fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

A narancslé útja: a brazil narancs

| Tudatos Vásárló

Az Európában elfogyasztott narancslé 80%-a Brazíliából származik, Magyarországra főleg Hollandiából érkezik. Az ital útja a fogyasztókig elégedetlenséggel és méltánytalansággal van kikövezve. 

Itthon is találunk bőven brazil narancslevet, bár a narancslé útja a termelés helyétől a fogyasztóig sokszor követhetetlen. Magyarországra például elsősorban olyan nem éppen tipikus narancstermelő országokból érkezik a narancslésűrítmény, mint Hollandia, Lengyelország, Ausztria, Németország vagy Csehország. A behozatali listán Izrael foglalja el a legelőkelőbb helyet azon országok közül, ahol egyáltalán fellelhető termő narancsfa. A fura jelenség egyik megfejtése, hogy Brazília látja el az európai fogyasztás 80%-át, és az onnan érkező narancslé koncentrátum vagy narancslé oroszlánrészét holland és belga kikötőkbe szállítják, ahonnan aztán továbbporciózzák a kontinensen lévő palackozókba.

Brazília a világpiacon is előkelő helyet foglal el: a világszerte elfogyasztott narancslé 60 százaléka innen származik. A brazil narancslétermelés döntő hányaga pedig az ország déli részén, São Paulo, Minas Gerais, Bahia és Parana szövetségi államokban folyik. A brazil narancsipar az 1950-es években indult robbanásszerű fejlődésnek. A növekedést a brazil kormány is támogatta, a termelés azonban egy idő után meghaladta a keresletet. Ekkor született meg az ötlet, hogy a narancsból gyümölcslevet készítsenek, és a feldolgozott termék eladásával növeljék a bevételeket.

A TVE egy nemzetközi projekt keretében Brazíliában járt, hogy személyesen győződjön meg a narancslé ellátási láncának visszásságairól.  A témáról készített hosszabb filmet 2013 decemberétől nézhetitek meg itt

Az első narancslégyár 1959-ben kezdte meg működését. Mára a termés döntő többségét feldolgozzák, és lé formájában értékesítik. Az 1178 feldolgozóüzem 90%-a São Paulo államban találhatóA fagyasztott sűrítményből készülő narancslevek piacából Brazília 80 százalékban részesedik, és ezen belül is São Paulo szövetségi államban termelik a világ által felhasznált sűrítmény mintegy felét. A Brazíliában megtermelt narancslé 98 százalékát exportálják, javarészt Európába: a brazil narancslésűrítmény legnagyobb vevője az Európai Unió, amely a megtermelt mennyiség közel kétharmadát vásárolja fel.

Egyhangú termesztés

A narancsfák első gyümölcseiket 3-5 év után hozzák, a legtöbb termést pedig a nyolcadik év után adják. A brazil narancsfák átlagosan húsz évig termőképesek. A narancslé termeléséhez különböző fajtájú narancsokat használnak, amelyek az év különböző szakaiban érnek be, így a szüreti szezon januártól egészen júliusig tart.

Tedd próbára a tudásod! Töltsd ki a tesztünket, lássuk mennyit tudsz a szupermarketek működéséről! Kattints a tesztért! Ha tetszett, küldd el a linket az ismerőseidnek is!

A narancsot hatalmas ligetekben termesztik, ahol semmi más nem terem. A monokultúrás termesztés hátránya, hogy a növények sokkal kevésbé ellenállók a kártevőkkel és a betegségekkel szemben. Egy-egy betegség akár az egész ültetvényt elviheti. Különösen pusztító az úgynevezett „zöldülés”; egy bakteriális fertőzés, amely zölden égeti le a citrusok levelét. Ez az eddig tapasztalt legsúlyosabb citrusbetegség, amely szinte megállíthatatlanul terjed, és hatalmas károkat okoz az állományban. Ellenszere csak a fertőzött növények teljes megsemmisítése.

 

Hogy a többi betegséget elkerüljék, a termelők növényvédő szereket, gombaölő szereket és rovarölő szereket használnak a nagy mennyiségű műtrágya mellett. Csak az utóbbi költsége akár 8 százalékát is kiteheti a végső árnak. A vegyszerezés kockázatos, mert nincsenek megbízható hatékonysági tanulmányok arról, hogy a felhasznált kemikáliák valóban képesek-e megelőzni a súlyos betegségeket. Ráadásul az utóbbi években az előállítási költségek mintegy megduplázódtak, nagyrészt az üzemanyag és a műtrágya fokozott használatának köszönhetően.

Ugyanonnan többet

A gyártókon nagy a nyomás, hogy növeljék a hatékonyságot és csökkentsék a költségeket. Ennek egyik módja a termésátlag növelése. Az utóbbi harminc évben sűrűbb ültetéssel növelték a megtermelt mennyiséget. Azelőtt átlagosan negyven, ma tizenkét négyzetméterre jut egy fa. A kisebb ültetvényeken átlagosan 11 tonna narancsot termelnek hektáronként, a nagyobbakon körülbelül 36 tonnát szednek ugyanakkora területről egy évben.

A magasabb termésátlag mellett a nagy ültetvényeken általában jobb az adminisztráció is, ez pedig segít, hogy termékeikkel könnyebben eljussanak a nemzetközi vásárlókhoz. Az ilyen ültetvények a növényvédő szerek használatára és a termékcímkékre vonatkozó előírásoknak megfelelő termékeket is elő tudnak állítani. A kivitelre kerülő narancsnál és narancslénél ellenőrzik a szermaradványokat, és amennyiben ezek szintje túl magas, a termékeket visszaküldik a gyártóknak.

Tetszett a cikk? Támogasd az egyesületet egyszeri felajánlással. Köszönjük!

 

 

 

Kép: TVE

A cikk “A narancslé útja: Facsarva, Brazíliából” című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok