
| Kövécs Gábor
Miért nem érdemes belebolondulni a tévébe?
A nagyobb méretű televíziók, s mindenekelőtt a legújabb plazma- vagy
folyadékkristályos képernyőjű csodák átlagban háromszor több energiát
fogyasztanak, mint kisebb, katódcsöves öreg társaik.
De számos más elektronikai újdonság, amelyek a
számítástechnikával, fotózással, zenehallgatással kapcsolatosak, ugyancsak egyre
nagyobb energiafogyasztók. A nagyobb teljesítményű digitális rádiókészülékeket
különösen problémásnak nevezte az energiatakarékosság terén méréseket végző és
tanulmányokat közreadó brit Energy
Saving Trust (EST).
A manapság elterjedt, hagyományosnak nevezhető, viszonylag
korszerű világítási rendszerekben nem várható különösebb változás, ezért a
jövőben a háztartások növekvő energiafogyasztásáért elsősorban az elektronikai eszközök
tehetők felelőssé.
Az EST számításai szerint 2020-ra a háztartásokban
elfogyasztott energia csaknem 45%-át a szórakoztatóelektronikai készülékek
emésztik majd fel – a lapos képernyőjű tévékkel az élen. Ezek Nagy-Britanniában
már most is meglehetősen elterjedtek, 2020-ra azonban feltételezhetően
dominánssá is válnak, s háztartásonként több mint egy ilyen készülék kerülhet
használatba. A becslések szerint csupán készenléti állapotban is ezek teszik
majd ki a családi energiafogyasztás 1,4%-át.
Nagy-Britanniában, akárcsak Európa-szerte, jellemző a
szórakoztató elektronikai berendezések digitalizációja. A távközlés terén
kutatásokat végző brit Ofcom intézet szerint a brit háztartások 80%-ában már
digitális tévék vannak, s 2012-re teljesen ki fogják szorítani az analóg
készülékeket.
Az EST szakértője szerint miközben az ipart is arra kell
folyamatosan ösztökélni, hogy energiatakarékosabb megoldásokat keressen, a
fogyasztót is „bombázni” kell az üzenettel: egyszerűen áramtalanítsa
készülékét, ha nem nézi vagy hallgatja tovább. Ha így tesz, egy átlagos
háztartás évi 37 angol fontot, azaz mintegy 15 ezer forintnyit tud megspórolni.
Forrás: BBC
Képek [cc] Henrik
Becker, Melody Harrison
Hanson