fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

A narancslé útja: A három monstrum

| Tudatos Vásárló

A brazil narancslégyártás három vállalat kezében összpontosul, akiket korrupcióval, kartellezéssel, bérleszorítással vádolnak szakszervezetek, ügyvédek, sőt, államügyészek.
 

A legnagyobb óriás Citrosuco/Cirtovita

A 2012-es egyesülés után világ legnagyobb narancslégyártója a Citrosuco/Cirtovita. Ez a vállalat állítja elő a brazil narancslé 40 százalékát, a világszerte elfogyasztott narancslé negyedét. A Citrosuco és a Citrovita összeolvadásából létrejött vállalat ültetvényei az általa felhasznált alapanyag közel harmadát biztosítják, ezen felül 2500 narancstermelővel áll kapcsolatban. Egyik elődje a Citrosuco eredetileg a német Eckes palackozó vállalat, a floridai légyártó Pasco Packing Company és egy német emigráns, Carl Fischer vállalkozásának összefogásából született.

Ma a Citrosuco az olajfúrók számára tengeri szállítmányozási szolgáltatást nyújtó Fischer-csoport alvállalata. Ez a közeli kapcsolat a hajózással jelentette a Citrosuco gyors terjeszkedésének zálogát is. Hamar felismerték az európai piac jelentőségét, és az elsők közt vezették be, hogy nem magát a narancslét, hanem a narancslésűrítményt szállítják. A másik előd Citrovita az egyik legnagyobb amerikai mamutvállalat, a betongyártástól a bányászaton és a fémkohászaton át a vegyiparban is érdekelt Votorantim alvállalata, története 1989-ig nyúlik vissza.

 

A legnagyobb brazil narancslégyártók főbb adatai

Név

Citrosuco S/A Agroindústria

Louis Dreyfus Commodities Agroindustrial S/A

Sucocítrico Cutrale Ltda.

 

Részesedése a világ narancslégyártásából

25 %

15%

30%

Saját telepek/fazendák száma

30

10

35

Légyárak száma

5

3

7

Kikötői terminálok száma Brazíliában

2

1

n.a.

Kikötői terminálok száma Európában

2

(Belgium)

1

(Belgium)

 

2

(Hollandia, Nagy-Britannia)

Saját narancstermőföldek mérete (hektár)

158 000

30 000

n.a.

Saját termelés aránya

30-40%

5-10%

30-40%

Alkalmazottak száma:

6500

3200

15 000*

Alkalmazottak száma a szüreti szezonban

15 000

8000

n.a.

n.a.= nincs adat, * = az alkalmazott munkások és a szüreti szezonban alkalmazottak aránya ezen belül nem ismert.

A két vállalat egyesülését többek között azzal a feltétellel engedélyezték a hatóságok, hogy hosszú távú szerződést kell kötniük a beszállítóikkal. Az összeolvadással a dolgozók biztosan nehezebb helyzetbe kerültek: azóta a matãói gyárat bezárták, és 173 dolgozó veszítette el az állását. A vállalat további munkahelyeket érintő újraszervezése ma is tart. A cég bejelentette, hogy a kevesebb, mint tíz éve dolgozók egy, a többiek kéthavi bért kapnak kompenzációként.

Mivel egy ilyen léptékű egyesülés átrendezi a piaci viszonyokat és az európai fogyasztókat is érintheti a hatása, az Európai Bizottság is vizsgálatokat indított. Végül nem tartották aggályosnak az összeolvadást, amely a becslések szerint az európai narancslépiac körülbelül fele fölötti kontrolt jelenti.

A Louis Dreyfus Commodities (LDC) és a minőségi trükkök

A francia eredetű LDC a világ egyik vezető mezőgazdasági vállalata, amely üzletei döntő többségét Brazíliában bonyolítja, és egyike az ország tíz legnagyobb exportőrének. A citrustermesztés mellett a vállalat cukorban, kávéban, szójában és olajnövényekben utazik. Az LDC vezető világpiaci helyet foglal el a narancslé, a cukornád és a mezőgazdasági üzemanyagok szektorában.

A TVE egy nemzetközi projekt keretében Brazíliában járt, hogy személyesen győződjön meg a narancslé ellátási láncának visszásságairól.  A témáról készített hosszabb filmet 2013 decemberétől nézhetitek meg itt

 

Az LDC 2012-ben bírságot kapott, mert trükközött az átvett narancs minőségével, és így próbált meg árengedményt elérni a beszállítóinál. A narancs minőségét a belőle készült lé savasságával mérik, ha a lé savasabb az elvártnál, árcsökkentés eszközölhető. Az LDC egy kb. 900 forintos dobozonkénti fix árban egyezett meg a beszállítókkal a szüret előtt.

Ám abban az évben rekordtermés született, így a megnövekedett kínálat miatt a világpiaci ár lejjebb esett. Ekkor a vállakat visszamenőlegesen kritizálni kezdte a számára beszállított narancs minőségét, és tíz százalékos árcsökkentést hajtott végre. Ez a lépés több mint 300 beszállítót érintett. 

A Cutrale és a földfoglalók harca

A harmadik cég, a Cutrale megalapítása óta a narancslégyártásra specializálódott. A cég Floridában is rendelkezik ültetvényekkel és üzemekkel; olyan nemzetközi vállalatokat tudhat vevői között, mint a Nestlé, a Coca-Cola vagy a Parmalat. A cég akkor vesztette el hosszú évtizedes vezető pozícióját a brazil narancslétermelésben, amikor a Citrosuco 2012-ben összeolvadt a Citrovitával. Jelenleg a Cutrale vezetése az összeolvadást fontolgatja a Louis Dreyfus Commodities-zel, hogy így kerüljön vissza az első helyre.

A Cutrale agresszív piaci stratégiát folytat: arra kényszeríti a beszállítóit, hogy adják el neki a terményeiket, sőt néha az ültetvényeiket is. Ezt azért teheti meg, mert a nagyok előkelő piaci pozíciójánál fogva a másik oldal eleve rossz alkupozícióból indul. A Veja magazin által készített riport szerint a Cutrale még a fenyegetés és a megfélemlítés eszközeitől sem riad vissza.

A cég alkalmazottai például azzal fenyegettek meg földbirtokosokat, hogy ha nem adják el nekik a földjük egy részét, többet nem vásárolnak tőlük narancsot. Ráadásul a narancstermelők arra is panaszkodnak, hogy a cég nem tartja be a szerződésben vállaltakat. A brazil Gazdaságvédelmi Tanács (Conselho Administrativo de Defensa Economica, CADE) az 1990-es évek óta próbál fellépni a Cutrale ellen az általuk folytatott agresszív kereskedelmi gyakorlat és a kartellpanaszok miatt. Ugyanakkor mind ez idáig nem ítélték el őket. A szóbeszéd szerint ennek az az oka, hogy a család jó kapcsolatokat ápol az ország politikai vezetésével.

A földnélküliek mozgalma (MST) szerint a Cutrale 30 teleppel, más néven fazendával rendelkezik a São Paulo-i és Triãngulo Mineiro-i régióban, melyek közül van, amelyiken nem is folyik termelés, és amelyiket hamis dokumentumok felhasználásával vásárolt a brazil kormánytól a cég. Ezt az agrárreformokért felelős hivatal (Instituto Nacional de Colonizacao e Reforma Agraria, INCRA) is megerősítette, és eljárást indított a cég ellen.

Az illetéktelen földtulajdonlás azért is probléma, mert elveszi a megélhetési lehetőségeket az egyszerű földművesektől. Saját termelés hiányában legtöbbjüknek a napszámosság marad – jó eséllyel valamelyik narancstermelő óriáscég szolgálatában.

Az MST a Cutrale elleni tiltakozó akciója részeként 2009-ben elfoglalt három, a cég tulajdonában lévő fazendát: a Santo Henriquét, a Capim-t és a Timborét. A Timbore foglalása során narancsfákat vágtak ki, hogy a helyi élelmezés szempontjából fontos kukoricát és babot termesszenek helyette.

A brazil elit kezében lévő sajtó azzal vádolta a mozgalmat, hogy tönkreteszik az élelmiszertermelést, ám a kivágások csak az ültetvények fáinak elenyésző, 0,7 százalékát érintették. Az MST így nyilatkozott: „Mi nem a narancsfák ellen vagyunk, hanem a cég ellen, amely rossz célra használja azt a földet, amelyik mindannyiunké. A média erről persze nem beszél.”

A Santo Henrique fazenda elfoglalóit egy parlamenti bizottság azzal vádolta, hogy kb. 110 millió forintnyi kárt okoztak akciójukkal. Bizonyíték híján azonban a bíróság ejtette a vádakat. Az MST viszont azt állítja, hogy több politikus, aki a Cutrale mellett tanúskodott ebben az ügyben, anyagi támogatásban részesült a Cutrale révén az előző években. A fazendák ügye a mai napig nem tisztázódott. Egy földfoglaló család tagja így nyilatkozott: „Nem azért vagyunk itt, hogy vandálkodjunk, ahogy azt a média állítja.

A Cutrale azt hiszi, több joga van ezekhez a földekhez, mint mindenki másnak, ez azonban nem igaz! Újra vissza fogunk jönni, hogy elfoglaljuk ezt a területet!”. És valóban: 2012 novemberében 300, az MST-hez tartozó nő ismét elfoglalta a fazendát.

Kép: TVE

Tetszett a cikk? Támogasd az egyesületet egyszeri felajánlással. Köszönjük!

 

 

A cikk “A narancslé útja: Facsarva, Brazíliából” című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.
Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok