A nap legfontosab üzenete: a fogyasztás nem egyenlő a boldogsággal. A fejlett és gazdag országok – bizony, köztük Magyarország is – határtalan anyagiasságukon alapuló mértéktelen fogyasztása világméretű problémákat generál(t). Persze, problémákért nem kell a szomszédba mennünk, találunk itthon, saját magunk körül is eleget.

Nálunk is egyre szaporodnak a túlfogyasztás és a „rosszfogyasztás” tünetei:

• Évről évre több pénzt költünk el év közben és főleg karácsonykor. De tényleg boldogít a fogyasztás? Az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára nőtt az antidepresszánsok használata!
• Egyre többet vásárolunk nem éppen egészséges, agyoncsomagolt, előkészített és mélyhűtött élelmiszereket: csak mélyhűtött pizzára mintegy 4 milliárd Ft-ot költünk évente.
• Miközben a 15-24 évesek több mint harmada napi szinten dohányzik, és az államnak hatalmas költséget jelentenek a dohányzásból eredő problémák, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a BAT Pécsi Dohánygyár nevével fémjelzett nagyelőadót avattak.
• A gyerekeket célba vevő reklámnyomás is fokozódik. Ennek jegyében idén már ők is részt vehetnek a „Reklámzabálók matinéján.” Nálunk progresszívebb országokban betiltják a gyerekeknek szóló reklámozást.
• Folyamatosan emelkedik a tisztítószerek és kozmetikumok forgalma, miközben még mindig nincs alapvető egészségügyi és környezetvédelmi adat a minket körülvevő 80.000 kemikália túlnyomó részéről. Tudományos becslések szerint a fejlett világban az összes megbetegedés akár 25%-áért is a vegyi anyagok felelősek; a felnőtt férfiaknak 50%-os esélyük van a rákos megbetegedésre; a gyerekek 36%-a asztmás és allergiás – és számuk folyamatosan nő.
• Idén több alkalommal is találtak a magyar hatóságok olyan élelmiszereket, amelyekről kiderült, hogy több mint egy százalék génmódosított összetevőt tartalmaznak, és ez egyáltalán nem volt jelölve a csomagoláson. A bevizsgált élelmiszerek körülbelül 30%-a tartalmaz génmódosított összetevőt, amelyek élettani hatása még nem kellően ismert.
• Az elmúlt 13 év alatt majdnem megháromszorozódott az ásványvizet ivók száma. Az élelmiszerfogyasztás stagnálása mellett fejenként és évente 38 literrel iszunk többet belőle, mint 12 évvel korábban. Az ásványvíz-forgalom növekedésével párhuzamosan évente 20-30%-kal nő a felhasznált műanyag palackok mennyisége; évente több mint 1,2 milliárd PET palack végzi a szemétben.

Persze jó jelek is vannak:

• Az elmúlt évben 6%-kal nőtt a visszaváltható csomagolású sörök piaci részesedése.
• Míg 2000-ben 15kg/fő volt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, ez a szám 2005-re 49,6 kg/fő-re nőtt. Közel 4000 gyűjtősziget került kiépítésre 4,5 millió lakost elérve.
• Egyre több bolt, étterem és szálloda dönt a fair trade, azaz méltányos kereskedelemből származó kávé és tea mellett, sőt idén ősztől már a Köztársasági Elnöki Hivatal is kizárólag fair trade teát és kávét vásárol. Ezek fogyasztásakor biztosak lehetünk abban, hogy – szemben a hagyományos termékekkel – termelésük nem a kistermelők és a természet kizsákmányolásán alapul.
• Továbbra is sokat vásárolunk piacokon, sok esetben közvetlenül a termelőktől. Nyugat-európai társaink millióinak ez már nem adatik meg!

A Ne Vásárolj Semmit Nap jó alkalom arra, hogy átgondoljuk, milyen környezeti, egészségi és társadalmi hatása van vásárlói döntéseinknek, illetve milyen jogaink és eszközeink vannak a negatív hatások csökkentésére.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) a Ne Vásárolj Semmit Nap alkalmából jelenteti meg a A tudatos vásárlók kampány- és bojkottszervezési kézikönyvét, hogy ily módon is hozzájáruljon a fogyasztói aktivitáshoz.

A TVE emellett idén is nyílt napot tart irodájában, amelyen szeretettel várunk mindenkit, akit érdekel a tudatos vásárlás, az etikus fogyasztás, a fogyasztóvédelem, a fogyasztói aktivizmus, a felelős vállalatok világa, aki szeretne megismerkedni az egyesület tevékenységével és munkatársaival.

További programok, információk: www.nevasaroljsemmitnap.hu