| Tudatos Vásárló
Nano: modern azbeszt?
Sokszor hallani, hogy a nanorészecskék alkalmazása a nanocső-technológia fejlődésével nagymértékben megváltoztatja majd életünket. Lehet, hogy túlságosan is?
A mikroszkopikus méretű nanocsövek számos területen
eredményesen alkalmazhatóak. Azonban egyes állatkísérletek rávilágítottak arra,
hogy a nanocsövek felhasználása jelentős egészségügyi kockázatot jelent, hiszen
azok egerek esetén a bizonyítottan rákkeltő azbeszthez hasonló egészségügyi
hatásokkal jártak.
Az elektronikai cikkekben és sportfelszerelésekben is egyre
gyakrabban használt nanocsöveket egerekbe fecskendezték be. Néhány napon belül
a kísérleti állatokban egy olyan sejtreakciót figyeltek meg, ami néhány év
elteltével jellemzően a gyakran végzetes mellhártyadaganat (mesotelioma)
kialakulásához vezet.
A vizsgálati eredmények alapján mérgező hatás csak a szálak
egyes típusaira jellemző. További vizsgálatok elvégzésére van szükség, hogy a
feltételezhetően leggyakoribb szervezetbe kerülési forma, a belégzés
egészségügyi hatásait is értékelni tudják.
A rákkeltő hatással kapcsolatos előzetes adatok alapján
sürgető lenne a további vizsgálatok elvégzése és egy hatósági útmutató
elkészítése a legnagyobb kockázatnak kitett, nanotechnológiában dolgozók
egészségének védelme érdekében. Szükséges lehet a nanotechnológia alkalmazásával
készült termékek címkézése is a fogyasztók és az újrahasznosításban dolgozók
tájékoztatása érdekében.
A nanotechnológiával készített termékek az eltérő szerkezet
miatt teljesen eltérő fizikai-kémiai tulajdonságokkal és biológiai hatásokkal
bírnak, mint az azonos atomokból felépülő tárgyak. Emiatt igen fontos a
biztonságosnak hitt anyagok nanováltozatainak körültekintő vizsgálata.
A társadalmi és környezeti kockázatokat az állami kutatási
és fejlesztési támogatások sem csökkentik. Hiszen a kutatók szerint nincs
elegendő forrás arra, hogy kielégítően meg vizsgálhassák a nanocsöveknek az
egészségre gyakorolt hatásait. Az USÁ-ban évi másfél milliárd dollárt költenek
a nanotechnológiával kapcsolatos kutatások támogatására, de ennek az összegnek
csak 5 százalékát fordítják az egészségi és környezeti hatások
vizsgálatára.
Az elvégzett állatkísérletek felhasználhatóságával
kapcsolatban azonban több kétség is felmerült. Nem ismert, hogy az alkalmazott
dózisok reálisak-e, illetve a hatások eltérőek lehetnek a valós kockázatot
jelentő belégzés és a kísérletben alkalmazott testbe történő befecskendezés
között.
A Washington
Post cikke nyomán megjelent
a Levegő Munkacsoport Vegyi anyag hírlevelének 2008. júniusi számában.
Feliratkozás: reach [kukac] levego.hu
Kép [cc] St
Stev