fbpx

| Andacs Noémi, Bán Dávid, Bodó Péter

A nagy vízteszt

A csapvízben nincsenek egészségre ártalmas mértékben baktériumok, vegyianyag- és gyógyszermaradvány – derült ki a Tudatos Vásárló által megrendelt laboratóriumi vizsgálatból. A vezetékes ivóvíz még mikrobiológiai szempontból is makulátlanabb, mint a palackozott. 

Évente több mint száz liter ásványvizet iszunk, legalább ötször annyit, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Ennek egyik oka, hogy a fogyasztók nem tartják elég tisztának és biztonságosnak a vezetékes ivóvizet, és egyre többet hallhatnak a vizekbe kerülő gyógyszermaradványok egészségre gyakorolt hatásairól. Utánajártunk, van-e alapja a csapvízzel kapcsolatos bizalmatlanságnak.

 

Nagyító alatt a csapvizek

Megbízásunkból 2009 novemberében egy akkreditált laboratórium Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok és Tatabánya forgalmas közintézményeinek csapjaiból vett ivóvízmintáiban vizsgálta a baktériumok, vegyianyag-szennyezés és gyógyszermaradványok jelenlétét. Az öt helyszínen különböző típusú vízbázisokból származó vizeket használnak. A fővárosban és Dunaújvárosban parti szűrésű, Makón réteg-, Szolnokon felszíni, Tatabányán karsztvizet isznak.

parti szűrésnél a folyó mentén található kutakba a víz legnagyobb része a vízfolyás felől, a homokos-kavicsos üledékrétegeken keresztül érkezik, ami elvégzi a fizikai-biológiai szűrést is. (Némi fertőtlenítőt azért itt is adagolnak a vízhez az esetlegesen a csőrendszerben tanyázó élőlények miatt, mert a felhasználó akár 30-40 kilométerre is lehet a víznyerés helyétől.) A vízbázis akkor kerülhet veszélybe, ha a folyó erősen elszennyeződik, és a szűrőréteg nem tud megbirkózni a feladattal, vagy ha a mederben sérül a kavicsréteg, például túlzott kotrás miatt. A parton, a kutak közelében a talajszennyezés adhat okot aggodalomra.

 

A két vízzáró réteg között található rétegvíz sokkal védettebb, viszont ha mégis bekövetkezik a legrosszabb, a tisztulási folyamat nagyon hosszú. Karsztvizeknél főleg a fedetlen karsztterületek veszélyeztetettek, ahol nincs fölül olyan (vízzáró) réteg, amely megóvna a mezőgazdasági, ipari vagy lakossági szennyezéstől. A mészkő hosszú járatrendszerein a szennyezés távolabbi területekre is elvándorolhat. Vannak olyan települések, ahol az ivóvízellátás közvetlenül a felszíni vizekből történik. Itt a rizikót az jelenti, hogy a tavak, folyók sok esetben szennyvízbefogadók is, így hasznosításuk alaposabb beavatkozást igényel.

 

Baktériumok

A mikrobiológiai vizsgálat keretében az E. coli, az Enterococcus, a Clostridium perfringens és a Coliform jelenlétét vizsgáltuk. Ezek a szennyezőanyagok hasmenésest, hányásos tüneteket, alkalmanként lázat, torok- és fülgyulladást okoznak. A bélsárból, szennyvizekből vagy rothadó növényi maradványok révén juthatnak a talajból a vízbázisba. Az Enterococcust leszámítva az esetlegesen előforduló nitrátot veszélyesebb nitritté alakítják. Ezek a baktériumok azonban forralással vagy kis töménységű fertőtlenítő (1-3%-os klórlúg) hozzáadásával könnyen elpusztíthatók.

A vezetékes víz minősége mind az öt településen megfelelt a jogszabályban található mikrobiológiai és vízkémiai előírásoknak. A jogszabály szerint a vízben egyáltalán nem lehet E. coli és Enterococcus, de a laborvizsgálat egyik fenti baktérium jelenlétét sem mutatta ki. Egyéb baktériumokat csak a makói csapvízben találtak, de annak mértékét – 394 mikrobatelepszám 22 Celsius-fokon, 37 fokon már semmi – a vizsgálatot végző szakemberek nem tartják az egészségre veszélyesnek. A baktériumok telepszámára a milliliterenkénti határérték 22 fokon 100, 37 fokon 20. Ha például valahol egy hétig nem folyatják a vizet, körülbelül ennyire szaporodnak el a mikrobák.

 

Vegyi anyagok

Tesztünkben a nitrát, a nitrit, az ammónium, az arzén és a bór jelenlétét elemeztük. A bór a felszín alatti vizekbe a vízbázis kőzeteiből oldódik ki, a felszíni vizekbe pedig a szennyvíz révén kerül, elsősorban mosószerekből. A bór elváltozást okozhat a szaporítószervekben, illetve fejlődési rendellenességet idézhet elő. Magyarországon az ivóvízben található bórra vonatkozó határérték ötszöröse az európai uniós elvárásnak. Tesztünkben viszont a vizsgált csapvizek mindegyikében jóval az előírt EU-s és magyar határérték alatt maradt.

