20 tonna bányahulladék egy
aranygyűrűért?
Az aranybányászat a világ egyik legszennyesebb
iparága: a vizet és a földet ciánnal szennyezi, és hosszú időre nyomot hagy
közösségeken és tájakon. Egy aranygyűrű elkészítése 20 tonna bányahulladékot
termel.

“Ha az emberiség tudná az igazságot az
aranybányászatról, és arról, mennyi kárt okoz, a dolgok elkezdenének
megváltozni.”
Ezt Mariano Fiestas, a San Lorenzo Völgyben, a
Tambogrande aranybánya javasolt helyszínén élő perui citrusfarmer mondta.

Egy jegygyűrű, vagy más aranyékszer sok ember számára többet jelent, mintsem
azt pénzben ki lehetne fejezni. Talán neked is van ilyen gyűrűd. És bár az, amit
a gyűrű jelképez, valóban lehet nagyon értékes, maga az arany nem az. Az
aranynak ára van, mégpedig magas.
Indonéziában, Ghánában, az USA-ban és
Peruban – és a közeljövőben esetleg Erdélyben is – aranybányák létesítése miatt
embereket telepítettek ki otthonukból erőszakkal, hagyományos élővilágokat
romboltak le és károsították az ökoszisztémát. Olvasd el a Szennyes Fémekről
készült riportot
a bányászatról, a lakóközösségekről és a
környezetről.
Tudtad, hogy a világszerte bányászott arany fele indián népek
földjéről való? Az aranybányászat az Antarktiszon kívül minden kontinensen érint
közösségeket. Ha szeretnél többet megtudni a bányászat által befolyásolt
területekről Argentínától Romániáig, klikkelj ide.

Online petíció
A “Nem kell a
szennyes arany” kampány új kezdeményezés; célja, hogy a fogyasztók táborában
híveket toborozzon a káros aranybányászati gyakorlatok megszüntetésének. A
kampány szervezői arra kérik a fogyasztókat, hallassák az aranyiparral, hogy
fontos számukra, hogyan is termelik ki az aranyat. Arra bíztatnak, hogy védjük
meg vásárlói becsületünket, és követeljünk alternatívát a szennyes arannyal
szemben. Az érdeklődők a

http://www.nodirtygold.org/home.cfm
internetoldalon találnak további információkat.

Az online petíció keretében gyűjtött aláírások az
aktivistákat abban segítik, hogy meggyőzzék az aranyipart arról, hogy a vásárlók
ismerik a jelenleg használatos bányászati módszereket, és támogatják a „Nem kell
a szennyes arany” kampányt. Az aláírásokat a vezető, aranyékszert, elektronikai
és egyéb, aranyat tartalmazó termékeket gyártó és forgalmazó cégekhez juttatják
el.

Az aláírásokat a következő levél végére várják a
szervezők:
Minél többet tud róla, annál kevésbé ragyog az
arany
“Támogatom a káros aranybányászat beszüntetésére indított ’Nem
kell a szennyes arany’ kampányt. Kérem az aranyékszert, elektronikai és egyéb,
aranyat tartalmazó termékeket gyártó és forgalmazó cégeket, biztosítsanak arról,
hogy az általuk használt arany nem károsítja a helyi közösségeket, munkásokat és
a természetet. Követelem, hogy a globális aranybányászati ipar mutasson
alternatívát a kereskedőknek és vásárlóknak a szennyes arannyal
szemben!”

Magyarország
és Kelet-Európa számára különösen szívhez szóló lehet
a kampány, hiszen a kanadai illetőségű Rosia Montana Gold Corporation grandiózus külszíni
fejtéssel és elavult módszerekkel kívánja kitermelni az erdélyi
Verespatak aranykincsét. A beruházás jelenetős környezeti károkat, és a
kulturális értékek – hagyományos táj- és falukép, római kori régészeti kincsek –
elvesztését okozná. Csak emlékeztetőül: a 2000-ben történt, ökológiai katasztrófát okozó,
és a helyi halászok megélhetését ellehetetlenítő tiszai
ciánszennyezés is hasonló technológiájú nemesfémbányászat eredménye volt.

Az eredeti felhívás a Corpwatch 2004. februári
számában jelent meg.