fbpx
fairtrade kávézók

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

OMV Viva Café, Ikea, Tchibo, Starbucks és Café Frei. Etikus kávézóláncokat teszteltünk

Tudatos, zöld, multikulturális hangulatot közvetítenek, de vajon van-e az érzés mögött valódi etikusság és fenntarthatóság? OMV Viva Café, Ikea, Tchibo, Starbucks és Café Frei  – nagyobb kávézóláncok kínálatát teszteltük.

Kávé. Ma már olyan természetesnek vesszük, hogy bármikor ihatunk belőle egy csészével, mint amilyen természetességgel lélegzünk. Nem gondolkozunk rajta sokat, hogy hogyan is kerül a csészénkbe, egyszerűen csak hálásak vagyunk érte kora reggeli ébredéskor, késő esti virrasztáskor vagy napközben, amikor szükségünk van valami serkentő hatású és finom italra.

Isszuk röviden, hosszan, (növényi)tejjel, habosan, cukorral, cukor nélkül, mézzel…de ami egyikből sem hiányozhat az a kávébab. Honnan érkezik hozzánk? Tudjuk, hogy a kedvenc kávézónkban fogyasztott kávé vagy a boltban vásárolt kedvenc kávénk milyen utat jár be, mielőtt a csészénkbe kerül? Talán nem túlzás azt állítani, hogy ezen ritkán (szinte soha se) gondolkozunk el. Érthető, hiszen kinek is lenne erre energiája kora reggel, amikor kibotorkál a konyhába az első csésze kávét felhörpinteni?

Utánajártunk, annak, hogy hol tart ma a fair trade kávék elterjedtsége Magyarországon. A témát a Corvinus Science Shoppal együttműködve, Kis Beáta Laurával, a budapesti Corvinus Egyetem végzős hallgatójával jártuk körbe, aki a fair trade (méltányos kereskedelem) iránti érdeklődésből vágott bele a kutatásba.

A Corvinus Science Shop a tudomány és társadalom párbeszédén dolgozik: civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, nonprofit szervezetek, informális közösségek és aktív állampolgárok kérdéseit csatornázza egyetemi tantárgyakba, kutatásokba, ahol oktatók, kutatók és a diákok e kérdések megválaszolásán dolgoznak. Így találkozott a téma és a Tudatos Vásárlók Egyesülete, hogy együtt friss szemmel ránézhessünk a méltányos kereskedelemből származó kávék jelenlétére népszerű magyarországi kávézóláncokban.

Kezdjük az elején: mi a méltányos kereskedelem?

Ez még kérdés? Ez még kérdés.

A méltányos kereskedelem célja, hogy a világkereskedelemből származó haszonnak az iparosodott és a fejlődő országok közötti méltányos elosztását megvalósítsa. Elsősorban a fejlődő országok termelőinek kizsákmányolása indította el a folyamatot több évtizeddel ezelőtt. 1989-ben jött létre Hollandiában a Méltányos Kereskedelem Világszervezete (World Fair Trade Organisation – WFTO). Tehát már ennek is több mint 30 éve, ennek ellenére a fair trade jelentése még ma sem mindenki számára ismert hétköznapi fogalom. S ha meghalljuk lehet inkább csak annyival azonosítjuk, hogy na ez is biztos valami nagyon trendi, tehát megfizethetetlenül drága dolog. Valóban, sokszor ezek a termékek drágábbak, mint a nem fair trade társaik, de azért jó, ha ennél az információnál nem állunk meg és azzal is tisztában vagyunk, ez miért van, és mi az, amit kapunk a pénzünkért cserébe, s egyáltalán mi is ez a fair trade “őrület”. Érthető, ha nem tudjuk magunknak rendszeresen megengedni a drágább terméket, de ha alkalmanként megtehetjük, már azzal is sokat tehetünk. Ha ez egyáltalán beszélgetési téma köztünk és elindít egy aktív gondolkodást a mindennapokban, már megérte.

Fair trade kávé

A klímaváltozás hatására a kakaóhoz hasonlóan a kávé az évszázad végére igazi luxuscikké válhat. Ha a fairtrade kávé mellett tesszük le a voksunkat, nem csak ahhoz járulunk hozzá, hogy a kávéföldeken dolgozókat ne zsákmányolják ki a nagybirtokosok, hanem abban is támogatjuk a kávétermesztő gazdákat, hogy jobb minőségű babot termesszenek, amely sikeresen tud szembenézni a klímaváltozás negatív hatásaival. Vagyis holnap is meglegyen a mindennapi betevő kávénk. És holnapután is.

