| Markovics Vera
Minőség a kozmetikában – ahogy a szakember látja
Kozmetikai termékek vásárlásánál talán fokozottan igaz, hogy nehéz eldönteni, melyik termék jó, és melyiknek inkább csak a marketingje jó. A szakemberek szerint jóval kevesebb kozmetikumot kellene használnunk, ha mindig a megfelelőt választanánk.
Vegyem, ne vegyem? Valóban olyan jó ez a készítmény, mint
amilyennek reklámozzák? Vajon pont erre a krémre, testápolóra van szükségem? Ilyen
és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a vásárlókat, miközben tanácstalanul
nézegetik a drogériák polcain sorakozó csábító árukészletet.
Legelőször természetesen azt kellene tudniuk, hogy mire van valóban
szükségük. Minden bizonnyal jóval kevesebb kozmetikum is elegendő lenne, mint
amennyit ma használunk, ha tisztába lennénk a bőrünk működésével, és tudnánk,
hogy milyen kritériumok alapján válasszunk minőségi terméket.
Dr. Móréné Horkai Edit, az Országos
Élelmiszertudományi Intézet (OÉTI) kozmetikai osztályának több mint harminc
éves szakmai tapasztalattal rendelkező vezetője a minőség legfontosabb
kritériumának a termék biztonságát tartja. Szerinte a jó minőségű
kozmetikumokkal szemben alapvető követelmény, hogy ne tartalmazzanak olyan
anyagokat, amelyek károsíthatják az egészséget, vagy akadályozzák a bőr
kiválasztó, védő, légző funkcióit. Bizonyos anyagok idővel nem véletlenül
kerülnek „feketelistára” (ld. Kritikus
kozmetikai összetevők >>>).
Előfordul azonban az is, hogy bár egy anyag a szakemberek
szerint már bőven megérett a tiltásra, mégsem korlátozzák használatát. Mint Moréné
Horkai Edit emlékeztet, két évvel ezelőtt például még szó volt arról, hogy az
Európai Unióban betiltják izobutilparabén használatát, ugyanis erről a
konzerváló anyagról időközben kiderült, hogy erősen allergizáló.
Ám a tervből nem lett semmi. Csak sejteni lehet az okot. Az
osztályvezető nem kis eufémizmussal úgy fogalmaz: feltételezhető, hogy komoly
profitérdekek befolyásolják a döntéshozókat. Problémásnak tartja azt is, hogy a
kozmetikai termékeken nem kell külön felhívni a figyelmet a parabénekre. Aki
allergiára hajlamos, nem tehet mást, minthogy figyel a kritikus összetevőkre, és
ennek tükrében választ kozmetikumot.
Horkai Edit ugyanakkor nehezményezi, hogy ezekre az
anyagokra is kérhetnek titoktartást a gyártók. A titkosított anyagokat elvileg kétjegyű számmal kell jelölni az összetevők
között, ennek ellenére vannak, akik ezt betűkkel teszik. A vásárlók, ha odafigyelnek,
felfedezhetik a turpisságot, mert a jelzés eltér a szokásos anyagnevektől.
Dr. Móréné szerint minőség szempontjából nem feltétlenül
jobbak a kozmetikusok által használt professzionális termékek sem, mint azok,
amelyek a kereskedelmi forgalomban mindenki számára hozzáférhetők. Továbbá nincs
rájuk vonatkozó külön kritériumrendszer. Ami az összetételüket illeti, csupán a
megengedett határértékben lehet eltérés.
A szakmai felhasználásra gyártott termékekben (amelyekkel
csak kozmetikákban találkozhatunk) egyes anyagok magasabb százalékban, magasabb
ph-értékben szerepelhetnek, mint az otthon használatosakban. Mivel az EU
kozmetikumokra vonatkozó rendeletében kizárólag szintetikusan előállított
anyagok szerepelnek, a határértékek is azokra vonatkoznak.
A biológiai hatóanyagok, mint például a kapszaicin, az alfahidroxisav
vagy az illóolajok felhasználását az EU kozmetikai irányelve nem szabályozza. Néhány
illóolaj esetében az anyag öregedését („rozsdásodását”) jelző peroxiszámot
határértékhez kötik.
Mivel ez a terület ma még messzemenően szabályozatlan, a
szakember emlékeztet arra, hogy nagy a gyártók felelőssége, hiszen mind a
felhasznált anyagok mennyisége, mind pedig minősége tekintetében nagy körültekintéssel
kell eljárniuk.
Az OÉTI osztályvezetője szerint a természetes anyagokat
tartalmazó kozmetikumoktól inkább várható előnyös hatás, mint a
szintetikusaktól, mivel összetételüket tekintve az előbbiek közelebb állnak a
bőrhöz, és könnyen felszívódnak. Hátrányuk viszont, hogy meglehetősen gyorsan
romlanak, ezért nagyon kell ügyelni a tisztaságra, a gyártási technológiára és
a megfelelő csomagolásra. Vásárláskor tanácsos megnézni a lejárati időt.
Használatbavétel után is óvni kell a melegtől és a levegőtől; a tégelybe pedig csak
tiszta kézzel ajánlott belenyúlni. Éppen ezért a természetes anyagokból készült
krémeknél ideális csomagolási módot jelentenek a tubusok; a tonikok, testápolók
esetében a pumpás kiszerelés; szérumoknál, többszörösen telítetlen olajoknál az
ampullák, illetve a hermetikusan zárt kapszulák.
Még mindig a csomagolás és az illat alapján döntünk
A vásárlók nagyon különbözően ítélik meg a minőséget. Sokan
élnek a márkák bűvöletében, s hagyják magukat elvarázsolni a reklámok által.
Vannak, akiket a barátnő vagy a szomszédasszony befolyásol. Meglepő, hogy még
ma is igen sokan vásárolnak elsődlegesen a csomagolás és a termékek illata
alapján.
„A kozmetikusok közül egyre többen döntenek az összetevők és
a hatóanyagok alapján. Döntésüket a munkájuk során szerzett tapasztalataik is
befolyásolják, és ha nem hanyagolják el a tanulást, könnyebben meg tudják
különböztetni a silányat az értékestől. A kozmetikusok sokat tehetnének a
minőségi kozmetikumok népszerűsítéséért, és a megtévesztő cégek leleplezéséért”
– tette hozzá Moréné Horkai Edit.
A kozmetikumok beszerzésénél általában lényeges tényező a
termék ára. A vásárlók többsége az olcsóbb árukat keresi, ám azok legtöbbször egyúttal
gyengébb minőségűek is. A szakember szerint a kozmetikai, arc- és testápolási
cikkek vásárlásakor nem lenne szabad elfelejteni, hogy a jó minőségnek ára van.
Az értékes összetevők drágák, a silányabb anyagokat tartalmazó kozmetikumok
használata esetén viszont inkább előfordulhatnak mellékhatások.
Persze a jó minőségű kozmetikumok is árthatnak a bőrnek, ha túl
keveset vagy túl sokat használnak belőle. A vegyes bőrtípusúak például rosszul
teszik, ha a homlok-orr-ál vonalában ugyanúgy krémezik a bőrt, mint az arc más
területén.
Sajnos az is tény, hogy a legjobb kozmetikum alkotóanyagaival
szemben is felléphet egyéni érzékenység. Lényeges, hogy a vevő vásárláskor mindig
bőre aktuális állapotából induljon ki.
Végül ad még egy személyes tippet a szakember: mielőtt
egy-egy agyonreklámozott termék mellett dönt valaki, jó, ha eszébe jut, hogy a
gyártó a marketingköltséget is beépíti az árba, így sokszor azt és nem a
minőséget fizetteti meg a vevővel.
Kép [cc] lorelei