| Tudatos Vásárló / Simon Gergely
Biztonságosak az ételtároló és elviteles műanyag dobozok? Milyet használjak?
Hacsak nem egészen tudatos az ember, szinte kikerülhetetlenül mindenféle műanyag dobozban veszi, hozza-viszi az ételét. A műanyagokból pedig többféle vegyi anyag juthat az ételünkbe. Sajnos mára a műanyagot kiváltó, papír alapú vagy lebomló műanyagból készült tárolókról is kiderült, hogy bár a természetbe kidobva hamarabb eltűnnek, egészségi szempontból korántsem biztonságosak. Cikkünkben végigvesszük, hogy mennyire biztonságosak a különféle anyagokból készült tárolók, dobozok és kiderül, milyen szabályozások, tilalmak jönnek, mi változik műanyag doboz fronton az EU-ban.
Zöld és egészségügyi szervezetek évek óta követelik az élelmiszerrel érintkező anyagokra vonatkozó európai szabályozások szigorítását. Kis lépések történtek, sikernek számít például a friss Biszfenol-A (BPA) tilalom, de érdemi előrelépés még várat magára.
Nemrég írtunk arról, mennyire jó, biztonságos megoldás műanyag flakonban, kulacsban hordanunk magunkkal az italunkat. És hogy lássátok, nem csak Nektek adunk tanácsokat, hanem a döntéshozókat is igyekszünk jobb belátásra bírni, írtunk az Európai Bizottságnak is, és a legszigorúbb szabályozást kértük a bizonyítottan a hormonrendszerbe beavatkozó és rákkeltő kockázatú anyagokra, a biszfenolokra.
A biszfenolok teljes betiltását követeljük az Európai Uniótól!
A hormonkárosító BPA-t már több termékcsoportban is betiltották, ezért a gyártók egyéb típusú biszfenolokkal váltják ki a BPA-t, amelyek hasonlóan kockázatosak lehetnek az egészségre.
Most alsónemükben teszteljük, mennyi biszfenolt tartalmaznak. Ha tudod, támogasd Te is, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba a biszfenolokkal kapcsolatban!
De a BPA sajnos messze nem az egyetlen kockázatos anyag, ami élelmiszereinkkel kapcsolatba kerül. Az Európai Bizottság évek óta dolgozik az élelmiszerrel érintkező anyagok szabályozásának felülvizsgálatán, ám nem tudjuk mikor jelenik meg az új, szigorúbb szabályozás.
Egy 2022-ben publikált svájci vizsgálat kimutatta, hogy az élelmiszerekkel érintkező anyagok akár 388 káros, kockázatos vegyi anyagot is tartalmazhatnak.
A Journal of Hazardous Materials című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a 388 közül:
- 352-ről ismert, hogy rákkeltő, mutagén vagy szaporodási képességeket (reprodukciót) károsító (CMR);
- 22 endokrin (hormon) rendszert károsító vegyi anyag (EDC);
- 32 olyan vegyi anyag, amelyek tartós és bioakkumulációval kapcsolatos veszélyeket jelentenek.
- A 388 anyagból 127 anyag jelenlétét konkrét tudományos közlemények is bemutaták élelmiszerekkel érintkező anyagokban.
Ezen anyagok sajnos az európai szabályozás hiányosságai miatt teljesen szabályosan lehetnek jelen az élelmiszerekkel érintkező anyagokban, azaz jellemzően a csomagolóanyagokban. Onnan pedig könnyedén átjunak az ételünkbe, a végeredmény pedig az, hogy ezekkel a veszélyes vegyi anyagokkal együtt fogyasztjuk el az ételeinket.
Összesen több mint 4000 ilyen anyag lehet
Egy korábbi kutatás hasonlóan rémisztő adatokkal szolgált. 2019-ben a svájci székhelyű, az élelmiszer-csomagolás tudományával foglalkozó nonprofit Food Packaging Forum (FPF) összeállított egy adatbázist több mint 900 vegyi anyagról, amelyek “valószínűleg” összefüggésbe hozhatók a műanyag élelmiszer-csomagolással világszerte, és további 3400 “lehetséges” felhasználásról.
Ennek a 4300 vegyi anyagnak a 60%-ról nem áll rendelkezésre veszélyességi adat sem besorolás, állapították meg a kutatók. Alapvetően a tesztelések során derül ki, hogy milyen szennyezők vannak jelen a műanyagokban. Ráadásul, mivel a műanyagok összetétele folyamatosan változik és a cégek ezt nem osztják meg a felhasználókkal, így állandó bizonytalanságban vagyunk, hogy milyen szennyezés érhet minket.
Legalább már BPA nem lehet élelmiszer csomagolásban
Régóta várt lépés történt 2024. június 12-én: az EU tagállamai megszavazták azt a javaslatot, amely megtiltja a Biszfenol-A (BPA) használatát élelmiszer- és italcsomagolásban – ez a vegyi anyag már nem lesz használható semmilyen élelmiszerrel érintkező anyagban az EU-ban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos értékelése szerint a BpA potenciálisan káros hatással lehet az immunrendszerre.
A tilalom főként a BPA csomagolásban, például a fémkonzervek bevonatában való használatára vonatkozik. Emellett tilos lesz a BPA használata fogyasztói cikkekben, mint például az újrahasználható műanyag italos palackok, vízadagolók vagy egyéb konyhai eszközök.
Az emberi szervezetben már kockázatos, elfogadhatatlanul nagy mennyiségben mutattak ki biszfenolokat, aminek a fő forrása a kutatók szerint az élelmiszer- és italcsomagolás.
A biszfenolok egész alacsony koncentrációban károsítják a hormonrendszert és ezzel kapcsolatban számos azonosított elfogadhatatlan egészségügyi kockázatuk van. Egy új vizsgálat például egyértelmű kapcsolatot mutatott ki alacsony BpA kitettség és kettes típusú cukorbetegség között.
A jelenlegi korlátozás sajnos csak a BPA-ra vonatkozik, az egyre gyakrabban az emberben is kimutatható, az iparban a BPA helyettesítésére használt egyéb biszfenolokra, mint a Biszfenol-S és Biszfenol-F nem.
Emellet a BPA tilalomra kivételek és átmeneti időszakok vonatkoznak majd, olyan esetekben, ahol nincs elérhető biztonságos alternatíva, és ahol kijelentik, hogy a BPA nem jelent kockázatot a fogyasztókra.
Új csomagolási szabályok jönnek az EU-ban
Idén tavasszal az Európai Parlament új, a csomagolás teljes életciklusát szabályozó Csomagolási és Csomagolási Hulladék Rendeletet (European Packaging and Packaging Waste Regulation, PPWR) fogadott el. Egyik legfontosabb előrelépése, hogy betiltja, az “örök vegyi anyagok” a PFAS-ok (per- és polifluorozott alkilok) használatát az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagokban.
A hír jó, csakhogy jelenleg még mindig jelentős a bizonytalanság a vegyi anyagokkal kapcsolatban, ahány tesztet végeznek, annyi új probléma merül fel.
Az alábbiakban összeszedünk néhány ismerten bizonyos kockázatokat jelentő és biztonságosabb anyagtípust, amiből többször használható, illetve eldobható élelmiszer tároló dobozokat készítenek.
Problémás doboz alapanyagok
Polisztirol dobozok (PS – jelölése 6)
A polisztirol az elviteles dobozok egyik legelterjedtebb alapanyaga. A vizsgálatok szerint a csomagolásból rendszeresen kijut az élelmiszerekbe a lehetséges emberi rákkeltő sztirén monomer, különösen akkor, ha forró ételt vagy folyadékot, például levest tárolunk benne.
Bár a bizonyos egyszer használatos műanyagokat tiltó SUP szabályozás betiltotta a habosított polisztirol (Expandált polisztirol, EPS) ételtároló dobozokat, poharakat, tálakat, ám a sokban azonos extrudált polisztirol (XPS) nem lett korlátozva. Ilyen XPS étel tároló dobozokkal ezért továbbra is találkozhatunk a mindennapokban, és ezek az EPS-hez hasonlóan törékenyek, mikroműanyag szennyezést is okoznak.
Emellett a hagyomány polisztirol továbbra is igen elterjedt elviteles doboz alapanyag, amit nagy mennyiségben használnak éttermekben, kifőzdékben, mert könnyű bennük meleg ételt tárolni. Polisztirolból készülnek tányérok, joghurtos, tejfölös poharak, valamint zöldségek és gyümölcsök alá tett habszivacs tálcák is.
Miben vigyük magunkkal az italunkat? Melyik palackba, kulacsba mit és hányszor tölthetünk?
Polikarbonát (PC – jelölése 7, mint egyéb műanyag)
Bár szinte minden boltban találunk már Biszfenol-A mentes jelölést tartalmazó ételtároló dobozt, ennek ellenére még mindig elterjedtek a gyakran Biszfenol-A-t vagy egyéb biszfenolokat tartalmazó átlátszó, tartós és ütésálló polikarbonát dobozok, ételtárolók.
Jelenleg csupán cumisüvegekben és kisgyerek számára készülő termékekben van érvényes biszfenol-A tilalom, illetve 2024 végén lép hatályba az új előírás, mely szerint BpA nem lesz használható semmilyen élelmiszerrel érintekző anyagban az EU-ban.
A korlátozások és a várható tilalom miatt elterjedt többféle BPA-mentes polikarbonát, ám sok esetben más, hasonlóan káros biszfenolok találhatóak bennük. Az új élelmiszerrel érintekző anyagokban lévő biszfenol-A tilalom várhatóan tovább erősíti ezt a trendet.
Polivinilklorid (PVC – jelölése 3)
A rugalmas, átlátszó és erős PVC-t egyre ritkábban használják étel csomagolásra, de sajnos még egy-egy tejfölös, joghurtos pohárban élelmiszer flakonban feltűnik, bár döntően inkább tisztítószeres flakonok alapanyaga.
A PVC-ből rákkeltő vinil-klorid monomer és hormonrendszert, szaporodási képességeket károsító, rákkockázatú ftalát lágyítószerek is kijuthatnak. Bár különböző uniós korlátozások már vannak a ftalátokra, civil szervezetek tiltakozása ellenére továbbra is jelen lehetnek élelmiszerrel érintkező anyagokban.
A ftalátok jelenlétét és helyettesíthetőségét élelmiszercsomagolásban vizsgálja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA.
Melamin, bambusz-melamin
A melamint gyakran használják újrahasznosítható étkészletek, tányérok, tálak és élelmiszer-tároló edény gyártásához, mivel tartós és könnyen tisztítható. Annak ellenére van ez így, hogy a melamint 2. kategóriájú rákkeltő anyagnak és 2. kategóriájú reprodukcióra mérgező anyagnak minősítették, mivel kísérleti állatokban here- és spermium károsodást okozott.
Jelenleg határértékhez van kötve a kijutó melamin mennyisége élelmiszer csomagolásból, de napirenden van a teljes tilalom is.
Egy időben elterjedtek voltak a természetesnek tűnő bambusz-melamin és bambuszporból készült tároló dobozok, melyek káros szennyezést, így melamin és formaldehid szennyezést okoztak az élelmiszerekben, emiatt több EU tagállam kezdeményezte a tilalmát és az EU kezdeményezte a kivonásukat.
Esetlegesen kockázatos alapanyagok
Polietilén-tereftalát (PET vagy PETE – jelölése 1)
A PET alapvetően mint az italos flakonok alapanyaga ismert, de készül belőle időnként ételtároló doboz is. A szupermarketek gyakran árulnak benne zöldséget, gyümölcsöt. A PET palackokban több vizsgálat is kimutatott ftalát lágyítószereket, illetve a műanyagok újrahasznosításának következményeként az úgynevezett re-PET-ből BPA szennyezést is.
Kezelt papír dobozok
A műanyag helyettesítésére elterjedtek a jellemzően egyszer használatos papír dobozok. Ezekkel az a gond, hogy a papírt vegyi anyagokkal kell kezelni és műanyag bevonatot kell rátenni, ha nem akarjuk, hogy szétfoszoljon vagy rátapadjon az étel. Ezt a tulajdonságot sokszor PFAS-ekkel (perfluorozott alkil-vegyületek) érik el.
Egy 2023-as civil jelentés számos PFA vegyületet talált különböző élelmiszer-csomagoló anyagokban. A PFA vegyületek nagyon lassan bomlanak le, megmaradnak a környezetben. Egyes PFAS-k károsak az immunrendszerre, a szaporodási képességekre, a hormonrendszerre, sőt egyes vegyületeik rákkeltő kockázatúak. Több PFAS már uniós és nemzetközi szinten is tiltott, illetve tiltva lesz élelmiszer csomagoló anyagokban, ám nem egyértelmű, hogy ez hogyan vonatkozik ételtároló dobozokra.
Újrahasznosított papírból készült dobozokban előfordulhat biszfenol-szennyezettség is.
PLA (politejsav)
Találkozhatunk manapság természetes alapanyagból, például kukoricakeményítőből készült lebomlónak nevezett PLA ételtároló dobozokkal is. Ezek speciális körülmények között, így magas hőmérsékleten komosztálhatóak. Viszont pont emiatt, magas hőmérsékleten a PLA tejsavat és potenciálisan káros vegyi anyagokat bocsáthat ki.
Biztonságosabb élelmiszer tárolók
Polietilén (PE, HDPE jelölése 2)
A tartós, erős, színezés nélkül átlátszó, nagy nyomáson előállított polietilén (HDPE, jelölése 2) élelmiszer tároló dobozok jellemzően nem tartalmaznak káros adalékanyagot, nem szivárog ki belőlük károsanyag ám ha elkezd kopni akkor mikroműanyaggal szennyezik az élelmiszert.
Fontos, hogy a melegítést nem bírják, nem mikrózhatók.
HDPE-ből készülnek tejes, gyümölcsleves flakonok és tejfölös, joghurtos poharak is.
Polipropilén (PP, jelölése 5)
A tartós, rugalmas, magas hőmérsékleteknek ellenálló, opálosan átlátszó polipropilén ételtároló dobozoknak szintén nem ismert jelentős kockázata, eltekintve a kopásból adódó mikroműanyag szennyezéstől.
A PP elvileg mikrózható, de a műanyag edények felforrósítását mégse ajánljuk, mert ha van bennük valamilyen adalék, az mégis könnyebben kijuthat hő hatására, illetve jobban öregszik is az anyag.
A polipropilén a HDPE-hez hasonlóan elterjedt helyettesítője a polikarbonátnak, ezen anyagok például a klasszikus, újrahasználatos fedeles műanyag, ún. IKEA-s dobozok alapanyagai is.
Jobbak a lebomló műanyagdobozok?
Ha ez ennyire nehézkes, használjunk inkább más dobozokat? Az új trendek, mint a műanyag kiváltás lebomló anyagokkal sok új meglepő problémát hoznak: holland, spanyol és olasz szervezetek által végzett tesztek kimutatták, hogy az ilyen műanyagpótló dobozok nem alkalmasak bármire: a glutén például képes kijtutni a manapság egyre terjedő biológiailag lebomló edényekből folyékony vagy részben folyékony ételekbe.
A gluténmentes táplálkozásra kényszerülők számára sürgős lenne tehát, hogy végre mind az anyagokra vonatkozó szabályozások, mind a címkézési követelmények szigorodjanak.
Miben tároljuk az ételt a műanyag helyett?
A legjobb alternatívák a hagyományos anyagok, amelyekben korábban tároltuk az élelmiszereinket.
- Az üveg ételtároló dobozok tartósak, ellenállóak, nagyon lassan kopnak, mosogatógépben tisztíthatóak és nem jut ki belőlük vegyi anyag – maximum a szigetelésük anyagából.
- A rozsdamentes acél szintén tartós, erős, nem szennyezi az élelmiszert.
- Tárolhatjuk az élelmiszert hagyományos porcelán vagy kerámia ételtárolóban is.
Mire figyeljünk, ha műanyag dobozt használunk?
- Ne melegítsünk, mikrózzunk műanyag edényben!
- Ne hagyjuk napon forró kocsiban műanyag tárolóban ételt, mert forró ételből nagyobb a szennyeződés kioldódás.
- Minden műanyag doboz mikroműanyag szennyezés forrása. Ha kopott, sérült a műanyag tároló, ne használjuk tovább, mert akkor szinte biztosan kockázatos mikroműanyag szennyezés jut belőle az élelmiszerünkbe, majd belénk. A belénk jutó mikróműanyag szennyezésnek számos kockázatát azonosították, például a szívünkre.
- A műanyag edények elszíneződése azt jelezheti, hogy kémiai változás történt: a doboz kezd lebomlani; ilyenkor sok apró mikro-lyuk vagy mikro-repedés van bennük.
- Ne tároljunk zsíros vagy olajos ételeket műanyagban – sok műanyagban használt vegyi anyag zsírban oldódik és nagyobb valószínűséggel szivárog a zsíros, olajos ételekbe.
- Ne tároljunk műanyagban magas savtartalmú ételt, például paradicsomosat vagy citrusosat, mert az szintén fokozott vegyi anyag kioldódást okoz.
- Kerüljük a baktériumok vagy penészgombák elszaporodását, minden ételtárolót megfelelően mossunk el. A meleg mosószeres víz tökéletesen alkalmas erre. Az üvegdobozok mosogatógépben is moshatóak.
- A műanyag edények mosogatógépben elmosva fokozottan kophatnak.
A Toxfree LIFE for All projektet az Európai Unió LIFE alapja (LIFE22-GIE-HU-ToxFree LIFE for All, 101114078) és az Energiaügyi Minisztérium társfinanszírozza (Z1230232). A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.