fbpx

| Léderer Sándor

Nem mindig jó megoldás a helyi élelmiszer

Számos kutatás rámutatott arra, hogy önmagában a helyi élelmiszer vásárlása még nem megoldás az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Ennél több szempontot is figyelembe kell vennie a tudatos vásárlónak.

Az 1990-es évek eleje óta egyre népszerűbb téma az élelmiszer-előállítás és -szállítás környezeti hatásainak vizsgálata. Egy svéd kutató 1993-ban rámutatott, hogy egy átlagos svédországi reggeli hozzávalói gyakorlatilag az Egyenlítő hosszúságának megfelelő utat tesznek meg, mire eljutnak a háztartások asztalaira.

Néhány évvel ezelőtt pedig Rich Pirog, amerikai kutató követte nyomon a gyümölcsjoghurtok összetevőinek utazását. Tanulmányából kiderül, hogy a tej, az eper és a cukor összesen több mint 3500 kilométert tesznek meg, mire megérkeznek a joghurtgyártó üzembe.

Ugyanő számolta ki azt is, hogy Iowa államban az élelmiszerek átlagosan 2400 kilométert utaznak, mire a termelőtől eljutnak a boltba. Ezzel szemben a helyi termelői zöldségnek és gyümölcsnek csupán 72 kilométert kell megtennie, hogy kikerüljön a városi piac standjaira.

 

150 kilométernél húzzák meg a határt

Az élelmiszer-kilométerek fogalma a szállítással járó széndioxid-kibocsátással, illetve az üvegházhatással kapcsolatban kapott jelentősebb figyelmet. Pirogék számítása szerint a hagyományos élelmiszerterjesztési láncokon keresztül 5-17-szer annyi szén-dioxid termelődik, mint a helyi vagy regionális élelmiszerszállítás során.

Egy kanadai kutatás pedig arra az eredményre jutott, hogy Waterloo és Ontario vidékén a helyi élelmiszerekkel helyettesíthető import termékek kiváltásával évente 16 ezer autó által termelt (50 ezer tonna) szén-dioxid mennyiségtől lehetne megkímélni a környezetet.

Mi számít egyáltalán helyi élelmiszernek – tehetjük fel joggal a kérdést. A témával foglalkozók jelentős része az áru által megtett út hosszát tekinti mérvadónak. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a legtöbben mintegy 150 kilométernél húznák meg a képzeletbeli határt a helyi illetve nem helyi élelmiszerek között.

 

Nem csak a szállítási távolság számít

Kérdés azonban, hogy mennyire tekinthető a szállítási távolság hiteles mutatónak az adott élelmiszer széndioxid-hátizsákját illetően. Nem mindegy például, hogy az áru közúton vagy vasúton jut-e el az egyik pontból a másikba. Egységnyi árura vetítve vasúton tízszer akkora távolság alatt keletkezik ugyanannyi széndioxid-kibocsátás, mint a közúton történő szállítás esetében.

Az sem mellékes, hogy hol termelik az élelmiszert. Egy svéd kutató szerint a Spanyolországból importált paradicsom sokkal kevésbé „környezetszennyező”, mint a svéd, ugyanis a hidegebb éghajlat miatt a svéd üvegházak üzemeltetése elképesztő mennyiségű energiát igényel, így messze több szén-dioxid termelődik, mint a spanyol paradicsomok termelése és szállítása során.

A kutatók számos egyéb szempontra is felhívták a figyelmet: többek szerint az élelmiszertermelés és -gyártás során keletkező széndioxid-kibocsátást a termékek életciklusának egészét tekintve kellene vizsgálni. Ilyen értelemben a kiskereskedelmi szállítás csupán egyetlen tényező.

Figyelembe kell venni a termeléshez szükséges eszközök, anyagok szállítását is (pl. trágya, vegyszerek), sőt a termelés minden fázisában vizsgálni kellene az üvegházhatású gázkibocsátást. A Carnegie Mellon University kutatói szerint egy élelmiszer életciklusát tekintve a teljes széndioxid-kibocsátás csupán 11%-a köthető a szállításhoz.

Egy másik kutatás szerint az élelmiszer-előállítás során keletkező üvegházhatású gázok 83%-a már azelőtt a levegőbe kerül, hogy az áru elhagyná a mezőgazdasági termelőterületet A szállítás mellett tehát meghatározó maga a termelés folyamata. Mérések szerint a legtöbb üvegházhatású gáz a vörös hús illetve a tejtermékek előállítása során keletkezik.

Ez érthető is, hiszen ezeknek az élelmiszereknek az előállítása jóval összetettebb, mint mondjuk a paradicsom termesztése, az állatok etetéséhez szükséges termények elállítása valamint a húsfeldolgozás miatt. Ráadásul a kérődző állatok emésztésük során jelentős mennyiségű metánt és dinitrogén-oxidot bocsátanak ki. E két gáz üvegházhatása sokszorosa a szén-dioxidénak.

 

A hús- és tejtermék előállítás nyom legtöbbet a latban

Tara Garnett környezetkutató szerint a marhahús fogyasztásának visszafogásával, illetve a tejtermékek mellőzésével lehetne hatékonyan csökkenteni az élelmiszeripari és mezőgazdasági üvegházgáz-kibocsátást. Svéd kutatók szerint az átlagos svéd étrendhez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás 58%-a a hús- és a tejtermékek számlájára írható.

Ugyanakkor látni kell, hogy az állattartással kapcsolatos gáztermelés nem feltétlenül civilizációs probléma. Az emberek évezredek óta tartanak állatokat. Az üvegházhatás felerősödése viszont leginkább a nagyipari termeléssel, a határokon átnyúló élelmiszer kereskedelemmel, és a vegyszerek elterjedésével egyidejű.

Mindent egybevetve elmondható, hogy önmagában az élelmiszerek által megtett út messze nem az egyetlen tényező az élelmiszertermeléshez és -fogyasztáshoz kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás szempontjából. Meghatározó a termelés módja és a fogyasztók táplálkozási szokásai is. A környezettudatos fogyasztónak tehát számos tényezőt kell figyelembe vennie, mielőtt a kívánt terméket a kosarába helyezi.

 

Készült a Worldwatch Institute cikke alapján.

Kép [cc] cjb, melete

 

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok