárca sajtó osztálya. Már az indulás évében, 2006-ban készült egy kérdőíves felmérés (1754-ből 1011 egységet faggattak), amelyből kiderült, hogy a korábbiakhoz képest több büfé kínálatában szerepel zöldséges szendvics, teljes kiőrlésű pékáru, friss gyümölcs és tejtermék.
Körkép Hajdú Bihar megyéből
Demeter Józsefné, a debreceni Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola igazgatója büszkén mesélt lapunknak az egyik helyi cég által működtetett italos gépről, amelyből például mandulás kakaó, jeges mix és forró tejital is vásárolható az intézményükben. A cég bizonyos rendezvényeken, például a sportnapon ingyen kínál italokat a gépből, így köszöni meg az év közbeni fogyasztást.
A Kinizsi Pál Általános Iskolában 2006 óta működik a gyermekbarát büfé, ahol a gyümölcsök és a tejtermékek mellett a cukros üdítők is helyet kapnak, bár ezeket az italokat kimérve kínálják. Van automata, amelyből ásványvíz, rostos üdítő és kóla vásárolható. Kérdésünkre az intézmény igazgatója elmondta: nem korlátozzák a gép használatát a kisebbek körében, ha a szülő ad rá pénzt a gyerekeknek, akkor nem szabhatják meg, melyik terméket részesítsék előnyben.
Pogány Éda, a Magyar Üdítőital, Ásványvíz- és Gyümölcslégyártók Szövetségének alelnöke, a Coca-Cola Magyarország munkatársa szerint az iskolai kínálatról az iskolai vezetőségnek mindenképpen egyeztetnie kellene az egészségügyi szolgálattal és a szülőkkel.
Ha ők úgy döntenek, hogy a kínálatban helye van a cukortartalmú üdítőitaloknak is, akkor a gyártók ezeket a termékeket ott értékesíthetik. Minden a szülőkön és az iskolán múlik tehát? Ha ők zöld utat engedélyeznek, akkor maradhat a cukrozott üdítő is?
Hajdúszoboszlón a Pávai Vajna Ferencről elnevezett iskolában nem működik büfé, automata sem került kihelyezésre, itt egyszerűen megoldották a problémát. Aki szomjas, az elégedjen meg a tízóraira kapott itallal és a csapvízzel, vagy hozzon magával üdítőt – hangzott a válasz.
Derecskén, a Bocskai István Általános Iskolában van ugyan büfé, de csak a felső tagozatosok épületében – tájékoztatta lapunkat az egyik pedagógus. Árulnak teát, szénsavas és szénsavmentes ásványvizet, almalevet, dobozos kólát. Italautomata nincs. Az alsós épületben tízóraira meleg teát, kakaót vagy tejeskávét mindennap kapnak a gyerekek.
Nem tudni, mit tartalmaznak az “ízesített levek”
Felemás az iskolai italautomaták szabályozása. Az OÉTI ajánlása ugyanis főként az iskolai büfékre vonatkozik, és csupán egy helyen említi az automatákat. Az ajánlás szerint a szülők közösségének és az iskolában működő egészségügyi szolgálatnak kell abban állást foglalnia, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak vagy sem.
Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszer szakértője közölte, fontos, hogy a kihelyezett élelmiszerek minősége megegyezzen a kereskedelemben kapható termékekkel. Ez rendben is van a palackos üdítők esetében, mert ugyanazt kapjuk a boltban, mint amit az automata kidob, de mi a helyzet az ízesített vizekkel és a tejes italokkal? „Nincs szabály, hogy pontosan mi lehet az automatában” – összegezte a szakértő.
Hiába kerestük meg a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetséget, nem nyilatkoztak lapunknak. A honlapjukon azért találtunk néhány információt:
- az automata üzemeltetőjének kötelessége a név és az elérhetőség feltüntetése az automatán;
- kizárólag az OÉTI által engedélyezett termékeket kínálhatják;
- az alapanyagok felhasználása a gyártó előírásai szerint történjen;
- az automatában árusított termékeket pontosan meg kell nevezni.
Jelenleg még nem kötelező a tápanyag feltüntetése az élelmiszereken, de várható előrelépés az ügyben, ugyanis folyamatban van az élelmiszer jelölési rendelet vitája. Jelenleg még vita tárgyát képezi, hogy mekkora legyen a betűméret, pontosan hová kerüljenek az információk, kötelező legyen-e a színkódok használata, csak a vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsított, vagy tápanyag/egészség ajánlásokkal forgalomba hozott élelmiszereken legyen-e kötelező a tápanyag feltüntetése.
Kép [cc] larksflem, illtakeyourphoto