Kétség nem fér hozzá: a fogak tisztításakor az a célunk, hogy megtisztítsuk fogainkat anélkül, hogy sérülne a fogzománcunk. Legújabb tesztünkben 11 fogkrém adatai vethetők össze.

Fogkrémek tesztje

Nézd meg, hogy a Sensodyne, Elmex, Signal, Colgate, Meridol, Vademecum, Parodontax, Aquafresh, DM/Dontodent, Rossmann/Alterra márkák tesztelt fogkrémei közül melyik milyen kívánatos vagy éppen kevésbé kívánatos, vagy egyenesen káros anyagot tartalmaz. Találtunk-e benne például parabént, triklozánt, titán-dioxidot, mikroműanyagot.

A teszt eredményei ingyenesen itt érhetők el!

A fogtisztító szerek fajtái

1. Fogkrém

A legelterjedtebb fogtisztító, létezik sokféle színben és ízben. Krémes, géles állaga és friss leheletet biztosító tulajdonsága miatt a legtöbben ezt választják.

2. Fogpor

Egy ideje elterjedt a fogpor is, mint a fogkrém egyik környezetbarátabb alternatívája. Természetes anyagokból készül, és olcsóbb is, mint a legtöbb fogkrém. Ami a hátrányaként említhető, hogy rövidebb ideig biztosít frissítő hatást. Emelett nem feltétlen javasolt mindennapos használatra, mert közvetlen súroló hatása miatt károsíthatja a fogzománcot vagy az ínyünket.

3. Fogtisztító tabletta

Megjelent egy új módja is a szájápolásnak, mégpedig fogtisztító tabletták formájában. Ezek mindent tartalmaznak, ami az egészséges fogíny megőrzéséhez, az alapos fogtisztításhoz és a finom polírozáshoz szükséges, és jellemzően  minden felesleges vegyi anyagtól mentesek. Praktikusak lehetnek például utazáshoz.

Miből készül a fogkrém, a fogpor és a fogtisztító tabletta?

Rengeteg féle terméket találunk a boltok polcain, amelyek mind más-más összetevőket tartalmaznak, de jellemzően az alábbiak szinte mindegyikben megtalálhatók:

• A lepedékek és elszíneződések eltávolítását segítő abrazív, vagyis koptató, polírozó anyagok.
• A lepedék feloldását segítő különböző oldóanyagok.
• Habzást előidéző felületaktív (SLS) anyagok.
• Stabilizáló és kötőanyagok kifejezetten fogkrémek esetében, melyek a fogkrém állagát határozzák meg.
• Ízesítő és illatanyagok.
• Fluorid, mely segít megelőzni a fogszuvasodást és óvja a fogzománcot, bár szükségessége vitatott, mivel a túladagolása veszélyeket is rejt. Főleg gyerekkorban. Sokan keresik éppen ezért inkább a fluoridmentes fogkrémeket.

Fluoridos vagy fluoridmentes a jó fogkrém?

Erről sokszor még szakmai körökben is vita folyik, ezért nem csoda, ha bennünk sem fogalmazódik meg egyértelmű válasz a kérdésre. De nézzük mit lehet tudni ma a témáról, ami segíthet döntést hozni, legjobb belátásunknak megfelelően.

Az alapvetően nem kérdés, hogy számos jótékony hatása van. A szájüregben található baktériumok által termelt sav károsítja a fogzománcot. A meggyengült fogzománc sérülékennyé teszi a fogakat mindenféle külső behatással szemben, így a fogszuvasodás, majd a lyukas fog már könnyen kialakul. Ennek megelőzésében, illetve a már kezdődő folyamat visszafordításában segíthetnek a fluorid tartalmú fogtisztító szerek:

• Hozzájárulnak a fogzománc újraépítéséhez (a fluorid, mint ásványi anyag beépül a fogzománcba).
• Lassítják az ásványi anyagok fogzománcból történő kioldódását.
• Segítik a fogszuvasodás megelőzését.
• Gátolják a lepedékképző, savtermelő baktériumok megtelepedését és szaporodását a szájüregben és a fogak felületén.

Az is tény, hogy a fluorid természetes módon is megtalálható pl. az ivóvízben is, tehát nem ördögtől való, hogy a szervezetünkbe kerüljön. Azonban a túlzott bevitel különböző komoly mellékhatásokhoz vezethet. A magas fluoridbevitel ismert mellékhatásai:

• Dentális fluorózis – jellemzően gyerekkorban alakulhat ki, 1-8 éves kor között. Enyhe esetben csupán esztétikai problémákat okoz (fehér foltok jelennek meg a maradandó fogakon), míg súlyos esetben a fogakon anyagvesztéssel járó lyukak keletkezhetnek, amik a tisztítást nehezítik. Ez a későbbiekben a fogak gyengeségével és fokozott érzékenységével járhat.
• Csontfluorózis – a dentális fluorózishoz hasonló jelenség, amely a csontokon figyelhető meg. A betegség korai tüneteire, az ízületi fájdalom és a merevség hívhatja fel a figyelmet. Idővel a csontszerkezet átalakulásához és a szalagok kalcifikációjához vezethet. Kialakulásában a hosszú ideig extrém magas fluoridmennyiség bevitele játszik szerepet, amit leggyakrabban az ivóvíz szennyeződése okoz. Ilyen mértékű szennyeződés tűzesetek vagy robbanások következtében alakulhat ki, vagy különleges földrajzi adottságok esetén.

Jelenleg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Fogászati Kutatások Nemzetközi Szövetsége (IADR) szerint is rendben van, ha fluoridos fogkrémet használunk. Arra viszont kifejezetten felhívják a figyelmet, hogy elengedhetetlen, hogy odafigyeljünk a mennyiségre gyermekek és felnőttek esetén egyaránt. Egyes fogkrémek fluoridtartalma változó lehet, s

a megengedett fluoridérték más felnőttek és gyermekek esetén. Ezért ellenőrizzük vásárláskor, hogy milyen korosztálynak való a fogkrém, amit választunk.

A megengedett mennyiséget a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai rendelet határozza meg. A termék teljes fluoridtartalmát a gyártónak fel kell tüntetnie a csomagoláson vagy a tubuson. Gyermekek esetében a fluorid maximális megengedett  értéke 500 ppm, amelyből legfeljebb borsónyit javasolt a fogkefére tenni fogmosáskor.

Arra pedig mindenképpen tanítsuk meg a gyerekeket, hogy ne nyeljék le a fogkrémet, hanem köpjék ki. Így megelőzhető, hogy túladagolják a fluoridot és az nem kívánt hatásokat okozzon, helyette lokálisan a szájüregben fejti ki várt jótékony hatását a megengedett mennyiség. Felnőttek esetén a fluorid mennyisége 1000-1500 ppm között mozoghat a fogkrémekben és szintén nem ajánlott bőséggel adagolni a fogkefére. A megfelelő szájhigiéné egyébként sem a fogtisztító szer mennyiségén, hanem a fogmosás idején múlik. Erről bővebben írtunk is a hagyományos és elektromos fogkefék összehasonlítása kapcsán.

Kerülendő összetevők

A fogkrémek olyan anyagokat is tartalmazhatnak, amelyeket viszont jobb elkerülni, mivel feltételezhető, hogy károsítják az endokrin rendszerünket. Felboríthatják a hormonháztartásunkat és hozzájárulhatnak a rákos megbetegedések kialakulásához.

Parabének

A kozmetikai tartósítószerként használt parabének károsíthatják a hormonrendszert, ezért több európai ország kezdeményezte a tilalmukat. Az uniós ökocímke is kizárja a használatukat, és több nagy cég önként kivonta ezeket szereket.

Triklozán

Baktérium-, gomba- és vírusölő szer, amely a gyanú szerint rezisztens baktériumok létrehozásáért felelhet. Bár az Európai Unió élelmiszerrel érintkező termékekben (01010/169/EU) valamint biocid (rovarirtó, szabadtéri fertőtlenítő stb.) termékekben (2010/675/EU) betiltotta a triklozán használatát, kozmetikumokban és például fogkrémekben továbbra is engedélyezett.

Hosszú távon már egészen alacsony koncentrációban is súlyosan károsíthatja az egészséget:  gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését, hatással lehet a magzat fejlődésére, károsítja a pajzsmirigy és a méh izmok működését. A Dán Környezetvédelmi Ügynökség azt javasolja, hogy teljesen kerüljük el a triklozánt. Egy-egy fogkrémben található mennyiség lehet, hogy még nem káros, viszont a koktélhatás eredményeként más vegyi anyagokkal együtt már egészségromboló hatással bírhat.

