Befőtt bármiből

A befőttek alapanyagául választhatunk bármilyen gyümölcsöt,
amit az adott évszakban be tudunk szerezni. A legjobb, ha magunk szüretelünk,
de ha nem találunk garantáltan vegyszermentes gyümölcsöskertet, keressünk a környéken
biotermelőt, vagy olyan zöldségest, akiben megbízunk!

Ha megvan a megfelelő mennyiség, alaposan tisztítsuk meg a
gyümölcsöt, helyezzük el a már korábban előkészített üvegekben. Ha nagyobb
darabokról van szó, barackról, almáról, körtéről, vágjuk félbe vagy még kisebb
darabokra, így jobban ki tudjuk használni a tárolóedényeket. Gazdaságosabb, ha
több kisebb üveget szerzünk be, mert így kevésbé valószínű, hogy a bontott
befőttet sokáig kell majd tárolni.

Miután megtöltöttük az üvegeket a gyümölccsel, készítsük el
egy külön tálban a levet! Ehhez régen többnyire vizet és cukrot használtak, az
utóbbit helyettesíthetjük barnacukorral vagy mézzel. Ízlés szerint keverjük ki
a levet, majd öntsük bele az üvegekbe. Keressünk egy jókora lábast, tegyük bele
az üvegeket és töltsük fel vízzel úgy, hogy félig lepje el azokat! Lassú tűzön főzzük
addig, amíg a víz el nem kezd forrni. Ha ezzel elkészültünk, takarjuk le a
lábast valamilyen textíliával, és hagyjuk kihűlni!

Ekkor gyakorlatilag már el is készült a befőttünk, egyedül a
tartósítás kérdése maradt megválaszolatlan. Ahogy évtizedekkel ezelőtt, ma is
sokan használnak erre a célra szalicilt, ám ez a kutatások szerint kikezdheti
az érzékeny gyomrot. Ha nincs gyermek a családban, vagy ínyencek vagyunk,
kipróbálhatjuk az alkoholos „konzerválást” is: tegyünk kevés rumot a befőtt
tetejére, és ecsettel kenjünk valamennyit a fedőre is! Így biztosan nem romlik
meg a gyümölcs, és desszertjeinket is feldobhatjuk a különleges ízzel.

Házi savanyúság

A savanyúságok készítésénél is a legjobb, ha azt vesszük
figyelembe, milyen zöldségeket kedvel a család, de a variációknak csak
fantáziánk szabhat határt. A megszokott savanyú uborka és paprika helyett
ugyanis kipróbálhatjuk a karfiolt, a zöld paradicsomot vagy a dinnyét is. Semmi
mást nem kell tenni, csak jól megmosni a zöldségeket. Ha nagyobbakról van szó,
akkor feldarabolni, és belepakolni az üvegekbe. A karfiolt rövid ideig
előfőzhetjük sós vízben, de ügyeljünk rá, hogy ne legyen nagyon puha, mert
akkor összetörik az üvegekben. Savanyításhoz válasszunk 3-5 litereseket, attól
függően, hogy melyiket tudjuk könnyebben tárolni.

Miután elhelyeztük az üvegekben a zöldséget, jöhet a
fűszerezés. Ehhez szemes borsot, babérlevelet, kaprot, mustármagot szoktak
használni, de újításként kísérletezhetünk rozmaringgal vagy más illatos
fűszerrel is. Ha elkészültünk az ízesítéssel, itt is, ahogy a befőtteknél,
külön edényben készítsük el a levet, vízből és ecetből, sóval, igény szerint
kevés cukorral. Az ecet egy részét helyettesíthetjük almaecettel vagy
citromlével, így pikánsabb végeredményt nyerünk.

A savanyúságot az üveg lezárása után, a befőttekhez
hasonlóan, fél órán át gőzölni kell. Ezt ismételjük meg másnap is, így meg
tudjuk előzni az esetleges penészedést, ráadásul az ízek is jobban összeérnek.

Saját készítésű paradicsomlé

Talán ez a legritkább eltevési módja a paradicsomnak, hiszen
borzasztó időigényes, és nagy mennyiséget kell feldolgoznunk ahhoz, hogy a
kívánt adagot megkapjuk. Egy liter elkészítéséhez hozzávetőleg három kiló
paradicsomra van szükség.

Az elkészítésnek két módja lehetséges. Az egyik, hogy
feldaraboljuk a paradicsomot, megfőzzük és átpasszírozzuk, majd újra
felforraljuk. A másik, hogy a még egészben lévő zöldséget leforrázzuk, így
megreped a héja, amit könnyen le tudunk húzni, ezután főzzük, és botmixerrel
összeturmixoljuk. Az újabb forralást azonban így sem hagyhatjuk el.

Mielőtt üvegekbe töltenénk a levet, ízlés szerint adhatunk
hozzá kevés sót, esetleg borsot. A lezárt üvegeket meleg dunsztba tegyük,
vagyis jó alaposan csavarjuk be őket először újságpapírba, majd helyezzük őket
egy már pléddel előre kibélelt kosárba vagy faládába, és szintén pléddel
takarjuk be. A lassú hűlés segít megelőzni az erjedést, ezért a paradicsomlé
hosszabb ideig eltartható lesz.

A házi készítésű levet megannyi módon felhasználhatjuk. Levesekhez,
szószokhoz kiváló a sűrű paradicsomlé.

Képek [cc] Adrian Wallett, progoddess