Kétségtelen tény, hogy szeptember 11. ide,
gazdasági világválság oda, az utóbbi évtizedben jelentősen átrendeződött a légi
közlekedés piaca. A fapadosnak nevezett diszkont-légitársaságok demokratizálták
a repülést, olyan réteget vontak be az utazás e formájába, akik korábban
álmodni sem mertek erről. Abba viszont elég lassan tanulunk bele, hogy bizony
mindennek ára van, és ha nem figyelünk oda, a repülőjegy többszörösét is
kifizethetjük egy olcsónak tűnő utazás alkalmával.

Az Európai Unió 2007 óta szigorúan szabályozza
és nyomon követi, hogy a hirdetésekben, illetve a repülőjegy árusító honlapokon
csak a valós – illetékekkel és egyéb járulékokkal terhelt – repülőjegy árat
szabad közölni, így véget vetett az 1 forintos és hasonló képtelen ajánlatoknak.

A légitársaságok azonban mindig megtalálják
a kiskaput. A fapados jegyárak például nem tartalmazzák a feladandó poggyász-
és a hitelkártya kezelési díját. Miután az interneten kinéztük a megfelelőnek
tűnő oda-vissza jegyet, továbbkattintva a foglalásra, elsőként a poggyászdíjra
kell odafigyelnünk.

Poggyászdíj

Például az EasyJet
a foglalásba belekalkulál közel 3400 forintot a jegyáron felül – csomagonként és
járatonként -, így egy kedvezőnek tűnő oda-vissza repülőjegy máris fejenként
6.800 forinttal többe kerül. Ha csak kézipoggyásszal kelünk útra, ezt a tételt
külön törölnünk kell a foglalásnál.

A Wizzair
honlapján érdemes jó odafigyelni, hiszen külön kell hozzáadni a poggyász
költségét (csomagonként, utanként 3000 Ft). Amennyiben nem tesszük meg, a
repülőtéren már a dupláját kérik el mindezért.

A piacvezető Ryanair honlapján későbbre
tartogatja a meglepetést: az alacsonynak tűnő menetjegy árak mellé online
jelentkezés esetén 4500, repülőtéren 6000 forintot számol csomagonként,
irányonként.

Mindeközben érdemes odafigyelni az utazási
feltételekre, hiszen jóformán légitársaságonként változik a feladható és az
utastérbe felvihető csomagok mennyisége, súlya, illetve a túlsúly mennyisége és
annak ára, illetve foglalásmódosítás és -lemondás feltételei. A fapados
légitársaságok mindezeket a költségeket megfejelik azzal, hogy a bankkártya
díját az utasokra terhelik (2-4000 forint tranzakciónként). Ugyanakkor, a
honlapokon előszeretettel kínálnak fel külön biztosítást és egyéb „előnyös” szolgáltatást
(kiválasztott ülőhely, elsőbbségi beszállás stb.), amelyeket sokszor külön kell
kitörölni a megrendelésből, különben gyanútlanul azt is a számlánkra terhelik.

Kevesebb az „ingyenkaja” a fedélzeten

A „hagyományos” légitársaságok ennél
nagyvonalúbban számolnak, a jegyek ára általában tartalmazza a fenti költségeket,
de a feltételekre itt is érdemes figyelni. Jegyár és rugalmasság (hiánya) terén
ma már sok esetben érdemben konkurálnak a fapadosokkal.

Meglepetésként érheti azonban az utazót a
fedélzeten korábban megszokott szolgáltatások csökkentése illetve fizetőssé
tétele. Pár évvel ezelőtt megszokott volt a fedélzeten felszolgált
többé-kevésbé nagyvonalú étkezés, különféle italok, újság.

A költségtakarékosabb üzemeltetés érdekében
az Európán belüli járatok turistaosztályán általában egy szendvicsre, kisebb
távolságokon pedig csak egy kis rágcsálnivalóra és egy pohár italra csökkent a
vendéglátás, ami – valljuk be – egy másfél, kétórás utazás esetében nem egy
hatalmas csapás.

Vannak légitársaságok, így például az Iberia, a Scandinavian,
amelyek követve az amerikai United Airlines
ötletét a kontinensen belüli utazáskor a fapadosokhoz hasonlóan fizetőssé
tették a fedélzeti szolgáltatásokat (ami amerikai társaságok esetén akár egy
6-7 órás útra is érvényes).

