A kérdőíves felmérés eredményei szerint a jelenség felismerése megtörtént, hiszen a válaszadók több mint 60%-a az élelmiszerpazarlást egy Magyarországot is komolyan érintő problémának tekinti. Azonban saját háztartásuk szintjén csak kevesen (37,84%) gondolták már végig, hogy ténylegesen mennyi élelmiszert is pazarolnak egy évben.

Minőségmegőrzési idő, fogyaszthatósági idő – nem ugyanaz!

A válaszadók közel 60%-a úgy gondolja, hogy az 1 hete lejárt minőségmegőrzési idejű – vagyis tartós – élelmiszer elfogyasztása már élelmiszerbiztonsági kockázattal jár.

Bár mindkét esetben tilos a lejárt termék forgalmazása, azonban ha a tartós élelmiszert a háztartásunkban „tároljuk túl”, és nem volt felbontva, mindenképpen érdemes tenni vele egy próbát, hiszen ezekre a termékekre nem jellemző a mikrobiológiai kockázat.

A fogyaszthatósági idővel rendelkező (vagyis romlékony) termékek esetében azonban kerülni kell a lejárt termékek fogyasztását.

33 kg ehető ételt dobunk ki

A felmért 100 háztartás 1 hetes élelmiszerhulladék termelése megközelítőleg 386 kg volt, amely – az adatok 1 évre történő extrapolációja alapján létrejött számítás szerint – éves szinten 68,04 kg élelmiszerhulladékot jelent fejenként. Ez az összes élelmiszervásárlásunk kb. 10-11%-át teszi ki a KSH 2015. évi adatai alapján. Az EU-s átlag egyébként 92 kg/fő.

A teljes háztartási hulladékon belül a szilárd élelmiszerhulladékok aránya 51% volt.

Az élelmiszerhulladékok egy részét ugyanakkor nem a szemetesbe dobják ki az emberek, hanem komposztálják vagy állati takarmányként használják fel.

A ténylegesen élelmiszerpazarlás eredményeképpen keletkező, úgynevezett elkerülhető élelmiszerhulladékok aránya meglehetősen magas volt:  a teljes élelmiszerhulladék mennyiségnek 48,70%-a elkerülhető lett volna tudatos fogyasztói magatartás esetén. Ez éves szinten mintegy 33,14 kg egy főre vetítve.

Mit dobunk ki?

A felmérés alapján elmondható, hogy a legmeghatározóbb elkerülhető élelmiszerhulladék a kész ételekből megmaradt ételmaradék (40,08%). Itt fontos kihangsúlyozni, hogy ennek közel 43%-a folyadék halmazállapotú volt (pl. leves, öntetek).

A második legdominánsabb elkerülhető élelmiszerhulladék a sütőipari termékek kategóriája (19,63%) (elsősorban kenyér, kifli, zsemle, kalács).

Ezt követik a friss zöldségek (9,10%), tejtermékek (8,79%) és a friss gyümölcsök (7,81%).

Forrás: NÉBIH

Kép: pixabay.com

  A cikk a Zöld Forrás PTKF/625/2017 jelű pályázat támogatásával készült.