Honnan tudhatjuk, hogy fair trade-e egy termék?

Oké, mostantól fair trade kávét szeretnék vásárolni. De miről ismerjem fel? A  méltányos kereskedelmet jelölő címkék sokfélék, mivel nem egy központi tanúsító rendszer létezik világszerte, hanem több különböző. A különböző szervezetek saját normákat és szabályrendszereket hoznak létre, és az adott szervezet tanúsítványa az adott szervezet normáinak fog megfelelni. A standardok részletesen definiálják a mozgalomhoz csatlakozni kívánók számára a kötelező vállalásokat. A fair trade elvek és minősítési szabályok az etikus, környezetileg és társadalmilag fenntartható termelést és kereskedelmet szolgálják:

  • munkalehetőséget teremtsenek a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő termelők számára
  • garantálva legyen az átláthatóság és elszámoltathatóság
  • garantálva legyen a termelő számára a méltányos ár megfizetése
  • garantálva legyen a méltányos kereskedelmi gyakorlatok alkalmazása
  • garantálva legyen a gyermekmunka és a kényszerített munka tilalma
  • garantálva legyen a diszkriminációmentesség, különösen nemek közötti egyenlőség, segítsék a nők gazdasági szerepvállalását
  • biztosítsák az egyesülés szabadságát
  • biztosítsák a humánus munkafeltételeket
  • biztosítsák a szervezetfejlesztés lehetőségét
  • biztosítsák a természetes környezet tiszteletben tartását

A célok összességében a termelők élet- és munkakörülményein túl a természet védelmére és a fenntarthatóságra is egyaránt hangsúlyt helyeznek. Összeszedtük a legismertebb minősítő logókat, amelyek címkéjét érdemes keresni a megvásárolandó termékeken.

WORLD FAIR TRADE ORGANIZATION logoWORLD FAIR TRADE ORGANIZATION

A méltányos kereskedelmet támogató és hiteles minősítő szervezetek közül az egyik legnagyobb a Fair Trade Világszervezete, a World Fair Trade Organization (WFTO) a szociális vállalkozások hitelesítője 76 országban. A logójukkal a fair trade vállalkozások megjelölhetik termékeiket ezzel jelezve, hogy teljes mértékben elkötelezettek a méltányos kereskedelem iránt.

FAIRTRADE INTERNATIONAL

Az egyik legjelentősebb fair trade termékeket tanúsító cég a világon a Fairtrade International (FLO), amely összeköti a termelőket és dolgozókat a harmadik világbéli országokból a fogyasztókkal és vállalkozásokkal a világ bármely pontján.

FAIRTRADE INTERNATIONAL logo

Az eredeti logó – bal oldalon – a méltányosan termelt árukat jelölik, melyek nem keveredtek nem fair trade termékek közé a farmon történő begyűjtés óta. Ilyenek lehetnek a banánok vagy a kávék is.

Fairtrade nyil logoA másik – jobb oldali – logójuk, amelyen egy nyíl is található, jelzi, hogy a termék hátulján részletesebben informálódhatunk. Olyan termékeken látjuk, amely több összetevőből készült, például müzliszeletek. Ezek esetében azok a hozzávalók, amelyeknek lehetséges a fairtrade beszerzése (pl. a müzliszelet esetében a cukor, csokoládé, vanília), azokat a gyártónak a fairtrade rendszeren keresztül kell beszereznie. Legkevesebb 20%-ban fairtrade alapanyagokat kell tartalmazzon a termék, de ennek pontos százalékát a csomagolásokon jelzik a gyártók.

A nyíllal ellátot Fairtrade logó ugyanakkor egyösszetevős termékeken is jelen lehet – kakaón, kávén, cukron, gyümölcslén és teán. Ebben az esetben a gyártó a “mass balance” elve szerint jár el: ha mondjuk kávéról van szó, a megvásárolt fairtrade kávét az ellátási lánc egy pontján vegyítheti nem-fairtrade kávéval, viszont összességében csak annyi kávét értékesíthet Fairtrade logóval, amennyit eredetileg vásárolt.

RAINFOREST ALLIANCE ÉS UTZ

UTZ Rainforest Alliance logó
A Rainforest Alliance logója (balra) és az UTZ logója (jobbra)

Ugyancsak meghatározó szerepe van a piacon az UTZ és a Rainforest Alliance logójának. Az UTZ 2018-ban beleolvadt a Rainforast Alliance-be, és ez utóbbi neve alatt folytatták tevékenységüket. Azóta párhuzamosan futott mindkét jelölés, így a boltokban ma még mindkettő megtalálható, de az UTZ logó jelenleg kivezetés alatt áll, így fokozatosan el fog tűnni a termékekről. A Rainforest békás logója pedig némileg megújult. A Rainforest Alliance tanúsítvány a Fairtrade-nél enyhébb, kevésbé határozott feltételeket vár el a termelőtől.

EGYÉB TANÚSÍTÁSOK

Vannak hálózatok, amelyek maguknak hoznak létre tanúsításokat, így csak bizonyos normák betartásáról biztosítanak. Ezeket azonban  érdemes óvatosan kezelni, hiszen ezek nem független tanúsító szervezetek által kiállított tanúsítványok.

A Starbucks saját rendszere is ilyen, amely a Kávé és termesztői méltányossági eljárások (C.A.F.E.) nevet kapta, és amely létrehozásában a Conservation International segített. Ez a szervezet a természet és az óceánok védelme mellett a fenntartható földek és vizek ügyében tesz. C.A.F.E eljárásról nem sokat árul el a Starbucks magyar honlapja. Azt közlik, hogy magas minőségnek kell megfelelnie a kávénak, de azt nem, hogy ez mit takar. Gazdaságilag követelmény az átláthatóság és a szállítóknak bizonylatokkal kell igazolni, hogy a zöld kávéért fizetett ár mekkora része jut el a termelőhöz. A társadalmi céljaik hasonlóak, mint a többi tanúsítónak, melyek a munkakörülményekre, a dolgozók jogaira, a fizetésükre, megélhetésükre fókuszál, valamint a gyerek- és kényszermunka és a diszkrimináció ellen küzd. A természetvédelem náluk a hulladékkezelésre, a vízminőségre, a takarékosságra, a biodiverzitás megőrzésére és a vegyszerek csökkentésére irányul, de ezen pontok sincsenek konkretizálva.

A Café Frei szintén a maga útján közelíti a fenntarthatóság kérdéskörét kávéikon keresztül. A ’Lelkiismeretes kereskedelem’ elvei szerint tevékenykednek, amelybe beletartozik, hogy közvetlenül az ültetvényekről vásárolnak kávét és kihagyják a közvetítőket és így persze a plusz költségeket is. A környezetet is védik az újrahasznosított papír és más csomagolóanyagok terén.

Fair kávézás Magyarországon

A méltányos kereskedelem szerepét, jelentőségét fogyasztóként valószínűleg nem érezzük a saját bőrünkön, hiszen nem találkozunk azokkal a dolgozókkal, akik esetleg aprópénzért robotolnak a kávéföldeken naphosszat. Ezért is lehet nehéz úgy dönteni, hogy többet költünk egy-egy ilyen termékre. Arról nem is beszélve, hogy sajnos még mindig nem elég egyértelmű és hangsúlyos az ilyen termékek jelenléte az üzletekben. Címkéket keresgélni pedig nem mindig érünk rá, amikor beszaladunk a boltba elintézni a bevásárlást. Ha azonban a magyarországi helyi termelőkre gondolunk, s arra, mennyire fontos, hogy megbízható forrásból szerezzünk be, amit csak lehet, akkor talán eggyel közelebb érezhetjük magunkhoz a harmadik világbeli termelőket támogató fair trade céljait, amikor a Magyarországon nem termő alapanyagok vagy termékek beszerzésén gondolkodunk.

Azt már tudjuk, milyen címkét kell keressünk a boltokban a termékeken. Mi pedig annak is utánajártunk néhány nagyobb kávézólánc esetében, hogy fontos-e nekik a fair trade, az útközben vett kávénk vajon mennyire méltányos körülmények közül érkezik hozzánk. Ezért meglátogattuk a Viva Café – OMV, az Ikea, a Tchibo, a Starbucks és a Café Frei kávézóit. Azt néztük, hogy

  • milyen forrásból származó kávét és cukrot használnak,
  • kaphatunk-e a kávét növényi tejjel,
  • helyben fogyasztás esetén mosogatható vagy eldobható poharat használnak-e,
  • kérhetjük-e a kávénkat saját pohárba,
  • elvitel esetén esetleg jár-e a hozott saját pohárért kedvezmény,
  • van-e szelektív hulladékgyűjtés a vendégtérben.

