| Bonifert Anna
Miért lesz valaki vega?
Minden út Rómába vezet, de meglepően sok vezet a vegetáriánus életmódhoz is. Egy hazai kutatás eredményei szerint leginkább az állatvédelmi szempontok és az egészséges életmód iránti elköteleződés hajtja az embereket a vegetarianizmus felé. A környezetvédelmi megfontolás a lista végén kullog.
Mint pszichológust és mint vegetáriánust egy ideje foglalkoztat, hogy az embereket mi készteti arra, hogy elutasítsák a húsfogyasztást, megint másokat pedig mi tart vissza ettől. 53 felnőtt magyar vegetáriánust kérdeztem meg. A kutatásom tehát messze nem nevezhető reprezentatívnak, de ennek ellenére az eredmény elgondolkodtató.
Az nem meglepő, hogy legtöbbeket az állatokkal való együttérzés indított el ezen az úton. Voltak, akik szellemi vagy spirituális fejlődésük során jutottak erre az elhatározásra. Közülük legtöbben a jógát említették.
Az egészséges életmód szintén fontos motivációvá vált egy olyan világban, ahol a mindenütt kapható hústermékeket növekedést serkentő hormonokkal és antibiotikumokkal kezelt állatokból nyerjük.
Voltak, akik azután hozták meg a döntést, hogy tudomást szereztek a húsipar és a globális környezeti problémák összefüggéseiről, mint például az esőerdők irtása, a vízhiány, a talajvízszennyezés, az üvegházhatású gázok egyre növekvő légköri koncentrációja stb.
A megkérdezettek többsége 20 éves kora körül állt át a húsmentes étrendre. Jellemző, hogy az érzés vagy a gondolat még egészen gyermekkorig nyúlik vissza, de többnyire akkor lettek csak vegetáriánusok, amikor képessé váltak ellenszegülni a kultúránkban domináns nézetek nyomásának. Bőven akad olyan is, aki 30 vagy 40 éves kora fölött szokott le a húsfogyasztásról.
Van, aki fokozatosan, és van, aki egyik napról a másikra áll át. Lévén ez belülről induló változás, amit senki nem kényszerített, ki-ki úgy járta meg ezt az utat, ahogy az akkor hozzá leginkább illett.
Kevesen számoltak be arról, hogy drágábbak vagy bonyolultabbak lennének a vegetáriánus ételek. Az éttermek vega kínálatát (rántott sajt és gomba) viszont sokan kevesellték.
Ötvenháromból mindössze ketten vallották, hogy romlott az egészségi állapotuk, amikor abbahagyták a húsevést. Mindez határozottan ellentmond a közhiedelemnek, hogy a húsevés az egészséges életmód nélkülözhetetlen része.
A megkérdezettek többségének az igazán komoly nehézséget a család, a barátok és környezetükben élők elítélő hozzáállása jelentette. A gúnyolódástól a rémisztgetésen át a sértésekig a negatív reakciók széles tárházával találkozunk, ha meghallgatjuk azokat, akik bő 10-15 éve vegetáriánusok. Főként az anyukákat és a kismamákat érték erős támadások.
Emellett természetesen akadtak olyanok is – bár jóval kisebb számban, akik kifejezetten támogató családi légkörről, nyitottságról számoltak be, és ez nagy segítséget jelentett számukra.
Akár pozitív, akár negatív irányban, de a társas közeg mindenképp fontos tényezője ennek a folyamatnak. A társadalomban uralkodó szemlélet, amely a haszonállatokat pusztán eszköz szintjére degradálja, áthatja még az állatbarát emberek gondolkodását is. Az ennek ellenszegülők különböző irányokból indulnak, de végül ugyanazokba a falakba ütköznek: tájékozatlanságba és megszokásba.
Kép [cc] premshree