SLS (Sodium Lauryl Sulfate)

Ettől habzik olyan remekül a fogkrém. Azonban szuper habzó hatása mellett az SLS úgy szívódik fel a bőrön át, hogy apró molekulái képesek áthatolni a test sejtmembránjain. Az így megsérült sejtek sokkal érzékenyebbé válnak, és más mérgező anyagokat is könnyebben áteresztenek, azaz az SLS azon túl, hogy rossz hatással van szervezetünkre, segíti más kemikáliák bejutását is bőrünkbe és az egyik leggyakoribb bőrallergén anyag, ami

• felelős a szájnyálkahártya irritációjáért,
• aftát okozhat,
• károsítja a fogágyat és a fogzománcot,
• nagy mennyiségben segítheti a fogszuvasodás kialakulását.

Titán-dioxid

Fehér színezőanyag, mellyel E 171-ként is találkozhatunk főként a következő élelmiszerekben:

• Drazsé, rágógumi, bevonatok

Az Európai Bizottság 2022 januárjában betiltotta a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként történő használatát, a tilalom hat hónapos átmeneti időszakot követően 2022 július elején lépett életbe.

Kozmetikumokban és gyógyszerek színezésére továbbra is engedélyezett. Napvédő termékekben is általánosan használt. Titánfehér néven a festékiparban is fontos pigment. Ha nem szeretnénk a véletlenre bízni, hogy vajon nyelünk-e belőle egy adagot fogmosáskor, érdemes titán-dioxid mentes fogkrémet keresnünk!

PEG (polietilén-glikol)

A PEG-ek emulgeálószerek, amelyek egyben tartják a zsíros és vizes részeket, ettől a termék homogén lesz. A gond velük az, hogy átjárhatóvá teszik a bőrt, így bejuthatnak egyéb káros szennyező anyagok is. Illetve,  a gyártásuk módjától függően tartalmazhatnak problémás szennyezőanyagokat is, mint például etilén-oxidot vagy 1,4-dioxánt, amelyek potenciálisan rákkeltőek. Ha tehetjük, ezt az összetevőt is inkább kerüljük el.

Összességében:

• A megfelelően kis mennyiségű fluoridot tartalmazó fogtisztító szerek segíthetnek megelőzni a fogszuvasodást és erősítik a fogzománcot.
• Fontos a rendszeres, legalább éves fogászati ellenőrzés. Fogorvosunk fogaink állapotához mérten tud ránk szabott tanácsot adni a tekintetben, hogy esetleg egy időre érdemes-e fluoridmentes fogkrémet használnunk (ha esetleg a túlzott mennyiségből eredő mellékhatásokat vél felfedezni), vagy éppen javasolja a fluorid tartalmú változatot, ha ilyen jellegű támogatásra van szüksége fogainknak.
• Egy jó fogkefe és a fogselyem vagy a fogköztisztító kefék segítségével megfelelően megtisztíthatjuk fogainkat az ételmaradékoktól és lerakódásoktól.
• Az abrazív (súroló/polírozó) anyagok segítenek eltávolítani a makacsabb lerakódást a fogfelszínről. De ezzel azért óvatosan, ha például fogport vagy különböző házi praktikákat használunk (só, szódabikarbóna), mert megsérthetjük vele a fogzománcot, ha túl gyakran, vagy túl durva szemcsés anyagot használunk.

Válaszd a hiteles környezetbarát termékeket! 

Az EU ökocímkét (EU Ecolabel) és országonkénti megfelelőit, például a német Blauer Angel (Kék Angyal) vagy a skandináv Nordic Ecolabel (Hattyú) minősítést azok a termékek kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké.

Az ökocímke elnyerésének kritériumait az EU és a tagállamok az iparággal, a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel és a fogyasztói szervezetekkel együttműködve határozzák meg, és négyévente felülvizsgálják, hogy az adott termék megfelel-e az elvárásoknak.

Az EU ökocímke előnye egyrészt abban áll, hogy az értékelési kritériumok a termékek teljes életciklusára vonatkoznak – tehát a gyártásra és a csomagolással keletkező hulladék kezelésére is -, és ezeket főbb termékkörönként jogszabályban rögzítik. A címkére pályázó termékeket független intézetek értékelik. Ezeknek a termékeknek a használatra való alkalmasságát a gyártók független laborokban vagy egy előre meghatározott módszer szerint saját maguk tesztelik, és az erről szóló dokumentációt be kell nyújtani az ökocímke minősítési eljáráshoz