A fedélzeti ár nagyjából hasonló sávban
mozog a fapadosokéval: egy ásványvíz, kávé, tea átlagban 1,5-2,5 euró, egy
pohár üdítő 2-3 euró, egy pohár bor vagy sör, illetve szendvics 4-5 euró,
melegétel 7-10 euró.

Ne feledkezzünk meg a reptérre jutás
költségéről!

Fontos, és sokak számára nem egyértelmű
tétel a repülőtérre való odajutás költsége is. Budapesten szerencsés helyzetben
vagyunk, hiszen akár BKV bérlettel vagy jeggyel a metró végállomásától egy
buszjárattal hamar kijuthatunk Ferihegyre. A fapadosokat fogadó terminál még
vonattal is olcsón megközelíthető.

Ugyanakkor nem mindegy, hogy az úti cél
repülőtere milyen messze van a kiszemelt várostól. A diszkont légitársaságok
általában a városoktól távoli, egyszerűbb infrastruktúrával rendelkező
repterekre szállítanak, ahol többnyire csak egy adott közlekedési lehetőség áll
rendelkezésünkre.

Így például a Wizzair és Ryanair által preferált,
Párizstól 84 kilométerre levő Beauvais repülőteréről irányonként 13 eurót
(mintegy 4000 forintot) kóstál a buszjegy ára (de ha a magasságrekorder
katedrálisáról híres kisvároson keresztül, vonattal kívánunk Párizsba utazni,
akkor sem járunk jobban).

Hasonlóan a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha a
több fapados járat által használt, Londonhoz közeli Luton repülőterén száll le a
gépünk: egy vonatjegy a brit fővárosba 12 fontba (szintén mintegy 4000
forintba) kerül.

Nem kevés pénzt hagyunk ott a reptéri
kávézókban

A nem várt „kötelező” kiadások mellett maga
a repülőtér is komoly kísértést jelent a pénzköltésre. Indulás előtt meginni
egy kávét, egy pohár üdítőt a diszkont reptéren sem olcsó mulatság: áruk az
elegáns éttermekével vetekszik. Hála az EU belső rendeletének, amely szigorúan
szabályozza a folyadékok kézipoggyászban való szállítását, a repülőterek
büféinek üdítőital- és ásványvíz forgalma jelentősen átrendeződött. Egy
kisüveges ásványvízért Ferihegyen akár 500 forintot is elkérhetnek.

Ugyanakkor sokan változatlanul nem bírunk
ellenállni a repülőtéri „vámmentes” boltokban való vásárlásnak, hiába vált
értelmetlenné a vámmentesség az Unión belül. A „fapados utasok” megjelenésével
a boltok kínálata is átalakult, korábban a kiemelt luxuscikkek mellett ma a
szabadon vihető nagymennyiségű cigaretta és alkohol lett a legkeresettebb cikk.

Az Euromonitor
felmérése szerint a repülőtéri boltok bevétele a „fapados utazás”
népszerűsödése mellett folyamatosan növekszik. Világszerte mintegy 1500 Duty
Free és Travel Retail üzlet üzemel a repülőtereken, amelyek forgalma 2007-ben összesen
mintegy 34 milliárd dollárt tett ki, 2010-re ugyanakkor már jó 40 milliárd
dollárt prognosztizálnak.

Európában a diszkont járatok elterjedése
előtt évente 3% körüli növekedést mutatott az iparág, a legfrissebb kimutatás
20%-os növekedést prognosztizál a következő 5 évre, ami a gazdasági válság
ellenére is 4%-os növekedést jelent évente.

Ferihegy ugyan megérezte a nemzetközi
negatív tendenciát, illetve a szokatlanul hosszú decemberi sztrájkokat, a
tavalyi esztendőben az előző évhez képest 1,8%-kal kevesebb, de így is mintegy
8,4 millió utast szolgált ki. Az utazások aránya a hagyományos és diszkont
légitársaságok között változatlan, utóbbiakat nagyjából minden negyedik
utazó választja.

Kép [cc] zoagli, shane

A cikk az Európai Unió
támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült.