| Burián Dóra -Szántó Szilvia
Az ökotermékek kereskedelmének fejlődése
A hazai ökotermesztés során előállított termények meghatározó hányada ma is exportértékesítésre kerül. Jelenleg a hazai piacon történő értékesítés 5 százaléka a termelésnek. A nemzetközi és hazai trendek azonban azt mutatják, hogy a mezőgazdaság jövője a biotermesztésben van.
Az új trendek között jó eséllyel szerepel az
ökogazdálkodás – derült ki a „Zöldfarm biotej” esélyeinek a kulturális környezet
aktuális jellemzői alapján történt vizsgálatakor.
A kereskedelmi struktúrában nem
következett be jelentős változás a közelmúltban, a bioélelmiszerek kereskedelmének túlnyomó részét továbbra is
az export alkotja.
A hazai ökotermesztés során előállított
termények meghatározó hányada ma is exportértékesítésre kerül. Jelenleg a hazai piacon történő értékesítés öt
százaléka a termelésnek – derül ki a Biokontroll Hungária Kht. és az
Agrármarketing Centrum hazai ökogazdálkodás helyzetét feltáró
elemzéseiből.
Leggyakrabban Németország, Anglia, Ausztria szerepel
célországként. Továbbra is nagyrészt az EU-ba exportáljuk termékeinket, ezen
kívül szállítunk Svájcba, s egy-egy tételt az USA-ba és Norvégiába.
Ha átgondoljuk, táplálkozásunkban milyen
élelmiszerek játsszák a legfontosabb szerepet, valószínűleg arra a
következtetésre jutunk, ami az export és hazai kereslet tendenciájából is
kitűnik. A legnagyobb exporttételt ugyanis az emberi táplálkozás alapját képező
gabonafélék jelentik. A
gabonatermékek iránti kereslet magas szintje jellemzi a hazai piacot is. Mivel
az életet adó kenyér naponta többször is asztalunkra kerül, sokak számára
növekszik a minőség fontossága. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a biopékáruk iránti kereslet folyamatosan
nő.
Ez a
jelenség megfigyelhető a bio malomipari termékek, lisztek terén is.
Megfigyeléseink szerint több háziasszony szívesen fordul vissza a házi készítésű
péksüteményekhez elsősorban a jó minőségű alapanyagok, a régi,
tartósítószer-mentes ízek, az elismerések, vagy az egészséges táplálkozás
fontossága miatt.
Fagyasztott állapotban kerülnek exportra
a zöldség-gyümölcsfélék. A
feldolgozott termékek exportját pedig továbbra is a bor vezeti. Sokféle fűszer és gyógynövény jelent meg a
termékválasztékban és – a Biokontroll adatai alapján – megállapíthatjuk, hogy a
feldolgozott termékek aránya is feltörekvőben van a
piacon.
Megjelentek
továbbá a hangos fogyasztói és kereskedői kiáltásokkal követelt állati termékek is válaszolva a
dioxinos csirkefertőzés és a kergemarhakór eredményeként még sürgetőbb keresleti
igényekre. A magyar szürkemarhahús, mélyhűtött baromfi, filézett csirkehús,
biotojás mellett a Pick Hortobágyi Bioszalámi szerepel a Biokontroll
listáján.
A termékek száma 2001-ről 2003-ra háromszorosára
növekedett.
Viszonylag új terméknek számítanak a
listában a pálinkafélék, a
gyümölcsvelők, koncentrátumok, lekvárok.
Sajnos még mindig alacsony a
feldolgozott termékek aránya, de ebben is kedvező elmozdulás tapasztalható. A Biokultúra Egyesület 2003-as felmérése szerint a
hazai termelők a jövőben importforrások helyett hazai alapanyagokra
támaszkodnának a feldolgozott termékek elkészítése során. Ennek feltétele egy
összetartó hálózat, termelői érdekszervezet megalakítása
lenne.
A nemzetközi kereskedelmen kívül
említést érdemel a hazai kereskedelmi
csatornák bővülése is. Eddig főként a hetente rendezett biopiacokon, a
Fővárosi Művelődési Háznál pénteken, a budapesti Marczibányi téren pedig
szombaton lehetett beszerezni a bioárukat, továbbá kisebb bioboltok kínálata is
kiszolgálta a vevői igényeket.
A korlátozott beszerzési helyek köre
szélesedni látszik. A közelmúltban bekapcsolódtak a biotermékek kereskedelmébe a
Kaiser’s lánc üzletei és a hipermarketek. Ez utóbbiak nemcsak import
biotermékeket, főként pékárut kínálnak ezentúl, hanem a Körös-Maros Biofarm
termelőjétől felmerült igény óta hazai bioárut, biotejet is forgalmaznak. Ez
reményteli lépés, mind a hazai biotermékek kereskedelmének növekedése, mind a
hazai fogyasztók keresleti igényeinek kielégítése szempontjából.
A hazai fogyasztók túlnyomó része ma már
hiper- és szupermarketekben vásárol, így a biotermékeket rendszeresen
vásárlók mostantól itt is megtalálhatják, amit keresnek. Ezek az üzletek
meghatározó szerepet játszhatnak a biotermékek megismertetésében a hazai
vásárlóközönséggel.
Ennek a még speciálisnak számító
árucsoportnak a beszerzésében segítséget nyújtanak a házhozszállítási szolgáltatások is,
ezek közül néhányat találhatunk csak a hazai piacon. A biofogyasztók szűk
köréből adódóan az irántuk mutatkozó kereslet nem
számottevő.
2003. év végén a szerzők kérdőíves kutatásban mérték fel a
biotermékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartást. Az alkalmat a Zöldfarm biotej
2003. májusi piacra dobása szolgáltatta, így a kutatás egyik fő témája a
biotejről alkotott fogyasztói vélemények feltérképezésére volt.
A primer kutatás egy részét a termék kóstoltatásával egyidőben és annak
helyén, Burián Dóra
diplomamunkájának primer kutatás részeként végeztük.
A kutatás formája tehát a kóstoltatások
során végzett kérdőíves megkérdezés
volt, mivel a válaszadási hajlandóság ilyen esetben nagyobb, a válaszadók által
alkotott minta pedig a helyszínek változatossága és a kóstoltatás által
felkeltett érdeklődés miatt reprezentatívabb.
A kérdőívezés 110 fős mintán 4 alkalommal 6 helyszínen
zajlott.
A kóstoltatások a meghatározott
időpontokban az ország több pontján egy áruházláncban zajlottak. A kóstoltatási
időpontok a nagy vásárlói forgalmat jelentő napokra (péntek, szombat, vasárnap),
akció kezdetére, ünnep, hétvégi vagy azelőtti bevásárlás idejére
estek.
Májusban és júniusban kisebb
áruházláncok, illetve hipermarketek adtak helyet a kóstoltatásoknak. Mivel a
kutatást október-november folyamán folytattuk, a termelő kérésére a hangsúly
főként a reklámkampány, a kommunikációs stratégia hatásának, a termék
ismertségének és fogyasztói megítélésének feltérképezésére
irányult.
A
szerzőkről
Burián Dóra a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi
Főiskolai Karán, nemzetközi marketing szakirányon végzett
2003-ban.
Szántó
Szilvia
a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi
Marketing Tanszék adjunktusa, tanszékvezető-helyettes.