Neve is van: mitumba. Így hívják a helyiek a Kelet-Afrikába érkező használt ruhát, amit legtöbbször jótékonysági szervezetek gyűjtenek össze. Egy része hordható, ám egyre nagyobb része használhatatlan. A fast fashion olcsó műszálas ruháinak sorsára világított rá a Clean Up Kenya és a Wildlight által a Changing Markets Foundation (CMF) számára végzett vizsgálat.

• Az elmúlt években jelentősen megnőtt a Kenyába áramló használt ruházati cikkek mennyisége, ez évente 17 ruhadarabot jelent minden kenyai számára, és ennek közel a fele már eleve hulladék.
• A Kenyába érkező hulladékruha azonnal a szemétbe kerül, vagy elégetik vízmelegítéshez, főzéshez és állítólag egy erőmű tüzelőanyagának előállításához.
• Jelenleg a világon a textíliák több mint kétharmada (69%) műanyagból készül, és ez az arány 2030-ra várhatóan 73%-ra nő.
• A Kenyába érkező hulladék ruhák nagyrésze is műanyag.
• A műanyaghulladék exportja az EU-ból korlátozott, és hamarosan be is tiltják.
• Az ócska ruha szegényebb országokba történő exportja a rendszerszintű túltermelés “megoldásává” vált, és valójában nem más, mint rejtett hulladékexport.

A divat függőségünk az olyan szegényebb országokban, mint Kenya, szennyezi a talajt, levegőt, vizet

A Clean Up Kenya és a Wildlight oknyomozó civil szervezet Kenyában interjúkat készített az emberekkel és bizonyítékokat gyűjtött a helyszínen, hogy kiderítse, mi történik ezzel a hulladékkal.

Használható ruhákat keresgélő emberek markolók között a dandorai szeméttelepen

Forrás: CUK/CMF

Egyes helyeken négyemeletes épületek magasságáig felhalmozott és folyókba zúduló huladékruhákat találtak.

Teherautók érkeznek a dandorai szeméttelepre

Forrás: CUK/CMF

“Elmentünk a fast fashion világának Ground Zero-jába, és amit láttunk, az a mocskos valóság: az Európából származó használt ruhák kereskedelme nagy és egyre növekvő mértékben valójában rejtett hulladékkal való kereskedelem” – magyarázza Betterman Simidi Musasia, a Clean Up Kenya alapítója és védnöke.

Mogyorót pörkölő férfi ruhát használ tüzelőanyagként

Forrás: CUK/CMF

A műanyaghulladék exportja az EU-ból korlátozott, és hamarosan be is tiltják a blokkban. A vizsgálat azonban megállapította, hogy a Kenyába szállított használt ruhadarabok közül több mint minden harmadik műanyagot tartalmaz, és olyan rossz minőségű, hogy azonnal hulladékká vált.

A kenyai kereskedők szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt az országba érkező ócska ruhák mennyisége. A hozzájuk érkező ruhák gyakran hányással, erős foltokkal vagy állatszőrrel szennyezettek.

Mitumba bálával induló férfi a Gikomba-piacon, Nairobiban

Forrás: CUK/CMF

“Az olyan országok, mint Kenya, a fast fashion szemétlerakójává váltak. A használtruha kereskedők vakon vásárolják a kötegelt ruhákat, és érthető módon kidobják az egyre növekvő százalékot, amelyről kiderül, hogy használhatatlan” – magyarázza Musasia.

A jelentés azt is állítja, hogy az olyan jótékonysági programokban, mint a Fashion for Good és a Textiles 2030 részt vevő újrahasznosító cégek nagy mennyiségű ócska ruhával kereskednek. Ahogy korábban már az is kiderült, a világ legnagyobb fast fashion márkák – mint a H&M vagy a Zara – ruhavisszavevő programjai is inkább a zöldre festés eszközei: csak nagyon kis százalékban hasznosítják újra a bevett használt ruhát, miközben elhitetik a vásárlóval, hogy használt ruhájuk gondja meg van oldva, etikusan, környezetkímélően.

A jó szándékú emberek által jótékony célokra adományozott ruhák nagy része így végzi. Hogy miért? Mert a fast fashion ipar gerince a műanyag, a műanyag ruházat pedig gyorsan szemétté válik – mondja Musasia.

Foszlott ruhából álló dombokon át folyik a Nairobi-folyó a Gikomba-piac közelében

Forrás: CUK/CMF

A CMF szerint a probléma mértéke valószínűleg sokkal nagyobb, mint a vizsgálat terjedelme, mivel a CMF csak egy országba irányuló közvetlen exportra összpontosít.

Sok Európából származó ruházati cikk a kontinensen belüli és kívüli országok hálóján halad át, ami lehetetlenné teszi a nyomon követésüket.

Eljött a fossil fashion kora – ruháink fele már kőolajból van

Kik küldik a legtöbb ruhaszemetet?

Az ENSZ Comtrade Database adataiból kiderül, hogy 2019 és 2020 között az EU és az Egyesült Királyság több mint 5 millió tonna használt textíliát exportált. Mielőtt külföldre küldik ezeket a darabokat, az európai országok között kereskednek velük, hogy kiválogassák és osztályozzák őket – derül ki a vizsgálatból.

Szeméthegyek között kanyarog a Nairobi-folyó a főváros külterületén

Forrás: CUK/CMF

Az európai országok közül Németország vezeti a listát, több mint 50 millió ruházati cikket exportálva. Ebből több mint 25 millió hulladék volt, és csaknem 17 millió műanyag alapú. Ezt követte Lengyelország és az Egyesült Királyság, amelyek egyaránt több mint 12 millió műanyagot exportáltak.

2021-ben Németország (41,27%), Lengyelország (24,68%), az Egyesült Királyság (23,05%), Magyarország (3,28%), Olaszország (2,53%), Belgium (1,82%), Litvánia (1,42%), Észtország (0,67%), Franciaország (0,53%) és Írország (0,42%) adta az EU-ból Kenyába irányuló használtruha-kivitel 95%-át, összesen közel 25 millió euró értékben.

Ruhát égető férfi a dandorai szeméttelepen

Forrás: CUK/CMF

A használtruhát Európán belül is adják-veszik: Németország például 179 000 tonna textíliát exportált Hollandiába – ez a mennyiség Hollandia teljes használtruha-kivitelének 53 százalékával egyenértékű, és arra utal, hogy az ország a ruhakereskedelem egyik megállóhelye lehet.

Az EU-ból olyan célállomásokra küldtek textíliákat, mint Ghána, India, Nigéria, Pakisztán és Kenya – ezekre összpontosították figyelmüket a nyomozók.

Amit lehet, azt még kiválogatják a szemétből

Forrás: CUK/CMF

Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-22-19-C jelű pályázata támogatásával készült.