A fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárást a GVH két magánvállalkozó, Raksányi Zsolt és Mucsi Levente ellen. Előbbi Székesfehérváron, utóbbi pedig Debrecenben és Pécsett található cipőboltjait, sajtóhirdetésekben és szórólapokon reklámozta 2006 őszétől 2007 tavaszáig megtévesztő módon. Mindkét magánvállalkozó végkiárusításra, csődeljárásra, a bolt megszűnésére hivatkozva, a vásárlóknak rendkívül nagy, 90-95 százalékos kedvezményeket ígérve, mindössze 500-1500 forintért hirdetett olasz vagy spanyol eredetűnek mondott bőr lábbeliket.

A GVH vizsgálatából azonban kiderült, hogy a két magánvállalkozó ellen sosem folyt csődeljárás, üzleteiket folyamatosan ellátták áruval, így nem tartottak kiárusítást, boltjaik pedig nem szűntek meg abban a félévben, amikor a reklámok megjelentek. A versenyhatóság szerint a reklámok több okból is alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. A csődeljárás szlogen például azt a látszatot keltette a fogyasztókban, hogy a bolt rendkívüli kedvezményeket kínál, amelyek csak rövid ideig elérhetőek. A kiárusítás szlogen ugyancsak azt üzeni, hogy a boltban kapható árukészlet igen kedvező áron kerül értékesítésre, a készlet erejéig alkalmi vételre nyílik lehetőség. Ez az információ arra ösztönzi a vevőt, hogy mielőbb keresse fel az üzletet, mert az árukészlet korlátozott. Az azonnali vásárlásra történő ösztönzés pedig minimalizálja az előzetes tájékozódásra szánt időt, így a fogyasztónak nincs alkalma arra, hogy választékot és az árakat összehasonlítsa más vállalkozáséval. A versenyhatóság a fentieken kívül megállapította azt is, hogy két magánvállalkozó által kínált lábbelik jelentős része nem olasz vagy spanyol, hanem kínai eredetű, a hirdetett 500 vagy 1500 forintos áron pedig nem lehetett bőrcipőt vásárolni egyik vállalkozó egyik boltjában sem. A GVH megállapította: a reklámokban áthúzott áron pedig soha egyik vállalkozó sem árult cipőt, így az általuk kínált kedvezmény fiktívnek bizonyult.

Mivel a versenytörvény szerint tilos a termék lényeges tulajdonságáról (anyaga, származási helye, árkedvezmény mértéke és időtartama) valótlant állítani, ezért a GVH Raksányi Zsolt magánvállalkozót 500 ezer, Mucsi Levente magánvállalkozót pedig egymillió forint bírság megfizetésre kötelezte. A bírság összegének meghatározásakor a GVH figyelembe vette a vállalkozók által működtetett boltok számát, árbevételük nagyságát valamint reklámokra fordított összeg nagyságát.

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal