| szerk
Mócsingos és rántásszagú a gyerekek ebédje
Jellegtelen íz, levesnek mondott opálos lében úszkáló szétfőtt zöldségek és erős rántásszag. Ma is így jellemezhető a gyerekmenzák menüjének nagyobb hányada – derül ki a NÉBIH január óta tartó vizsgálataiból.
Van ennél még rosszabb is, a fenti jellemzés ugyanis egy átlagos gyerekmenzai ebédre vonatozik, annak ellenére, hogy az Országos Tisztiorvosi Hivatal ajánlása szerint a gyerekeknek napi szinten kellene teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt és zöldséget kapniuk, a levespor, ételízesítő, édesség pedig kifejezetten kerülendő.
Egy 2009-es vizsgálat már megállapította, hogy az óvodai közétkeztetés „sem minőségében, sem mennyiségében” nem felel meg a követelményeknek. A gyerekek nem kapnak minden nap friss zöldséget, gyümölcsöt, az ételek sótartalma rendkívül magas, és korszerűtlenek az ételek elkészítésének módjai. A folyadékpótlást az óvodák egyharmadában nem az egészséges táplálkozásnak megfelelő italokkal biztosították.
A helyzet nem javult, ez derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közétkeztetési programjának eddigi vizsgálataiból, amelynek során a gyermekek bölcsődében, óvodában, iskolában felszolgált ételeit érzékszervi vizsgálatnak vetik alá.
A NÉBIH vizsgálatában a véletlenszerűen kiválasztott gyermekintézményekből a laboratóriumba érkezett ételeket akkreditált módszerrel vizsgálóbizottságok értékelik. Január óta cikkünk írásáig 73 intézmény ebédjét vizsgálták a külső megjelenés, állag, szag és íz élmény alapján, majd az eredményeket egy értékelési skálán összegezték.
Az átlagos ebéd is átlag alatti
A bevizsgált ebédek több mint a felét (42) átlagosnak értékelték, ami néhány ebédnél már bőven súrolja az ehetetlen kategóriát. A jellegtelen ízen és a rántásszagon felül a nem harmonikus, nem kellemes, fűszercsomós, sületlen, szálkás, sós – ezek voltak a leggyakrabban előforduló negatív megjegyzések.
Egy „átlagos” ebéd: Jó étvágyat!
Az átlag alattira értékelt koszt (13 volt ilyen) ennél egy kicsit rosszabb: „gyenge, jellegtelen”, „az ételízesítő jellegzetes illata dominál”, „húskonzerv és vöröshagyma illat”, „fémes mellékíz” és még sorolhatnánk. Nem megfelelő értékelést eddig egyetlen intézmény, az Andor Ilona Ének-zene Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában felszolgált menü kapott. A zöldbablevesben túlfőtt a tészta, a leves zsíros rántásszagú, a zöldbab kellemetlen, idegen mellékízű, a lé opálos. A krinolinos paprikás burgonya kellemetlen mellékízű, a hús nagyon csípős volt. (Érdekes módon az ebéd attól a cégtől származik, amelynek ebédje egy másik intézmény esetében kiváló minősítést kapott.)
Az ehető már átlagon felülinek számít
Átlagon felül szintén 13 intézmény teljesített. A részletes eredményeket olvasva ez a kategória körülbelül azt jelentette, hogy az ételek úgy néztek ki és olyan ízűek voltak, ami elvárható az elnevezésük alapján. A zöldségek, a tészta jól megfőttek, a hús is jól átsült. Az ételen semmilyen idegen szag nem érződött. Íze az „összetevőkre jellemzően kellemes, harmonikus”.
Kiválóan megfelelt
„A hús és a zöldségek puhák, a kukorica kellemesen ropogós. Pirospaprikától színezett barnás-narancsszínű mártásban eltérő méretű húsdarabok, kukoricaszemek, apróra vágott pritaminpaprika kockák, zöldfűszerek, hagyma” – egy kiválóan megfelelt ebéd jellemzése. A vizsgált intézmények közül mindössze 4 ebéd kapott ilyen minősítést. Lehangoló eredmények. És akkor a beltartalom egészséges vagy nem egészséges voltáról még nem is beszéltünk.
Kép: NÉBIH
A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.