Évente több mint száz liter ásványvizet iszunk, legalább ötször annyit, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Ennek egyik oka, hogy a fogyasztók nem tartják elég tisztának és biztonságosnak a vezetékes ivóvizet, és egyre többet hallhatnak a vizekbe kerülő gyógyszermaradványok egészségre gyakorolt hatásairól. Utánajártunk, van-e alapja a csapvízzel kapcsolatos bizalmatlanságnak.

 

Nagyító alatt a csapvizek

Megbízásunkból 2009 novemberében egy akkreditált laboratórium Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok és Tatabánya forgalmas közintézményeinek csapjaiból vett ivóvízmintáiban vizsgálta a baktériumok, vegyianyag-szennyezés és gyógyszermaradványok jelenlétét. Az öt helyszínen különböző típusú vízbázisokból származó vizeket használnak. A fővárosban és Dunaújvárosban parti szűrésű, Makón réteg-, Szolnokon felszíni, Tatabányán karsztvizet isznak.

A parti szűrésnél a folyó mentén található kutakba a víz legnagyobb része a vízfolyás felől, a homokos-kavicsos üledékrétegeken keresztül érkezik, ami elvégzi a fizikai-biológiai szűrést is. (Némi fertőtlenítőt azért itt is adagolnak a vízhez az esetlegesen a csőrendszerben tanyázó élőlények miatt, mert a felhasználó akár 30-40 kilométerre is lehet a víznyerés helyétől.) A vízbázis akkor kerülhet veszélybe, ha a folyó erősen elszennyeződik, és a szűrőréteg nem tud megbirkózni a feladattal, vagy ha a mederben sérül a kavicsréteg, például túlzott kotrás miatt. A parton, a kutak közelében a talajszennyezés adhat okot aggodalomra.

 

A két vízzáró réteg között található rétegvíz sokkal védettebb, viszont ha mégis bekövetkezik a legrosszabb, a tisztulási folyamat nagyon hosszú. Karsztvizeknél főleg a fedetlen karsztterületek veszélyeztetettek, ahol nincs fölül olyan (vízzáró) réteg, amely megóvna a mezőgazdasági, ipari vagy lakossági szennyezéstől. A mészkő hosszú járatrendszerein a szennyezés távolabbi területekre is elvándorolhat. Vannak olyan települések, ahol az ivóvízellátás közvetlenül a felszíni vizekből történik. Itt a rizikót az jelenti, hogy a tavak, folyók sok esetben szennyvízbefogadók is, így hasznosításuk alaposabb beavatkozást igényel.

 

Baktériumok

A mikrobiológiai vizsgálat keretében az E. coli, az Enterococcus, a Clostridium perfringens és a Coliform jelenlétét vizsgáltuk. Ezek a szennyezőanyagok hasmenésest, hányásos tüneteket, alkalmanként lázat, torok- és fülgyulladást okoznak. A bélsárból, szennyvizekből vagy rothadó növényi maradványok révén juthatnak a talajból a vízbázisba. Az Enterococcust leszámítva az esetlegesen előforduló nitrátot veszélyesebb nitritté alakítják. Ezek a baktériumok azonban forralással vagy kis töménységű fertőtlenítő (1-3%-os klórlúg) hozzáadásával könnyen elpusztíthatók.

A vezetékes víz minősége mind az öt településen megfelelt a jogszabályban található mikrobiológiai és vízkémiai előírásoknak. A jogszabály szerint a vízben egyáltalán nem lehet E. coli és Enterococcus, de a laborvizsgálat egyik fenti baktérium jelenlétét sem mutatta ki. Egyéb baktériumokat csak a makói csapvízben találtak, de annak mértékét – 394 mikrobatelepszám 22 Celsius-fokon, 37 fokon már semmi – a vizsgálatot végző szakemberek nem tartják az egészségre veszélyesnek. A baktériumok telepszámára a milliliterenkénti határérték 22 fokon 100, 37 fokon 20. Ha például valahol egy hétig nem folyatják a vizet, körülbelül ennyire szaporodnak el a mikrobák.

 

Vegyi anyagok

Tesztünkben a nitrát, a nitrit, az ammónium, az arzén és a bór jelenlétét elemeztük. A bór a felszín alatti vizekbe a vízbázis kőzeteiből oldódik ki, a felszíni vizekbe pedig a szennyvíz révén kerül, elsősorban mosószerekből. A bór elváltozást okozhat a szaporítószervekben, illetve fejlődési rendellenességet idézhet elő. Magyarországon az ivóvízben található bórra vonatkozó határérték ötszöröse az európai uniós elvárásnak. Tesztünkben viszont a vizsgált csapvizek mindegyikében jóval az előírt EU-s és magyar határérték alatt maradt.

Legalább 1,3 millió, főleg dél-alföldi ember számára az arzén a legfőbb ivóvízprobléma, amely szintén földtani eredetű szennyező anyag. 2012-ig még az arzénre vonatkozó hazai határérték is ötszöröse az uniós elvárásnak. A nagyobb arzénkoncentráció növeli a bőr- és tüdőrák, valamint a vese- és hólyagrák kockázatát. Az arzén szintén határérték alatt volt, egyedül a makói vízben mértünk magasabb koncentrációt (31,1 milligramm egy literben a megengedett ötvennel szemben), amely a magyar határérték alatt van, de az európai háromszorosa.