Legalább 1,3 millió, főleg dél-alföldi ember számára az arzén a legfőbb ivóvízprobléma, amely szintén földtani eredetű szennyező anyag. 2012-ig még az arzénre vonatkozó hazai határérték is ötszöröse az uniós elvárásnak. A nagyobb arzénkoncentráció növeli a bőr- és tüdőrák, valamint a vese- és hólyagrák kockázatát. Az arzén szintén határérték alatt volt, egyedül a makói vízben mértünk magasabb koncentrációt (31,1 milligramm egy literben a megengedett ötvennel szemben), amely a magyar határérték alatt van, de az európai háromszorosa.

A nitrit a vízkezelésre szolgáló berendezésekben és a vezetékhálózatban az önmagában veszélytelen, rétegeredetű ammóniumból képződik. A nitrát főleg az állattenyésztés és a műtrágyázás révén kerül a talajvízbe és a felszíni vizekbe. A bélrendszer baktériumainak hatására jóval veszélyesebb nitritté alakul, felszívódva csökkenti a vér oxigénszállító képességét, és halálos kimenetelű kékkórt (más néven cianózis vagy szederjesség) okozhat. Főleg csecsemőkre és kismamákra jelent komoly kockázatot. A tesztelt vizeknél szerencsére mindhárom anyag jelenléte jóval a határérték, sőt legtöbb esetben a kimutathatósági érték alatt volt.

 

Gyógyszermaradványok

Az állattartásból, valamint a háztartási, kórházi és gyógyszergyári szennyvizekből kijutó gyógyszermaradványok jelen lehetnek a felszíni vizekben. A leggyakoribb problémát a fájdalomcsillapító és gyulladásgátló szerek jelentik, összetevőik jelentős része ugyanis nem szívódik fel a szervezetben, hanem kiürülve a lefolyóból az élővizekbe távozik. Csapvizünkbe legnagyobb valószínűséggel úgy kerülhet gyógyszermaradvány, ha tisztított felszíni vagy parti szűrésű vizet fogyasztunk.

A gyógyszermaradványok elfogadható mértékére ugyan nincs határérték, de megvizsgáltattuk, hogy vannak-e egyáltalán ilyen anyagok a poharunkban. Tizenhatféle gyakori gyógyszerösszetevő maradványait kerestettük, és azt a megnyugtató eredményt találtuk, hogy ezek mind a kimutathatósági érték alatt voltak, vagyis gyakorlatilag nincsenek a csapvízben. A vizsgált anyagok népszerű fájdalom-, láz-, gyulladáscsökkentő anyagok (paracetamol, diklofenák, ibuprofén, naproxén, ketoprofén, karbamazepin), hormonhatású szerek és hormonok (etinil-ösztradiol, gesztodén, tesztoszteron, androszteron, dehidroepiandroszteron, klofibrin), antibiotikumok (eritromicin, szulfametoxazol) és a koffein voltak.

 

…és ásványvizek

 Végül tizenegy természetes ásványvizet és egy palackozott forrásvizet is mikrobiológiai laborvizsgálat alá vetettünk. A legveszélyesebb, csapvizeknél is ellenőrzött bakteriális szennyezők (Coliform, Escherichia coli, Enterococcus, Pseudomonas aeruginosa és szulfitredukáló anaerob spóraképzők) nem voltak jelen egyik mintában sem. Az egyéb baktériumok megengedhető telepszámát csak a palackozást követő tizenkét órára írja elő rendelet, az ezt követő időszakra nincs határérték. (Mint említettük, a baktérium-telepszámra a milliliterenkénti határérték 22 Celsius fokon 100, 37 Celsius fokon 20.)

A Tudatos Vásárló tesztje az ásványvizek kitermelése és palackozása utáni hónapokban készült (amikor a fogyasztóhoz is eljut a termék), így a rendelet értelmében nem kifogásolható és nem is veszélyes az egészségre a vizek felénél talált igen magas, milliliterenkénti több százas baktérium-telepszám. Ez a szakértők szerint technológiai hiányosságokkal, például a kötelező napi tisztítás esetenkénti elhanyagolásával is magyarázható.

 

A szénsavmentes ásványvizek milliliterenkénti baktériumszáma

Természetes ásványvíz

Típus

Feltüntetett lejárat

22 Celsius fokon

37 Celsius fokon

Veritas Gold

2 liter

2010. 11. 06.

1200

0

Pannon Gyöngye

1,5 liter

2010. 10. 06.

960

1

Nestlé Aquarel (forrásvíz)

0,5 liter

2010. 10. 26.

680

0

Balfi

1,5 liter

2010. 09. 17.

600

2

Pannon Aqua

1,5 liter

2010. 11. 05.

440

0

Óbudai Gyémánt

1,5 liter

2011. 04. 06.

160

0

Aquarius

2 liter

2010. 11. 16.

1

1

Szentkirályi

0,5 liter

2010. 11. 06.

1

2

Emese

1,5 liter

2010. 10. 27.

0

1

Margitszigeti Kristályvíz

0,5 liter

2010. 05. 24.

0

0

Natur Aqua

0,5 liter

2010. 10. 27.

0

0

Theodora Kékkúti

0,5 liter

2010. 09. 02.

0

7

A vizsgálat időpontja: 2009. november 25–30., labor: Bálint Analitika Kft.

A teszt további részletei itt olvashatók.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 18. számában

Kép [cc] erio

***

Tetszik a Tudatos Vásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok