Milyen halat vegyél karácsonyra?
| Tudatos Vásárló
A hal-témát az elmúlt időszakban alaposan körbejártuk. Most, hogy az év legnagyobb halevő ünnepe közeledik, amikor az éves haladagunk felét faljuk fel, összegyűjtöttük Nektek, amit csak lehet. Mit kell tudnunk a pontyról, a hekkről, a tonhalról, mi az, amit egyáltalán ne együnk? Milyen jó példák léteznek haltenyésztésre és kereskedelemre itthon és a nagyvilágban, mit derítettünk ki tesztünkben az itthon kapható friss és fagyasztott halakról és halbisztrókról?
Erre figyelj halvásárlásnál:
• Lehetőleg hazai, bio-minősítésű halat vegyél!
• A hazi halakból a busa, amur, kecsege húsának a legmagasabb az egészségre jótékony, többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma.
• Tengeri halból lehetőleg olyat vásárolj, ami viszonylag közelről jön.
• Tengeri halból a kisebb fajokat – pl. szardíniát, heringet, szardellát – válaszd!
• Ezeket kerüld a higanyszennyezettség miatt: cápa, kardhal, tonhal, királymakréla, cserepeshal.
• Keresd a fenntartható tengeri halászatot (MSC) és a fenntartható akvakultúrás halászatot (ASC) jelző címkéket!
Ilyen is van: halászok, akik egy közösséget etetnek
A közösségi gazdaságok mintájára számos közösségi halászat alakult az elmúlt években Európában és az Egyesült Államokban. Ebben a modellben a tagok hal-dobozra fizetnek elő, és heti rendszerességgel veszik át a friss halat a helyi halásztól. Utánajártunk, mi is ez pontosan.
Teszt: friss és fagyasztott halak
29 szupermarketben is kapható friss és fagyasztott hal nehézfémtartalmát vizsgáltuk laboratóriumban. Az édesvízi halak közül néztük az afrikai harcsát, a busát, a pontyot, a pisztrángot és a pangasiust, míg a tengeri halak közül a hekket, a lazacot és a tőkehalat. Került a tesztbe bio, MSC és ASC minősítésű hal is. Néztük, hogy van-e bennük egészségkárosító higany, arzén, kadmium vagy ólom, rendelkezik-e független fenntarthatósági minősítéssel.
A legmagasabb összesített pontszámot a hazai tenyésztésű, illetve ökovédjeggyel rendelkező halak kapták. A lista élére a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. bio busa szelete és pontyszelete, valamint a Győri Előre HTSZ Fresh Fish Today nevű pontya került. Szintén a lista elejére kerültek a fenntarthatósági (ASC, MSC) védjeggyel ellátott termékek is: az Ocean Sea és az Almare Seafood pangasius (cápaharcsa) filéje.
A laboratóriumi vizsgálatok alapján a 29 tesztelt termékből 3 terméknél egyáltalán nem volt kimutatható egyik vizsgált szennyezőanyag sem: Delforg Afrikai harcsafilé és Delforg gyorsfagyasztott pangasius valamint a Classic gyorsfagyasztott pangasius nevű terméknél. Jó hír, hogy a többi terméknél is, a kimutatott nehézfém mennyisége jóval az Európai Uniós határérték alatt volt.
Halfajok tekintetében az édesvízi halakban (ponty, pangasius, afrikai harcsa) volt a legkevesebb nehézfém.
A teszt teljes eredményét ingyenesen itt nézheted meg >>>
Boldog pisztrángok Tahitótfaluból
A Szentendrei-szigeten, Tahitótfalu határában egy régi szennyvíztisztító telepen valósította meg álmát Csörgő István. Az 1983-ban bezárt telep betonteknőiben ma évente 10 tonna szivárványos pisztráng nevelkedik. Mivel a pisztráng nagyon kényes a víz tisztaságára, csak kristálytiszta, 12-13 fokos vízben él meg, a minőség garantált, ami a tenyésztőnek sokkal többet ér a mennyiségnél. István szerint egyes takarmányokkal 9-10 hónap alatt is fel lehet növeszteni a halat, de a konyhában úgyis mindenre fény derül. Tovább a cikkre.
Tudjuk, hogy egészségesebbek lennénk tőle, azt mondjuk, szeretjük, hafogyasztásban mégis messze elmaradunk az európai uniós évi fejenkénti 20 kilogrammos átlagtól, annyira messze, hogy az egész Unióban még mindig mi fogyasztjuk a legkevesebb halat, illetve halászati terméket. Ráadásul, az egész éves adag majdnem felét karácsonykor faljuk fel, és csak a másik 3 kilót osztjuk be az év fennmaradó részében. Míg a listavezető Portugáliában mindenki hetente nagyjából egy kilónyi halételt fogyaszt, itthon ugyanez a mennyiség egy negyedév alatt fogy el.
Tudjuk ugyan, hogy egészséges lenne, mégsem szeretjük igazán, talán mert nem ismerjük. A kimutatás szerint a vásárlók leginkább a pontyot ismerik (89%), utána viszont rögtön két tengeri halféle, a hekk (80%) és a tonhal (72%) következik. A magyar ember és a hal kapcsolata megdöbbentően ellentmondásos.
Mit kell tudnunk a pontyról, a hekkről, a tonhalról? Mi az, amit egyáltalán ne együnk? Tovább a cikkre.
Idén vették át a balatonlellei Nádfedeles halsütőt, ahol azóta a klasszikus halas ételeken felül harcsagiroszt és pontytepertőt is kínálnak. Máté Imre és Zoltán úgy látják, a halas streetfood hozhatja közelebb a halat az emberekhez. Tovább a cikkre.
5 budapesti halbisztrót teszteltünk, azt vizsgáltuk például, hogy kiderül-e honnan hozzák a felszolgált halat, hányféle halat ehetünk, mennyire hulladékmentes a tálalás, kapunk-e csapvizet. Egyik étterem sem érte el a 100%-ot vagyis a maximálisan kapható 17 pontot. Leginkább a hiányos tájékoztatás, a pálmaolaj használat és az eldobható étkészlet miatt veszítettek pontot.
A teszt teljes eredményét ingyenesen itt nézheted meg >>>
Képek: pixabay.com
A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium (FV-I-18-19) támogatásával készült.
