fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Az ökoszemlélet története, alakulása Magyarországon

| Burián Dóra -Szántó Szilvia

Az ökogazdálkodás fejlődése rendkívül gyors az egész világon. A fejlett országokban egyre több térségben szervezik és finanszírozzák az új gazdálkodásra való áttérést. Magyarország 2003-ban a huszonkettedik helyen szerepelt az ökogazdálkodásra elkülönített területek alapján felállított országrangsorban.

Az
ökoszemlélet története, alakulása Magyarországon

 

Az ökoszemléletű gazdálkodások megjelenése és terjedése Magyarországon a
nyolcvanas években kezdődött. Ekkor
még mozgalom, hálózat formájában létezett, majd 1987-től a Biokultúra Egyesületben öltött
szervezeti formát. Az Egyesület nemcsak összefogta a biomozgalmat, képviselte a
tagok érdekeit, oktatással, szaktanácsadással, szakmai tudományos képviselettel
foglalkozott, de az ellenőrzés is hatáskörébe tartozott.

 

Az Európai Uniós csatlakozási irányelvek és egy kormányrendelet alapján
azonban megfogalmazódott, hogy ellenőrzést csak független, más tevékenységet nem
végző szervezet végezhet, így vált ki a Biokultúra Egyesületből a Biokontroll Hungária Kht., s lett az
ökogazdálkodás ellenőrzésére hivatott szervezet. A közelmúltban azonban újabb
szervezet, a Hungária Öko Garancia
is megkapta a környezetvédelmi tárcától az
ellenőrzésre való jogosultságot.

 

A Biokultúra Egyesület adatai szerint az országban a biogazdaságok „foltszerűen”, egymás
közelében helyezkednek el. A gazdálkodók kedvet kapnak egymástól az új termelési
forma kipróbálására, majd, ha termékük éppen elfogy, egymáshoz küldik a
potenciális vevőket. Következésképpen a termelő integrátorként újabb
biotermelőket toborozhat és foghat össze egy-egy
térségben.

Érdekes
jelenség, hogy a nyugat-magyarországi részeken inkább a
konzervipar, hűtőipar, méz-,
bébiétel-gyártás figyelhető meg. A biogazdálkodás tehát rátelepül a hagyományos, de ma már a külföldi
importtal szemben nem versenyképes és nem jövedelmező feldolgozóipari szerkezetre.

 

Az ország déli részén,
elsősorban Békésben nő az ökológiai
gazdálkodással foglalkozók száma,
de Borsodban és Szabolcs-Szatmárban is
többen élnek a lehetőséggel. A 2003. év biotermékét, a Zöldfarm biotejet termelő gazdaság is
Békés megyében található. Győr-Moson-Sopron megyében azonban osztrák gazdák folytatnak
bio-gazdálkodó tevékenységet.

 

A
termelők vélhetően azért választják a
biogazdálkodást
, mert a hagyományos gazdálkodás feltételei egyre inkább
kimerülnek. Az ágazat jelentős tőkehiányban szenved, nem jut pénz
beszerzésre, vagy a terhelt környezet nem alkalmas
termelésre.

A
szövetkezetek egy része szociális meggondolásból kifizette a földjáradékot az
alacsony aranykorona-értékű hasznosítatlan földekre, majd azt bioszemlélettel
kezdte el művelni. Később a sikereken felbuzdulva a jobb minőségű földeket is
bevonták termesztésbe és elfogadtak egy, a termelőt védő szabályrendszert, amely
a termelés biztonságához magas színvonalú ellenőrzési hátteret, garanciákat
biztosítja.

 

 

A
gazdaságok számát tekintve a Dél- és
Észak-alföldi
, illetve az észak-magyarországi régió megelőzi a többit. A termelésbe vont
terület nagyságát tekintve a Közép- és Dél-dunántúli térségben Komárom valamint
Baranya megye emelkedik ki.

A Biokontroll Hungária Kht. adatai alapján 2003-ban az összes ellenőrzött
terület nagysága 67,7 százalékkal, az átállási területeké pedig 33,2 százalékkal
emelkedett 2002-höz képest.

 

A
hazai ellenőrzött és átállási területek jellemzője, hogy legnagyobb arányban
gyepként, legelőként, valamint szántóföldként kerülnek
hasznosításra.

Felmerülhet
a kérdés tehát:

Miért
nem terjed gyorsabban az ökogazdálkodás hazánkban?

 

Ennek
több oka is lehet. Az Agrármarketing Centrum 2002. decemberi tájékoztatása szerint például az, hogy a környezetbarát gazdálkodás
a műtrágyát és a szintetikus növényvédő
szereket gyártók és forgalmazók üzleti érdekeit sérti.

 

Másodsorban
az intenzív termesztéshez ragaszkodó gazdákéit, akik nem, vagy csak kisebb
mértékben részesülhetnek a korábban megszokott állami támogatásban. Többségük
olyan termelvényekhez kap támogatást, amelyekre az országnak nincs szüksége
ilyen mennyiségben. Ilyen például a búza és a kukorica, amelyek termesztése csak
kétszeres állami támogatással: előbb a vetés, betakarítás, majd az értékesítés
támogatásával működik.

 

Sajnos a magyar mezőgazdaság öt
főnövény kultiválását preferálja
, noha piacképesen ennek többszörösét
lehetne termelni.

 

A 2000-ben elfogadott agrár-környezetvédelmi program és
támogatás
i rendszer hatása alig észrevehető a hazai környezetbarát gazdálkodáson. A
rendszerhez történő csatlakozás, a pályázati kiírások valószínűleg túl
bonyolultak, nemcsak az „egyszerű” gazdálkodók, de a felsőfokú végzettséggel
rendelkezők számára is.

 

A termelők többsége elszigetelten, szakmai irányítás és érdekképviselet
nélkül tevékenykedik. A Nyugaton bevált, képzett vezetők irányítása alatt álló
termelő és értékesítő szövetkezetek
megoldást jelenthetnének
, egyelőre azonban nagy az ellenállás az effajta
tömörüléssel szemben.


 

A
tíz legnagyobb ökogazdálkodási területtel rendelkező ország

(terület, ezer hektár)

Ausztrália

10.500.000 ha

Argentína

3.192.000 ha

Olaszország

1.230.000 ha

USA

950.000 ha

Egyesült Királyság

679.000 ha

Uruguay

678.481 ha

Németország

632.165 ha

Spanyolország

485.079 ha

Kanada

430.600 ha

Franciaország

419.750 ha

Forrás: SOEL Survey, Minou Yussefi & Helga Willer: Organic
Agriculture Worldwide 2003, Statistics and Future Prospects, 2003.
február


 

Ebben
a rangsorban Magyarország 2003-ban a 22. helyen szerepelt 105.000 hektárral. A
területi arány alapján 1,80 százalékkal a 20. helyezettek vagyunk. Ez nem túl
előkelő helyezés, de máris két-háromhelynyi előrelépés az egy évvel korábbi
adatokhoz képest.

 

 

Megállapíthatjuk tehát, hogy az ökogazdálkodás fejlődése rendkívül
gyors
az egész világon, s a fejlett országokban egyre több térségben
szervezik és finanszírozzák az új gazdálkodásra való
áttérést.

 

A
szerzőkről

Burián
Dóra
a Budapesti
Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán, nemzetközi marketing
szakirányon végzett 2003-ban.

Szántó
Szilvia
a Budapesti
Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi Marketing Tanszék
adjunktusa, tanszékvezető-helyettes.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok