Ezen a héten, november 20. és 28. között zajlik az Európai Hulladékcsökkentési Hét, amely minden európai lakost arra ösztönöz, hogy hajtson végre figyelemfelkeltő akciókat. A hulladékcsökkentés egyik lehetséges módja, ha palackozott víz helyett a csapvizet választjuk, saját kulacsot használunk. Magyarországon fejenként 130 liter palackozott ásványvizet vásárolnak az emberek, ez éves szinten több mint 1 milliárd PET palackot jelent, aminek csak 30%-a kerül újrahasznosításra.

Azt, hogy kinek mit jelent környezete védelme, leginkább mindennapi tevékenysége árulja el.

Sokan nem is gondolnak bele, hogy a csomagolt termékekkel, így a palackos ásványvíz megvásárlásával milyen szinten terhelik környezetüket.

Magyarországon átlagosan 90 liter vizet használunk el napi szükségleteinkre. Egy zuhanyzással 35-75 liter víz fogy el, egy WC-öblítés 8 liter vízhasználattal jár, a mosógépeknek egy mosáshoz átlagosan 65 liter vízre van szüksége, ivásra csupán a csapvíz 3%-át használjuk.

Csapvíz vagy ásványvíz – melyiket válasszuk, ha nem akarunk mikroműanyagot inni?

Magyarország nemcsak a világon, hanem még Európában is kivételezett helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van jó minőségű vezetékes ivóvíz, ennek ellenére folyamatosan nő a palackozott vizek fogyasztása. 2020-as adatok alapján évente fejenként 130 liter palackozott vizet iszunk, és a szakértők további növekedést jósolnak.

A csapvíz minőségét a régi csővezetékek ronthatják. Körülbelül 750 ezer ember él a csapvíz ólomtartalma szempontjából magas kockázatú épületben Magyarországon, a legkomolyabban Budapest és az 5000 lakosúnál nagyobb városok érintettek – derült ki egy éve a Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálatából.

750 ezren isznak veszélyesen magas ólomtartalmú csapvizet Magyarországon – mit tehetünk?

Az ólomszennyezett víz fogyasztása senkinek sem jó, de különösen a várandósok és a kisgyermekek  számára jelent kockázatot. Az ólom sokféle toxikus hatást kifejthet, gyakorlatilag a test minden szervrendszerét érintheti, és hatásai többnyire visszafordíthatatlanok. Az ivóvízben lévő ólom fő forrása a régi városmagokban, régi épületekben még sok helyen megtalálható ólomcsövek.

Vízdilemmák 1. rész: Igyuk a csapvizet vagy sem?

Első lépésként, ha ilyen gyanúnk van, vizsgáltassuk be a víz minőségét, ez alapján lehet eldönteni, milyen lépésekkel tehetjük biztonságossá a vizünket.

Vízdilemmák 2. rész: Kell a vízszűrő vagy felejtsük el?

Mi minden szól a csapvíz mellett?

• A PET palackos víz hatalmas környezeti terhelést jelent, hiszen óriási mennyiségű csomagolási hulladék keletkezik. Hazánk lakosságával számolva egy év alatt csak Magyarországon több mint 1 milliárd PET vizes palack végzi hulladékként, és csak 30%-uk kerül újrafelhasználásra, azaz nagyrészük a szemétben végzi.
• Becslések szerint csak Magyarországon naponta 10 km hosszúságú kamionsor szállítja csak a palackozott vizeket, a fuvarozás a kibocsátott szén-dioxiddal tovább károsítja a környezetet.
• 1 liter palackozott víz előállításához átlagosan 3 liter víz szükséges, ami fedezi a műanyag palack gyártását, a szűrést, a palackok feltöltését és a szállítást. Ennek az összetett ipari folyamatnak nem csak a környezetterhelése, de a költsége is jóval nagyobb, mint az ivóvíz tisztításának, így nem csak a bolygónkat, de a pénztárcánkat is kíméljük, ha csapvizet iszunk palackozott ásványvíz helyett.
• A magyar lakosság körében végzett felmérések azt mutatták ki, hogy az emberek úgy vélik, a palackozott víz olcsóbb, mint a csapvíz. Éppen ellenkezőleg! Egy liter csapvíz átlagosan 0,3 Ft, míg egy liter PET palackos víz átlagára 99 Ft, tehát többszázszorosa a csapvízének. Ráadásul a kedvező hazai adottságok következtében a magyarországi csapvíz jó minőségű.

A november 20. és 28. között zajló Európai Hulladékcsökkentési Hét apropóján érdemes átgondolni, magunkban és környezetünkben is tudatosítani, mennyi pénzt spórolhatunk és mennyivel kevesebb hulladékot termelünk, ha csomagolt víz helyett áttérünk a csapvíz vagy szűrt víz fogyasztására!

Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21/C jelű pályázata támogatásával készült.