| Tudatos Vásárló Bajzák Anna
“Ne kelljen hümmögnöm és azt mondani, bocsi”
Nyár végén indítottunk egy kérdőívet, hogy felmérjük, mit gondolnak olvasóink a zöldre festésről. A kérdőívet 289-en töltötték ki. Nem ígértünk jutalmat vagy kupont a kitöltésért, így egyértelmű, hogy a tudatos vásárlók fontosnak érzik, hogy véleményüknek hangot adjanak. A kérdőívben fogyasztási szokásokra, vásárlói döntésekre kérdeztünk rá, és kíváncsiak voltunk, milyen greenwashinggal, azaz zöldre festéssel találkoztak legutóbb. Az eredményt Bajzák Anna, kommunikációs és marketingszakértő értékelte.
Miért “bűn” a greenwashing?
Mert pont azok az emberek esnek áldozatául, akik tenni akarnak a jobb jövőért, a fenntarthatóbb és környezetbarátabb bolygóért. Olyat persze nem mondhatunk, hogy az ő becsapásuk etikátlanabb, mint a kevésbé törekvőké, de az megállapítható, hogy a greenwashingot használó cégek marketingesei, nyelvész és jogász tanácsadói nem szórakoztató huncutságot művelnek a trükközéseikkel, hanem a legtöbbször direkt vezetik félre a vásárlóikat.
Miért állítható ez ilyen biztonsággal? Mert a csomagolásokra, kampányokba készített szlogenek, üzenetek olyan fondorlatosan vannak kitalálva, hogy bűntethető hazugsággal alig lehet vádolni őket.
A zöldre festés csapdája épp az, hogy (az esetek többségében) nem hazudik, csak elkendőzi az igazságot, kiemel irreleváns részleteket, és szózsonglőrködésel manipulál.
A zöldre festés jelenségével egy korábbi cikkünk foglalkozott, a Cleanwashers tagjaival készített interjúban pedig végtelenül fontos megállapításokra mutattunk rá.
Miért akarunk zöldebbek lenni?
Az első kérdésünk arra irányult, hogy megtudjuk, mi motiválja a kitöltőket abban, hogy egészség- és környezettudatosan vásároljanak. (A teljes kérdőívet itt nézheted meg.) Sokan írták saját egészségüket és a környezetvédelmet is, de messze magasan a következő generáció jövője aggasztja leginkább a tudatos vásárlókat.
“Ha a gyerekem megkérdezi 20 év múlva, mit tettem azért, hogy neki és az ő gyerekének maradjon élhető bolygó, ne kelljen hümmögnöm és azt mondani, bocsi…”
Látható tehát, hogy nagy a tét. Ha egy cég félrevezet minket vásárlás során, akkor az élhetőbb jövő képét törli el.
Számít a logó?
A kitöltők mindössze 14%-a ellenőrzi, hogy egy minősítést jelölő címke mögött milyen szervezet áll.
Ez a szám nem szégyen, hanem a valóság. Nincs időnk vásárlás során arra, hogy mindent kétszer megfontoljunk. A másodperc töredéke alatt hozzuk meg döntéseinket, ez pedig azt jelenti, hogy egy professzionális hatást keltő logó, egy hangzatos szlogen elég lehet ahhoz, hogy a tudatos vásárlók kosarában kössön ki akár egy hatalmas greenwashing termék is.
De valóban ennyire megvezethetők lennénk? A válaszadók több mint fele mindig ellenőrzi az összetevőket, ha a termék csomagolása zöld színű, vagy szerepel rajta valamelyik kifejezés: KÖRNYEZETBARÁT, KLÍMASEMLEGES, TERMÉSZETES, ORGANIKUS
A kitöltők fele viszont csak ritkán vagy egyáltalán nem ellenőrzi le, hogy egy felirat tükrözi-e a valóságot. Ezt használják ki a gyártók.