Melyik mennyire etikus?

Általánosságban jó hír, hogy mindegyik kávézó foglalkozik valamilyen formában a méltányos forrásból származó kávébeszerzéssel, de jelenleg nem mindegyik tudja ezt független tanúsító szervezet által igazolni.

Van, ahol nem csak a kávé, de még a cukor is fair trade minősítésű: ilyenek például a Tchibo kávézói. Egyedül a Starbucks jutalmazza a vásárlót kedvezménnyel, ha saját pohárba kéri az elviteles kávéját. Egyiküknél pedig a kávé és a cukor is egyaránt bio. Melyik kapta a legtöbb pontot? És melyik az, amelyik etikus is, és egyben a legolcsóbb?

A részletes eredmények kávézókra lebontva legfrissebb tesztünkben olvashatók.

Specialty kávék

A kávéipar számára a legnagyobb kihívást a megfelelő árstruktúra kialakítása jelenti. A jelenlegi árképzést sok olyan tényező befolyásolja, melyekre a termelő nincs befolyással. Ennek a rendszernek az egyik sajnálatos eredménye a kávétermelők következő generációjának elvesztése. A fair trade egy sikeres módja annak, hogy az árakat jobban összhangba hozzuk a tényleges termelési költségekkel, javítva ezzel a gazdálkodó családok életét szerte a világon.

Egy másik irányzat, amivel mi is egyre gyakrabban találkozhatunk ma Magyarországon, a specialty kávék világa. Ezek a kávék néhány hektáros, sokszor családi farmokról kerülnek ki, kis mennyiségben. A kávét itt úgy szüretelik és dolgozzák fel, hogy a végeredmény a lehető legjobb minőségű legyen. Ezért az áruk is magasabb. Az ár, nameg a méretek miatt a nagyipari felhasználást, a nagykapacitású kávépörkölőket nem tudnák kiszolgálni – így jöttek létre specialty kávépörkölők. Olyan pörkölők, akik vadásszák az eldugottabbnál eldugottabb ültetvényeken termett, különleges fajtájú, illetve feldolgozású kávékat. Vagyis tulajdonképpen a közvetlenül a gazdától modell alapján működnek. Ez a gazdák számára is lehetővé teszi, hogy magasabb áron értékesítsék a terméküket – hiszen az értékesítési lánc így sokkal rövidebbé válik – vagyis végeredményben jobb életkörülményeket eredményez számukra is.

Ma már sok kávézó kifejezetten specialty kávékkal dolgozik, nagyüzemi márkájú kávékat nem is tartanak. Ezek a kávézók a pörkölőkkel szorosan együtt dolgoznak, és gyakrabban cserélik a kínálatukat. Ezek a kávézók egy magasabb minőségi szintet céloztak meg. Ez a magasabb minőség általában érvényes a jobb zöld kávéra, a kávé pörkölési technikára, a kávégépek minőségére, a barista tudására és a fogyasztó igényeire is.

Szerencsére egyre divatosabb környezettudatos, egészségközpontú, minőséges és élményszámba menő termékeket és munkahelyi körülményeket biztosítani. Sokszor ezt ki is használják a marketingesek és csodás üzeneteket olvashatunk a reklámanyagokon.

Ami fontos, hogy próbáljunk az üzenetek mögé nézni, ellenőrizni, hogy van-e valós tevékenység a szép üzenetek mögött, esetleg egy független minősítő szervezet, aki ezeket ellenőrzi és tanúsítja. Nem feladatunk, hogy hátunkra vegyük minden felelősséget, de jó érzés lehet, hogy van választásunk és nem sodródunk csak mások igényei szerint. Ez mégiscsak így fair (trade).

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol az éghajlatváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. Az éghajlatváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, iratkozz fel hírlevelünkre és értesülhetsz a kampány következő állomásairól.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!

Képek: Tudatos Vásárlók, Canva.com

EU-Dear_ofof_logo_goeathicalFV-19 pályázat logoEz a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21/C jelű pályázata támogatásával, az Európai Unió #GoEAThical projektje társfinanszírozásában készült.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás