A narancslé útja: dől a lé
| Tudatos Vásárló
A 2010-es brazil narancstermés 70 százaléka egyenesen a holland és belga partokon kötött ki, ahonnan továbbszállították az európai piacokra.
- #Étel-ital
- #Kereskedelem, Fair Trade
- #Shopping consciously
- #Szupermarket, piac, kisbolt
- #Zöldség-gyümölcs
A szüretet követően a narancsokat a légyárban szétválogatják, megtisztítják és lepréselik. Ezek után kivonják a léből az ízanyagokat, nehogy a feldolgozás folyamán elvesszenek. Utolsó lépésként kivonják a vizet, így születik a sűrítmény. Egy tonna narancslé előállításához, több mint tízszer annyi narancs kell, egy tonna koncentrátumhoz pedig hat tonna narancslé. Azaz körülbelül hatvan tonna narancsból lesz egy tonna narancslé koncentrátum.
A koncentrátumot konténerekkel felszerelt hajókon szállítják Európa legnagyobb kikötőibe, ahol a brazil óriásvállalatoknak saját tárolótelepeik vannak. A koncentrátum a brazíliai Santos kikötőjéből Rotterdamba (Cutrale vállalat), Antwerpenbe (Citrovita vállalat) és Gentbe (Louis Dreyfus és Citrosuco vállalatok) érkezik. Ezek a tárolótelepek közvetlen üzleti kapcsolatban állnak az európai palackozóüzemekkel és kereskedelmi láncokkal.
Az európai tárolókból tartályos kamionokon viszik tovább a levet a kontinens palackozóüzemeibe, ahol a végterméktől függően visszapótolják a vizet és a kivont íz anyagokat, vagy továbbiakat adnak hozzá. A termékek egyéni karakterének kialakítása érdekében pedig keverik egymással a különböző narancstermesztő vidékekről származó sűrítményeket. A palackozóüzemeknek egyrészt megvannak a saját márkáik (például Hohes C), másrészt megbízásból palackoznak kereskedelmi márkás termékeket (például S-Budget narancslé a Spar-nak). A különböző gyümölcslevek gyártói általában egy-egy idényre kötnek szerződést a brazil narancslégyártókkal. Hogy garantálják folyamatos és zökkenőmentes ellátást, rendszerint egyszerre többel is kapcsolatban állnak. Végül a lé eljut a szupermarketekbe, onnan pedig a vásárlókhoz.
Kedvencünk a narancslé
A világon és Magyarországon is a narancsból készül a legnépszerűbb gyümölcslé. Itthon az eladott gyümölcslevek és nektárok több mint negyede narancsból van, s csak ezt követik a helyi fajtákból is előállítható barack- és almalevek.
Lehet kapni „eredeti” leveket is, de a narancslevek többségét sűrítményből állítják elő. Azaz a feldolgozás és a szállítás egyszerűsítése miatt először kivonják a víztartalmat, majd visszahígítják. A narancslésűrítményt fagyasztják, mert így akár három évig is eltartható. Sajnos időközben elveszíti C-vitamintartalmának felét. A visszahígított narancslevek csomagolásán a termék elnevezéséhez közel és jól láthatóan ki kell írni, hogy „sűrítményből készült” vagy „részben sűrítményből készült”.
A TVE egy nemzetközi projekt keretében Brazíliában járt, hogy személyesen győződjön meg a narancslé ellátási láncának visszásságairól. A témáról készített hosszabb filmet 2013 decemberétől nézhetitek meg itt.
A narancsnektárnak legalább 25% gyümölcslevet kell tartalmaznia, és a gyümölcslétartalmat fel kell tűntetni a csomagoláson. A narancsitalnak legalább 12% narancsot kell tartalmaznia, és emellett felbukkanhat benne más növényi kivonat, aroma, adalékanyag, szén-dioxidot. Az üdítőitalok még ennél is kevesebb gyümölcslevet tartalmaznak.
A nem sűrítményből készült levek finomabbak és jobban hasonlítanak a frissen préselt narancslére, de ennek ára van: míg a narancsízű üdítők literenkénti ára általában 100 forint alatt, a narancsitaloké 300 forint alatt, a 100%-os leveké márkától függően 300-600 forint körül alakul, a nem sűrítményből készített levek 800 forint közüli áron kezdődnek. Ennek egyik oka, hogy a préselt narancslé szállítása hatszor annyiba kerül, mint a koncentrátumé.
A narancsléért Európában fizetett összegeknek azonban csak elenyésző része jut el termelőkhöz, még kevesebb a narancsszüretelő munkásokhoz. A többi eltűnik a kereskedelmi láncok, a palackozók és a léfeldolgozó gyártók kezei között.
Alkuképes
Narancslevet nem csak a szupermarketekben árulnak. A fagyasztott narancslésűrítménnyel áruként kereskednek a nemzetközi határidős árupiacokon. A narancslé rövidítése itt OJ („Orange Juice”). A sűrítmény tonnánkénti világpiaci ára 750 000 forint körül alakul. Az aktuális piaci ár függ a szürettől, ami pedig nagyon erősen kötődik az időjárási viszonyokhoz. Ha rossz idő van Brazíliában és a kereskedők rossz termésre számítanak, a narancslé árupiaci ára gyorsan az egekbe szökik.
Az elmúlt években a narancslé ára jelentősen csökkent. Ennek két oka van: a csökkenő kereslet, és az, hogy két egymás utáni évben is rekordtermést értek el. A São Paulo-i piacokon egy doboz (kb. 40,8 kilogramm) narancsért kb. 750 forintnyit adtak 2012 novemberében, míg 2011-ben 1050 forintnyit. Mindeközben Mendonça de Barros közgazdász számításai szerint egy doboz narancs megtermeléséhez legalább 1020 forintra van szükség.
Tetszett a cikk? Támogasd az egyesületet egyszeri felajánlással. Köszönjük!
Kép: TVE
A cikk „A narancslé útja: Facsarva, Brazíliából” című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.