Mivel a Tudatos Vásárlók Egyesületének Tiszta Otthon Ökokör programja a környezetbarát és akár házilag elkészíthető tisztítószer-alternatívákat igyekszik népszerűsíteni, nem meglepő, hogy a válaszadók közel kétharmada (200 fő) ezeket részesíti előnyben. Magas azok száma is (73 fő), akik az EU ökocímkét keresik, és csupán 35-en válaszolták, hogy nem a környezetbarát jellemző dönt vásárlásuk során.
Mégis vannak termékek, amikhez valami megmagyarázhatatlan módon ragaszkodunk.
Miből nem eresztünk?
Érdekelt minket, mik azok a termékek, amikről tudjuk, hogy nem tesznek jót az egészségünknek, esetleg a környezetre gyakorolt hatásuk károsító, mégis megtartottuk őket a háztartásunkban. A válaszadók 13%-a ragaszkodik a Domestoshoz, amit folttisztításhoz, a WC tisztítására és lakás fertőtlenítéséhez használnak. Márkanév említése nélkül többen hiányolnák a lefolyótisztítókat, súrolószereket, zsíroldót, penész elleni erősebb szereket és a hypót is.
A kozmetikumok közül sokan kiemelték a dezodorokat, a haj- és az arcápolási kellékeket, de érezhető, hogy a zöldülés több szintjéről érkeztek a kitöltők, ugyanis 31-en írták azt, hogy nincs olyan kozmetikum vagy tisztítószer, ami mellett annak ellenére kitart, hogy tudja, nem környezetbarát.
Ezek gátolnak minket a zöldülésben
- A kitöltők nagy többsége (236-an) átláthatatlannak tartják a környezetbarát jelöléseket, amin nem segít, hogy a drogériák és kozmetikai láncok újabb és újabb saját minősítéseket vezetnek be.
Érdekelt minket, hogy mit tartanak a legnagyobb kihívásnak a fenntartható háztartás megvalósításában.
- Messze a legtöbben (83-an) a műanyag csomagolóanyagok elkerülésének nehézségét nevezték meg problémaként.
Sokszor nem illeszthető bele életszerűen a csomagolásmentes beszerzés egy család életébe, és vannak termékek – legfőképp a tisztító- és kozmetikai szerek, amelyekből egyáltalán nincs mód csomagolásmentes beszerzésre. Ezért is környezettudatosabbak az alternatívák, mert azokból nagy kiszerelés és csomagolásmentes beszerzés is gyakrabban lehetséges.
Legmeghatározóbb zöldre festések
Témától függetlenül kíváncsiak voltunk, milyen környezetbarátnak ható megtévesztések háborítják fel leginkább a tudatosságra törekvő vásárlókat. Íme egy válogatás a beküldött véleményekből:
- A benzinkutak karbonsemlegességre törekvő akciói sokakat felbosszantanak: a kutakon saját költségre lehet kérni ún. karbonkreditet, amivel erdővédelmi projekteket támogatnak, ezzel kompenzálják az üzemanyagmennyiséggel arányosan kibocsátott szén-dioxidot.
- A fast fashion márkák sokszor kampányaikban az újrahasznosított alapanyagra és az üzletek energiahatékonyságára helyezik a hangsúlyt, míg a fogyasztói szemléletük és a gyártási folyamatuk nem környezet- és emberbarát.
- Az elektromos autók választásának ösztönzése ugyancsak többeket zavar, mert a gyártási terhelés kompenzálása nem egyértelmű.
- A repoharak a fesztiválokon, szórakozóhelyeken többeket dühítenek, mert mindig újra meg kell venni azokat, és “tokent” kap érte a vásárló, nem pedig a pénzét vissza.
- “Bármi ami új dolog vásárlására ösztönöz, amikor arra nincs is szükség, az greenwashing, bármilyen környezetbarát is az anyaga vagy előállítása.”
