Mikor gyanakodjunk adathalászatra?
Az elmúlt időszakban tovább szaporodtak az adathalász kísérletek, miközben a kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel és egyre többféle szektorban próbálkoznak. A felhasználók védelméért október végéig tart az ORFK szakmai támogatásával és a legnagyobb iparági szereplők bevonásával megvalósuló országos figyelemfelhívó kampány.
A koronavírus hatására végbement digitális átállás az ugrásszerűen megnőtt online ügyintézéseket és tranzakciókat figyelembe véve csábító vadászterületet nyitott az adathalász kísérletekre szakosodott kiberbűnözők előtt. Különös tekintettel arra, hogy rengetegen még aránylag tapasztalatlan felhasználónak számítanak a digitális térben, emiatt pedig nehezebben is veszik észre az egyre kifinomultabb csalási kísérletek árulkodó vagy kevésbé árulkodó jeleit.
A jelenség ráadásul immár nemcsak elsősorban a webshopokat és az online apróhirdetési oldalakat érinti: az elmúlt 1 év során a legnagyobb banki, IT és telekommunikációs szereplők mellett az energiaszolgáltatói/közműszolgáltatói szektorban is sok esetben tapasztaltak különböző élethelyzetek alapján testre szabott adathalász kísérleteket.
A mindennapos ügyviteleink mind nagyobb része zajlik digitális csatornákon keresztül, az adatvédelem kérdése így több millió honfitársunkat érinti – a hét minden napján.
Mikor gyanakodjunk adathalászatra?
Az adathalászati csalás leggyakoribb jelei az alábbiak lehetnek.
- Sürgető üzenetek: az adathalászok általában rendkívül sürgősnek állítják be az általuk kitalált ügyet.
- Gyanús feladó: például egy-egy betűeltérés a valós névtől. Továbbá egyre gyakoribb, hogy valós vállalatok és futárcégek logóit is felhasználják az üzenetekben.
- Hibák: az adathalász e-mailekben/üzenetekben mostanra az elütési, helyesírási és a nyelvtani hibák helyett inkább a magyartalan megfogalmazások lettek az elterjedtebbek.
- Váratlan levél: a levél olyan előzményekre hivatkozik, amelyek emlékeink szerint nem történtek meg, vagy a feladótól nem szoktunk ilyen jellegű megkeresést kapni.
- Bizalmas információk kérése: például felhasználónevet, jelszót, bankkártya- vagy ügyféladatot kérnek az üzenetben, amelyek megadása a jogszabályok szerint csak megfelelő biztonsági körülmények között történhet. Itt általában márkanevet felhasználó, megtévesztő linket szoktak használni a csalók.
- Visszautasíthatatlan ajánlat: az üzenet túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
Az országos figyelemfelhívó kampány október végéig zajlik. A felhasználóknak megfogalmazott edukációs üzenetekkel közterületi plakátokon (Budapesten és főbb nagyvárosokban), az ORFK közösségimédia-felületein, valamint a kezdeményezéshez csatlakozó vállalatok weboldalain, közösségimédia-felületein és hírleveleiben találkozhatunk.