Miért jobbak a bio élelmiszerek és kozmetikumok?
| Markovics Vera
Honnan ismerhetőek fel a hiánybetegségek, miért ne étrend-kiegészítővel kúráljuk magunkat, és miért van nagy szerepe a biogazdálkodásból származó alapanyagoknak? Összefoglaló Dr. Szentmihályi Klára, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kutatójának elmondása alapján.
A csapból is az folyik, hogy fogyasszunk minél több vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcsöt, zöldséget, a laboratóriumokból származó gyógyszerek helyett pedig kúráljuk magunkat gyógynövényekkel.
Az ajánlás, persze rendben is van, hiszen köztudott, hogy az emberi szervezet megfelelő működéséhez nélkülözhetetlenek a különféle vitaminok és bizonyos, úgynevezett esszenciális, más szóval létfontosságú fémionok (kalcium, magnézium, kálium, vas, szelén, króm), melyek hiánya betegségeket idézhet elő.
Például vashiányra utal a sápadt bőr, a hajhullás. Cinkhiányra a vékony, törékeny körmök, a nehezen gyógyuló sebek. Magnéziumhiány oka is lehet többek között az érfalak törékenységének, szelénhiányra gyanakodhatunk a hajzat állapotának megváltozásából, a bőr szárazzá, töredezetté válásából, vagy akár rézhiánnyal is magyarázhatnánk a petyhüdt, laza bőrt, mivel erre a fémre szükség van a szervezetnek a kollagén termeléséhez.
Normális esetben kiegyensúlyozott, teljes értékű vegyes táplálkozás mellett általában nem kellene hiánnyal számolni, azonban az esszenciális fémionok felszívódását sok minden befolyásolja: az anyagcsere-betegségeken kívül az egyoldalú táplálkozás, a fogyókúrák és a szervezetbe kerülő nehézfém ionok is okai lehetnek az esetleges hiányállapotnak.
Nem szükségesek az étrend-kiegészítők
Általában a hiányosnak vélt fémionokat étrend-kiegészítőkkel javasolják pótolni, ám Dr. Szentmihályi Klára, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója szerint az élelmiszertudománnyal foglalkozók egyáltalán nem ajánlják ezek nyakló nélküli fogyasztását. Szerintük az esszenciális fémionokat a legjobb zöldség, gyümölcs, fűszernövények formájában pótolni, mert ilyen formában biztos, hogy káros mellékhatások nélkül hasznosulnak, s a többlet sem okoz gondot.
A feleslegesen szedett táplálék-kiegészítők ugyanis egyoldalúan megnövelhetik egyes fémionok mennyiségét, megváltoztatva az optimális szintet. Például, ha sok szervetlen kötésű kalcium jut a szervezetbe, a kalcium megakadályozhatja a magnézium, a vas és a cink felszívódását, s a túl magas kalciumszint pedig veseelégtelenséget is okozhat.
A különféle növényekkel, s a belőlük készült különféle kivonatokkal együtt azonban a biostimuláló hatóanyagok mellett veszélyes anyagok is bekerülhetnek a szervezetünkbe. A műtrágyáktól, vegyszerektől elsavasodott földekben ugyanis megnő a nehézfémek koncentrációja – hívta fel a figyelmet egy interjúban Dr. Szentmihályi Klára, aki szerint így a növények is nagyobb mennyiségben építik magukba azokat.
Ha mégis veszünk és fogyasztunk táplálék-kiegészítőket, akkor a kutató szerint figyelni kellene arra, hogy a fémek természetes szerves vegyületekhez: pl. almasav, citromsav, pektin, stb. legyenek kötöttek. Ezek az anyagok ugyanis képesek hatástalanítani a növényi kivonatokba bekerülő nehézfémeket.
A növények által begyűjtött toxikus fémek természetesen a táplálkozással is bejuthatnak a szervezetbe, s jó esetben ki is ürülnek, ha nem, akkor bizonyos mennyiség felett egy sor káros reakciót is elindíthatnak. A toxikus fémionok például az esszenciális fémionok helyére léphetnek, s blokkolhatják utóbbiak jótékony hatását (pl. a kadmium képes kiszorítani a cinket), s azon kívül enzimek működését is akadályozhatják. A bio- és öko gazdálkodásból származó növények esetében nem kell tartanunk a toxikus nehézfémektől.
Ezen kívül a bio zöldségek, gyümölcsök jóval ízletesebbek és lényegesen több hasznos, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, mint a vegyszeres szántóföldi és üvegházi növények. A nehézfémek szervezetbe jutásának megelőzése érdekében a gyógyteákat is érdemesebb kúraszerűen fogyasztani s egyazon keveréket nem tartósan használni – tanácsolta Dr. Szentmihályi Klára.
A kozmetikum sem mindegy
Kevesen tudják, hogy az egyébként kiváló természetes hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokkal is lehet gond, ha az összetevőik között szereplő növényi kivonatok vegyszeres növénytermesztésből származnak.
Ha a kozmetikumokkal, a bőrön keresztül jutnak be a fémionok, akkor a helyi hatás fokozottabban érvényesül annál, mint amikor a táplálékkal jutnak be a szervezetbe. Gondoljunk csak arra az ekcémára, amit a nikkelt tartalmazó bizsuk váltanak ki, vagy a sebgyógyulást segítő cinket tartalmazó kenőcsre. A nehézfémekkel történő külsőleges szennyeződést elkerülhetjük, ha bio kozmetikumokat használunk. Ha pedig azokat nem tudjuk megfizetni, akkor a natúr készítményeknél legalább törekedjünk a változatosságra.
Mindezt annak ellenére javasolja a kutató, hogy a jogszabály szerint egyértelműen a gyártó felelőssége, hogy a készítmény ne tartalmazzon toxikus fémionokat. A kommersz kozmetikumokban az EDTA nevű összetevővel vélik hatástalanítani a nehézfémeket. Az EDTA összetevőt ugyanakkor a kozmetikai anyagokat minősítő szervezetek egyértelműen toxikus és környezetkárosító anyagnak jelölik.
Kép: dreamstime
A cikk a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/1329/2013-as számú Zöld Forrás pályázat keretében készült.