Az üdítős és tisztítószerflakonokon az újrahasztonsítHATóság kiemelése ahelyett, hogy újrahasznosított flakonba töltenék a terméküket. Emellett áthárítják a felelősséget a “tegyél a szemétbe! és “nem vagyok szemét” feliratokkal.
A vegán és bio élelmiszerek csomagolásai és szállítási lábnyoma nem megoldott, nem tudunk jól dönteni vásárláskor.
Egyszerhasználatos eszközök természetes alapanyagból (bambusz, fa, PLA), melyek ugyanúgy terhelik a környezetet, és sok esetben csak ipari körülmények között lehet őket komposztálni.
A környezetbarát(abb) webhopokból történő rendelés kiszállítása után többeket ért meglepetés a nem környezetbarát töltőanyagok használata vagy a csomagolás miatt.
Aki nem zöld, az ne is akarjon kompenzálni?
Mitől “semleges” egy termék?
A klímasemleges, karbonsemleges hívószavak egyre gyakrabban feltűnnek a reklámkampányokban, termékeken, de ezek nem arra utalnak, hogy maga a termék egészség- vagy környzetbarát.
A kitöltők jól érezhetően megcsömörlöttek a zöldre festéstől, és bizony bármilyen környezetbarát törekvést elítélnek, ha egy cég fő profilja és termékei nagy ökológiai lábnyommal rendelkeznek.
A kitöltők többsége pedig azt várná egy ilyen terméktől, hogy a gyártó a működése és a termék előállítása során nem bocsát ki káros anyagot, és a használatot követően is biztosítja a csomagolás ártalmatlanítását. Ezzel szemben se az összetételben, se a csomagolásban, se az utóéletben nem lehetük biztosak, csupán abban, hogy a termék gyártása során keletkezett káros anyagokat és környezetterhelést valamilyen (ellenőrizhető és számszerűsíthető) módon kompenzálják.
Öko-e az ECO?
A kitöltők többsége az ECO kifejezést a környezetbarát és fenntartható jellemzőkkel azonosítja, ami igencsak nagy teret ad a greenwasingot használóknak.
A legnagyobb csalódás valószínű, hogy most éri a kitöltőket és az olvasókat is, ugyanis
az ECO kifejezést sokszor nem az “ecological”, tehát ökológiai gazdaságból származó termékekre biggyesztik rá, hanem inkább a gazdaságosságra (economical) utalnak vele.
A gazdaságosság jelenthetné persze azt is, hogy nagy kiszerelésben szerezhető meg valami, így kevesebb csomagolás borítja, és környezetbarátabb, de sajnos bármit, akár egy 3+1 akciót is illethetnek már eco-pack felirattal.
Annyi segítségünk van, hogy a hivatalos EcoLabel és BIO minősítéseket nem tehetik rá a termékeikre, de egy zöld, levélkés ECO felirat még nem biztosíték semmire. Legyünk résen, ha az eco kifejezés minősítés nélkül szerepel egy termék csomagolásán, nevében, vagy akár egy üzlet nevében!
Természetes ≠ környezetbarát ≠ egészséges
Az elvárás egyöntetűen az egy “természetes” terméknél, hogy a természetben előforduló anyagok minimális módosításával előállított alapanyagból készüljön, ne tartalmazzon kőolaj-származékot és szintetikus összetevőket. Igen ám, de
attól még, hogy valami természetes alapanyagokat felhasználva állítható elő, még lehet káros az egészségre vagy a bolygóra.
Emellett a magas százalékok, melyek egy-egy kozmetikum vagy tisztítószer természetes össztevőit jelzik mindannyiszor magukban foglalják a vizet is. Ezt az utóbbi időkben már kötelező feltüntetni, ezért érdemes résen lennünk, ha egy tusfürdőn pl. az a felirat, hogy 90% természetes összetevő, mert lehet, hogy szinte csak a vizet értik alatta.