A nitrit a vízkezelésre szolgáló berendezésekben és a vezetékhálózatban az önmagában veszélytelen, rétegeredetű ammóniumból képződik. A nitrát főleg az állattenyésztés és a műtrágyázás révén kerül a talajvízbe és a felszíni vizekbe. A bélrendszer baktériumainak hatására jóval veszélyesebb nitritté alakul, felszívódva csökkenti a vér oxigénszállító képességét, és halálos kimenetelű kékkórt (más néven cianózis vagy szederjesség) okozhat. Főleg csecsemőkre és kismamákra jelent komoly kockázatot. A tesztelt vizeknél szerencsére mindhárom anyag jelenléte jóval a határérték, sőt legtöbb esetben a kimutathatósági érték alatt volt.

 

Gyógyszermaradványok

Az állattartásból, valamint a háztartási, kórházi és gyógyszergyári szennyvizekből kijutó gyógyszermaradványok jelen lehetnek a felszíni vizekben. A leggyakoribb problémát a fájdalomcsillapító és gyulladásgátló szerek jelentik, összetevőik jelentős része ugyanis nem szívódik fel a szervezetben, hanem kiürülve a lefolyóból az élővizekbe távozik. Csapvizünkbe legnagyobb valószínűséggel úgy kerülhet gyógyszermaradvány, ha tisztított felszíni vagy parti szűrésű vizet fogyasztunk.

A gyógyszermaradványok elfogadható mértékére ugyan nincs határérték, de megvizsgáltattuk, hogy vannak-e egyáltalán ilyen anyagok a poharunkban. Tizenhatféle gyakori gyógyszerösszetevő maradványait kerestettük, és azt a megnyugtató eredményt találtuk, hogy ezek mind a kimutathatósági érték alatt voltak, vagyis gyakorlatilag nincsenek a csapvízben. A vizsgált anyagok népszerű fájdalom-, láz-, gyulladáscsökkentő anyagok (paracetamol, diklofenák, ibuprofén, naproxén, ketoprofén, karbamazepin), hormonhatású szerek és hormonok (etinil-ösztradiol, gesztodén, tesztoszteron, androszteron, dehidroepiandroszteron, klofibrin), antibiotikumok (eritromicin, szulfametoxazol) és a koffein voltak.

 

…és ásványvizek

 Végül tizenegy természetes ásványvizet és egy palackozott forrásvizet is mikrobiológiai laborvizsgálat alá vetettünk. A legveszélyesebb, csapvizeknél is ellenőrzött bakteriális szennyezők (Coliform, Escherichia coli, Enterococcus, Pseudomonas aeruginosa és szulfitredukáló anaerob spóraképzők) nem voltak jelen egyik mintában sem. Az egyéb baktériumok megengedhető telepszámát csak a palackozást követő tizenkét órára írja elő rendelet, az ezt követő időszakra nincs határérték. (Mint említettük, a baktérium-telepszámra a milliliterenkénti határérték 22 Celsius fokon 100, 37 Celsius fokon 20.)

A Tudatos Vásárló tesztje az ásványvizek kitermelése és palackozása utáni hónapokban készült (amikor a fogyasztóhoz is eljut a termék), így a rendelet értelmében nem kifogásolható és nem is veszélyes az egészségre a vizek felénél talált igen magas, milliliterenkénti több százas baktérium-telepszám. Ez a szakértők szerint technológiai hiányosságokkal, például a kötelező napi tisztítás esetenkénti elhanyagolásával is magyarázható.

 

A szénsavmentes ásványvizek milliliterenkénti baktériumszáma
Természetes ásványvíz	Típus	Feltüntetett lejárat	22 Celsius fokon	37 Celsius fokon
Veritas Gold	2 liter	2010. 11. 06.	1200	0
Pannon Gyöngye	1,5 liter	2010. 10. 06.	960	1
Nestlé Aquarel (forrásvíz)	0,5 liter	2010. 10. 26.	680	0
Balfi	1,5 liter	2010. 09. 17.	600	2
Pannon Aqua	1,5 liter	2010. 11. 05.	440	0
Óbudai Gyémánt	1,5 liter	2011. 04. 06.	160	0
Aquarius	2 liter	2010. 11. 16.	1	1
Szentkirályi	0,5 liter	2010. 11. 06.	1	2
Emese	1,5 liter	2010. 10. 27.	0	1
Margitszigeti Kristályvíz	0,5 liter	2010. 05. 24.	0	0
Natur Aqua	0,5 liter	2010. 10. 27.	0	0
Theodora Kékkúti	0,5 liter	2010. 09. 02.	0	7

A vizsgálat időpontja: 2009. november 25–30., labor: Bálint Analitika Kft.

A teszt további részletei itt olvashatók.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 18. számában. 

Kép [cc] erio

***