A nemzetközi és hazai tőkepiacon az elmúlt időszakban
bekövetkezett folyamatok jelentős mértékben befolyásolták a pénztári
befektetések eredményét. A magánnyugdíjpénztárak 1999 és 2008. közötti,
vagyonnal súlyozott éves nettó pénztári átlaghozama +5,7% volt. Az időszakon
belül e pénztárak tavaly -20,0% nettó átlaghozamot teljesítettek. A választható
portfoliót nem működtető pénztárak 10 éves teljesítménye +6% (tavalyi
eredményük -15,7%), míg a választható portfoliós rendszert bevezetett intézmények
hosszú távú mutatója +5,5%, (tavalyi teljesítményük -22,9%). Az önkéntes
nyugdíjpénztárak teljesítménye 1999 és 2008. között évi +6,9% volt, míg a
tavalyi átlaghozam -10,7%-ra rúgott.

Összességében az elmúlt 11 évet nézve a magánnyugdíjpénztárak
az egyéni számlákon jóváírt befizetéseket megőrizték, azokon az időtáv egészét
tekintve – a tavalyi rossz hozamteljesítmény ellenére – pozitív hozamot értek
el.

A hozamteljesítményekkel kapcsolatos helyzetet rontotta,
hogy a globális pénzügyi válság miatt az árfolyamok csökkenése nem csak a
részvényeknél következett be, hanem a „biztonságosnak” tekintett
állampapíroknál is, amelyek közel 60 %-át képviselik a pénztári befektetéseknek.

Mire figyeljünk a jelenlegi pénzügyi helyzetben?

A pénztárak teljesítményét alapvetően befolyásoló elem a
befektetési stratégia, ami meghatározza, hogy a pénztártagok pénzének
befektetésekor mekkora kockázatot vállal a pénztár. A pénztárak vagyonának
piaci értéke naponta meghatározásra kerül. Ez az érték azt mutatja, hogy
mennyiért tudnák értékpapírjaikat az adott napon eladni. Ha a vásárláskori
értéknél drágábban tudná eladni a pénztár az értékpapírokat, akkor értékelési
többletet (nyereséget) ér el, míg ha csak olcsóbban tudná eladni, mint a
vásárláskor kifizetett érték, akkor a pénztár értékvesztést (veszteséget)
számol el a tagok egyéni számláján.

Tekintettel azonban arra, hogy a vagyon értékesítésére nem
kerül sor, ezért a naponta kimutatható nyereség vagy veszteség „virtuális”, azaz
nem valóságosan, csak „papíron” jelentkezik, hiszen akár a következő napon
eltűnhet. Ha azonban a pénztártag olyan lépést kezdeményez, ami az értékpapírok
eladásához vezet, akkor ezzel a nyereséget/veszteséget realizálja. A
továbbiakban tekintsük át, melyek ezek a lépések, és az egyes esetekben mit
érdemes mérlegelni a pénztártagoknak.

Azon magánnyugdíjpénztári tagok, akiknek nyugdíjba menetelük
időpontjában tagsági viszonyuk nem éri el a 120 hónapot és járadékuk a
társadalombiztosítási rendszerből származó nyugdíj 25 %-át, 2012. december
31-éig visszaléphetnek az állami TB rendszerbe. Ezen kívül – legkésőbb a
rokkantsági nyugdíj megállapításáról szóló első fokú határozat kézhezvételét
követő 30 napon belül – dönthetnek a visszalépés mellett a rokkantsági
nyugdíjellátásra jogosult pénztártagok is. Azok a pénztártagok pedig, akik
fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaként, valamint a Magyar Honvédség
hivatásos és szerződéses állományú katonájaként szolgálati viszonyban állnak és
2007. december 31-én legalább húsz év, tényleges szolgálati viszonyban
eltöltött szolgálati idővel rendelkeztek, 2010. december 31-ig visszaléphetnek
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.Ezekben az esetekben a visszalépő
tagok megtakarításait a pénztár visszautalja a Nyugdíjbiztosítási Alapba.

Amennyiben a nyugdíjba vonuláskor a fenti feltételek nem
állnak fenn, visszalépésre nincs mód. Ebben az esetben a tag választhat, szolgáltatást
(egyösszegű kifizetést) kér, illetve egyéni számlaegyenlegét a pénztárban hagyja.
A jelenlegi pénzügyi helyzetben ajánlott megfontolni a megtakarítás pénztárban
hagyását, ami lehetőséget ad arra, hogy a tőkepiaci helyzet javulásával a
virtuális veszteség eltűnjön.

A portfolióváltásról, vagy más pénztárba történő átlépésről
hozott döntést megelőzően mindenképpen érdemes megvizsgálni mind a jelenlegi,
mind pedig a választható más portfoliók, pénztárak befektetési politikáját. Ha
a tag a nagyobb kockázatú portfolióból, vagy pénztárból kisebb kockázatú
portfolióba, vagy pénztárba lép át, akkor az addigi virtuális veszteség csökkentésének
esélye (de egyben a jövőbeni nagyobb veszteség elszenvedésének lehetősége is)
kisebb. Ezzel szemben az eredetitől kockázatosabb portfolió, vagy pénztár
választása esetén valószínűbb a virtuális veszteség „visszaszerzése”,
ugyanakkor a jövőbeni nagyobb árfolyamcsökkenés is.

Szolgáltatás igénybevétele nugdíjkorhatár előtt és után

Azon önkéntes nyugdíjpénztári tagok, akik elérték a nyugdíjkorhatárt,
a várakozási időtől függetlenül jogosultak nyugdíjszolgáltatásra, azaz az
egyéni számlájukon lévő megtakarításból személyi jövedelemadó-mentesen
járadékot igényelhetnek, vagy egyösszegű szolgáltatást vehetnek igénybe.
Mindkét esetben megállapításra kerül az egyéni számlán lévő követelés piaci
értéke, és ezt az összeget váltja át a pénztár járadékra, vagy fizeti ki egy összegben
a tag részére. Amennyiben a „virtuális” veszteség realizálása miatt tényleges
csökkenés jelentkezik a tag egyéni számláján, érdemes megfontolni a járadékszolgáltatás,
vagy az egyösszegű felvétel későbbre halasztását, mivel így esély van arra,
hogy a veszteség „visszajöjjön”.

Az önkéntes nyugdíjpénztár tagjainak lehetőségük van arra,
hogy a 10 éves várakozási idő lejártát követően az egyéni számlájukon lévő
összeg egészét, vagy egy részét felvegyék úgy, hogy tagsági viszonyukat megtartják,
és tagdíjukat tovább fizetik. Részfelvétel esetén a következő részfelvételre
csak 3 év elteltével van lehetőség.

1. Egyösszegű felvétel

Amennyiben a pénztártag a teljes összeg felvételéről dönt, akkor
megállapításra kerül az egyéni számlán lévő követelés piaci értéke, és ezt az
összeget fizeti ki személyi jövedelemadóval csökkentett mértékben a pénztár egy
összegben a tag részére. A „virtuális” veszteség ekkor is realizálásra kerül,
ami tényleges csökkenést jelent az egyéni számlán meglévő követelés összegében.

A végleges kifizetés – egyösszegű és részfelvétel esetén is
– a bejelentés negyedévének fordulónapján fennálló összeg alapján kerül meghatározásra,
amely már tartalmazza az adott negyedévben elért hozamot, ezért veszteség
esetén ez az összeg kevesebb is lehet, mint a tag által az előző negyedéves
adatok alapján kalkulált összeg.

2. Részfelvétel

Részfelvétel esetén a tag dönthet arról, hogy az egyéni
számlán lévő követelés tőke-, hozamrészét, illetve vegyes összeget (mind tőkét,
mind hozamból is) vesz fel. A tőkerészt érintő kifizetés esetén az egyösszegű
felvételhez hasonlóan adófizetési kötelezettség merül fel, míg a hozam
felvétele adómentesen történhet.

Forrás: PSZÁF

Kép [cc] daniely