A másik óriási tévhit, hogy azt gondoljuk, a természetes az egészséges és fenntartható. Gondoljunk csak a pálmaültetvényekre, az illóolajpárlókra vagy a habzásélményt garantáló, kókusz “ősökkel” rendelkező, de irritációt okozó Sodium Laureth Sulfate-ra!
Ne nyugtasson meg az állítás, hogy 100% natural!
A zöldre festés elsüllyeszti a világ egyik legfőbb látványosságát
Büntethető-e a greenwashing?
Mivel a zöldre festés művészete épp abban rejlik, hogy mesterien forgatja a szavakat és leplezi a tényeket, ezért kevés az egyértelmű eset. A Gazdasági és Versenyhivatal ugyan tanácsokat ad a zöldre festés elkerülésére, ám törvény külön nem foglalkozik a jelenséggel.
A fenti összefoglaló tartalmazott volna konkrét példákat is, ám a kitöltők által küldött esetek miatt megkeresett cégek (még) nem válaszoltak megkeresésünkre. Pedig kérdéseinknek nem szabadott volna zavarba hoznia az ügyfélszolgálatokat, hiszen csak olyan állításokat tehetnek csomagolásaikra, melyeket képesek igazolniuk:
“A vállalkozásoknak az általuk használt zöld állításokat bizonyítékokkal is alá kell támasztaniuk, mind a fogyasztók, mind a hatóságok felé. A zöld állításoknak olyan szilárd, független és igazolható, alátámasztott bizonyítékokon kell alapulniuk, amelyek számításba veszik a legújabb tudományos eredményeket és módszereket. Bizonyíték lehet például független szakmai kutatás, releváns teszteredmény vagy más hasonló hitelt érdemlő információ.
Az igazolás szempontjából mindig fontos szem előtt tartani az adott állítás sajátosságát. A bizonyítékoknak a vállalkozás részéről már akkor rendelkezésre kell állniuk, amikor a zöld állításait először közzéteszi. Ha a mérvadó szakmai, tudományos vizsgálatok egymásnak ellentmondóak az adott állítás igazolhatóságát illetően, akkor az állítás használata nem javasolt.”
(Forrás: Gazdasági és Versenyhivatal)
Reméljük, hogy a tudatos vásárlás egyszer lesz könnyebb és gördülékenyebb is. Reméljük, hogy küzdelmeink olyan jövőt készítenek elő, ahol erény és nem naivitás bízni egymásban.
Tudatos Vásárlók top 3 szempont vásárláskor:
- A „zöld fogyasztás” nem lesz elég a környezeti krízis enyhítésére, a Tudatos Vásárlók Egyesületénél hangsúlyozottan a fogyasztáscsökkentésben látjuk a kiutat.
- Vásárlóként fontos, hogy felismerjük, ha nem valódi megoldással, csupán greenwashinggal etetnek bennünket. Honnan tudod felismerni, mi zöldre festés és mi nem az?
- A csomagolási hulladék problémájára önmagában nem elég, ha a csomagolás újrahasznosítható. a szelektív hulladékgyűjtés ugyanis nem elég eredményes Magyarországon. Rendszerszintű megoldásokra van szükség: a zárt újrahasznosítási rendszerek és a hatékony betétdíjas visszaváltórendszerek kialakítása jelenthet választ.
Miért bízz az ökocímkében?
Ha a hatékonyság mellett számodra is fontos a környezettudatosság is, érdemes az EU ökocímkét (EU Ecolabel) és országonkénti megfelelőit, például a magyar Környezetbarát Termék, német Blauer Engel (Kék Angyal) vagy a skandináv Nordic Ecolabel (Hattyú) minősítést keresned a csomagoláson.
Ezeket az ökocímkéket csak azok a termékek kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké. További előnyük sok más címkével szemben, hogy a kritériumokat jogszabályban rögzítik, és független szakértők folyamatosan ellenőrzik, vagyis a védjegyet nem a gyártó adja magának.
A cikket az Agrárminisztérium KFSF/27/2022 szerződése társfinanszírozta. A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja. Azonosító: ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles.