Multik és a fogyasztóvédelem
| Fogyasztóvédelem
Nem állítható, hogy a multinacionális kereskedelmi vállalatok az átlagosnál gyakrabban vagy súlyosabban sértik meg a fogyasztók érdekeit, bizonyos hibák azonban gyakrabban fordulnak elő.
Az nem állítható, hogy a multinacionális kereskedelmi vállalatok az átlagosnál gyakrabban vagy súlyosabban sértik meg a fogyasztók érdekeit. Az viszont tény, hogy ahol nagy tömegű áru mozog, ott hibák is előfordulnak, s összeadódva bizony tetemes kárt okozhatnak a vásárlóknak – állítja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A budakalászi Cora áruházban szinte minden egyes blokkon találni olyan tételt, amiért a jelzett árnál magasabb összeget számol a pénztáros, ugyanis a vonalkódhoz elmulasztják hozzáigazítani az új árat. Ha már beütötte a gépbe a magasabb összeget, a pénztárosnál nem lehet reklamálni, csak az információs pultnál, ahol általában hosszú sor kígyózik. Húsz-harminc forint többletfizetés miatt nem áll sorba a vevő, ezért a sokszor 20-30 forint az áruháznak tetemes pluszbevételt jelent. Ráadásul nem mindenki nézi át alaposan a blokkját, sokan észre sem veszik, hogy többet fizettek a kelleténél.
Az Intersparban is hasonló a helyzet. Az akcióban 479 forintért hirdetett tusfürdő vonalkódján 579 forint szerepel. Hiába reklamál a vevő a pénztárnál, annyit köteles fizetni, amennyit az árjelző mutat. Hogy ne a vásárlónak legyen igaza, inkább bevették az akciót jelző táblát. Az is igaz viszont, hogy a multik ritkábban próbálnak lejárt szavatosságú vagy aznap lejáró minőségi határidejű terméket a vevőkre sózni, jobbára ugyanis a határidő lejárta előtt akcióba vonva, kedvező áron kiárusítást tartanak.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség igazgatója, Szűcs András megerősíti véleményemet:
– Sokat vártunk a multinacionális társaságoktól, amikor építeni kezdték magyarországi hálózatukat. Például azt, hogy a kereskedelmi ellátás színvonala emelkedik, a kereskedelmi munka minősége javul, és hogy a felvevő piac formálásában is fontos szerepet töltenek majd be. Fogyasztóvédelmi szempontból azonban visszás jelenségek is keletkeztek. A legnagyobb üzletláncok már csaknem minden megyeszékhelyen jelen vannak. A lakosság ellátásából országosan 35-40 százalékkal részesednek, a fővárosban és környékén ennél lényegesen többel. Ez önmagában nem feltétlenül pozitív jelenség, hiszen sok jó kiskereskedő kiszorult miattuk a piacról, s a még működők is nehezen boldogulnak, hiszen többnyire ugyanott szerzik be áruikat, mint a vevőik, akik nehezen hajlandók a kiskereskedelmi árréssel megnövelt árat megfizetni a közeli kisboltban.
Az ellátás színvonala és a kereskedelmi munka minősége sem javult a remélt mértékben?
– A rendszerváltás előttihez képest sokat változott, ám a kereskedelmi munka színvonala a multiknál lényegesen elmarad a szaküzletekétől. Csak egy példát mondok: műszaki termék, tartós fogyasztási cikk vásárlásakor szinte lehetetlen szakszerű felvilágosítást kapni. Olykor még eladót sem talál a vásárló, nincs, aki bemutassa a terméket. Ez különösen akkor gond, ha a vevő bizonytalan, tanácsot vár az eladótól, hogy az ő igényeinek melyik árfekvésű termék felelne meg legjobban. Felügyelőink egy-egy ellenőrzéskor megállapítják, hogy a jótállási jegyet, a kezelési útmutatót postán ígérik megküldeni, ami súlyos hiba, hiszen szakszerűtlen használat miatt a vevő elveszítheti a szavatossági jogot.
Általában milyen fogyasztói érdeksérelmet követnek el a multinacionális cégek?
– A leggyakoribb hiba, hogy az akciós termékek ára eltér a meghirdetettől, azaz nem állítják át a vonalkódhoz rendelt árat. Éppen ezért az év utolsó négy hónapjában az ország valamennyi megyéjében ellenőrizzük a hirdetési újságokban szereplő akciós termékek forgalmazását. Azt is górcső alá vesszük, hogy volt-e megfelelő áru-alap az akció megindításakor, azaz a lánc minden üzletében kapható-e a kedvező áron meghirdetett termék, s azért annyit fizet-e a vevő, amennyit a katalógus jelzett. Ha nincs elegendő áru, akkor a Gazdasági Versenyhivatal folytatja a vizsgálatot, ugyanis az már versenyfelügyeleti téma, hogy akció hirdetésével édesgetik a vevőket, holott nincs megfelelő mennyiségű termék az akcióhoz. Idén egyébként a versenyhivatallal közösen nyolc áruházlánci vizsgálatot folytattunk.
Vámos György szerint egyaránt találhatók hibák a nagyoknál és a kicsiknél is. Vannak hibatípusok, amelyek gyakrabban fordulnak elő a kisebbeknél, s vannak olyanok is, amelyeket általában a multik vétenek. Mindenhol a világon követnek el hibákat a gyártók és a kereskedők is. Magyarországon a fogyasztóvédelmi jogszabályok összhangban állnak az EU-beliekkel, így az élelmiszer-higiéniai előírások, az ár és tájékoztatási kötelezettség már nálunk is érvényes.
Be is tartják ezeket az előírásokat?
– Ma már a multinacionális cégek vezetői és a kisvállalkozók is tisztában vannak azzal, hogy a fogyasztóvédelmi előírásokat célszerű betartani, mert azok fontos versenyeszközökké váltak. Aki tekintetbe veszi a fogyasztók érdekeit, elvárásait, könnyebben tartja meg vásárlóit. A kisvállalkozásoknak az a hátránya a nagyokkal szemben, hogy nehezebben jutnak információkhoz, nem olvassák a Magyar Közlönyt, nincs jogászuk, aki figyelmeztetné őket a jogszabályváltozásokra. De igazából nem is velük, hanem egy harmadik körrel, a feketekereskedelemmel, a beszerzéseiről bizonylatot bemutatni nem tudókkal gyűlik meg a vásárlók baja.
forrás: Fogyasztóvédelem, 2003. szeptember: Czibor Valéria
