Az Országos Környezetegészségügyi Intézet több évre visszamenő vizsgálatai azt mutatják, hogy az első nyári hőséghullám terheli meg a legjobban a szervezetet, és ilyenkor növekszik a legjobban a hőségre visszavezethető halálozás is.

A napi átlaghőmérséklet 5 °C-os emelkedése:

• 10%-al növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát;
• 12%-al a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát;
• 15%-al a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát.

Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja. A legfrissebb kutatások szerint bizonyítottan nő a koraszülés kockázata is, így a várandósok számára különösen fontos, hogy védekezzenek a forróság ellen.

Egyszerű óvintézkedésekkel sokat tehetünk azért, hogy a kockázatokat csökkentsük:

• zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
• érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
• a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
• éjszaka szellőztessünk;
• fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
• NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
• a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
• hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
• használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
• a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
• sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

Forrás: OÉTI Sajtóközlemény

Kép: dreamstime

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-13-C-0003 pályázat keretében valósult meg.