Tarts velünk, legyél tagjaa Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Miért jobb a fairtrade rendszerében dolgozni?

| Tudatos Vásárló

fairtrade méltányos etikus kereskedelem

Szomorú tény, hogy a fejlődő országokban gyártott termékek kereskedelme gyakran gyermekmunkával és a helyi lakosoknak súlyos egészségkárosodást okozó szennyezéssel jár együtt. Kiszolgáltatottságra,  szegénységre, a szociális, a munkabiztonsági és a környezetvédelmi szabályozás hiányosságaira, és a mindezt kihasználó vállalati hatalomra épül. Ezzel szemben a Fairtrade Foundation a termeléstől az eladásig minden fél számára méltányos és környezettudatos rendszert hozott létre. Nézzük meg, hogyan működik ez a gyakorlatban!

A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization, WTO) szabályai jelenleg nem teszik lehetővé, hogy a méltánytalan körülmények között készült termékek importját megtiltsák. A WTO szerint ez „önkényes kereskedelem-korlátozásnak” minősül. Erre az ellentmondásos és igazságtalan helyzetre született megoldásként a méltányos kereskedelem (fairtrade) intézményrendszere. 

Fontos tudni, hogy a Fairtrade megjelölés kizárólag akkor jelenhet meg a termékek csomagolásán, ha a Fairtrade szabvány előírásai érvényesülnek.

A fairtrade termékek biztonságos és egészségre nem ártalmas munkafeltételek mellett készülnek, ahol a dolgozók tisztességes árat kapnak az elkészített termékekért, és munkahelyük működésével kapcsolatban döntési jogosultsággal is rendelkeznek. A méltányos kereskedelem jó minőséget garantál, és a nagyrészt kézi munkával előállított termékek termelése kevésbé terheli a  környezetet.

Hány embernek ad megélhetést a Fairtrade rendszere?

A Fairtrade Foundation 2019. évi jelentése szerint 2018-ban több mint 1,71 millió gazdálkodó és alkalmazott dolgozott világszerte az 1599 szervezet valamelyikében. A fairtrade termékek kereskedelme 2018-ban világviszonylatban meghaladta a 9,8 milliárd eurós értéket, ami kicsit több mint 8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A fairtrade termékek eladásából átlagosan 118 millió euró került a vissza a termelőkhöz és a közösségekhez a Fairtrade prémium program keretében.

A méltányos kereskedelem egyik kulcspontja, hogy tiltja a gyermekmunkát.

Világszerte a fairtrade-ben dolgozók közel fele a kávétermesztésben tevékenykedik (50%). A gazdálkodók és munkások másik fele a tea (45%), a kakaó, a cukornád, a gyapot, a virág, a banán és egyéb termékek előállításában vesz részt. A legnagyobb mennyiségben termelt fairtrade termék a banán, amivel világszerte 11 országban nagyjából 27.000 ember foglalkozik.

A legtöbb fairtrade termelő és alkalmazott Afrikában és a Közel-Keleten dolgozik (62%). Kenyában a legnagyobb az arány: világviszonylatban közel minden 5. fair trade dolgozó (19%) itt tevékenykedik. Afrikában az ültetvényeken dolgozók 40%-a nő, viszont igen alacsony a női munkaerő aránya Latin-Amerikában.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az ENSZ szakosodott szervezetnek adatai szerint világszerte az 5-17 év közötti gyerekmunkások 60%-a mezőgazdaságban dolgozik, ami mintegy 98 millió gyereket jelent.

A fairtrade gazdálkodás mindenben jobb

A méltányos kereskedelemben a Fairtrade prémium azt az összeget jelenti, amelyet a kereskedők fizetnek a termelőknek a kialkudott, minimális eladási áron felül. A termelők és a munkások közösen döntik el, hogyan forgatják vissza ezt a prémium bevételt a helyi közösségbe. A Fairtrade programban a kisüzemi gazdaságok a prémium bevételek megközelítőleg 46%-át a termelés és termékek minőségi fejlesztésére, hatékonyabb üzleti modell bevezetésére használják fel.

A termelők számára olyan szolgáltatásokat támogatnak a Prémium programból, mint pénzügyi tanácsadás, hitelek, oktatás és egészségügy a gazdálkodók és családtagjaik számára, célirányos képzések és üzleti gyakorlati ismeretek oktatása.

Az összes prémium 24%-át fordítják a különböző típusú oktatási tevékenységekre: a gazdáknak tartott képzésektől kezdve a gyermekeik tanulási lehetőségeire, 6%-át pedig közvetlenül a közösség tagjainak: a gyerekek, fiatalok és nők támogatására.

Támogatja a közösségek fennmaradását

A közösség számára szociális, egészségügyi, oktatási célokat, infrastrukturális fejlesztéseket, környezetvédelmi beruházásokat fedeznek. Az alkalmazottak körében felhasznált keretösszeg legnagyobb részét az alkalmazottak és családtagjaik használhatják fel (oktatásra, egészségügyre, lakhatásra, hitelre, pénzügyi tanácsra). A fennmaradó részt közösségi fejlesztésekre, az alkalmazottak képzésére, munkás-szervezetek működési támogatására költhetik.

Olyan programok is megvalósíthatók a prémium keretből, mint például az ültetvényeket rendszeresen látogató agrár „doktor” Indiában. Így volt mód a közép-amerikai kávétermelők megsegítésére is, amikor a szélsőséges időjárás miatt az éves termésük 30-40%-a tönkrement. 2013-ban a perui banánültetvényeket az éghajlatváltozás következtében durva kórokozók támadták, de egy német kutatók által kidolgozott eljárással sikerült megoldást találni a helyzetre – hála a fairtrade-fedezetnek.

A nők helyzetén is javít

Az összes fairtrade gazdálkodó és alkalmazott megközelítőleg egynegyede nő (2016-2017), ami kis mértékben, de emelkedést mutat az előző évekhez képest. A nők leginkább alkalmazottként, (46%), a legtöbben Indiában, Sri Lankán és Pakisztánban, főként a minősített ültetvényeken és a sportlabda üzemekben dolgoznak.

Szintén magas a női munkaerő aránya Afrikában is, ahol az ültetvényeken dolgozók 40%-a nő, Latin-Amerikában viszont igen alacsony. A 2019. évi évi FLO jelentés nem szolgáltat  adatokat a bérezés elosztásáról, de feltételezhetően itt is érvényesül az a tendencia, hogy a nőket legnagyobb arányban az alacsonyabb bérezésű munkakörökben alkalmazzák.

fairtrade etikus méltányos kereskedelem

Ha lassú tempóban is, de emelkedésnek indult a női gazdálkodók száma is, leginkább a kisebb gazdaságokban. A női szövetkezetek egyre erősebbek a tea-, az olajos magvak, gyümölcsök és hasonló, aprólékos munkát igénylő termények termelése esetében.

Példák és tanulságok 

2016 szeptemberében James Robinson neves angol fotográfus a Méltányos gyümölcsöt! (Make Fruit Fair, MFF) kampány keretében a Banana Link, az IUF Africa és a Ghánai Mezőgazdasági Dolgozók Általános Szakszervezete (GAWU) meghívására Ghánába utazott. Robinson a helyszínen dokumentálta, milyen a helyzet ott, ahol a termék fairtrade minősítése védi a dolgozókat. 

Nézd, ennyivel jobb egy fairtrade ültetvény!

Rizstermelők kisegítve 

Egy másik példa a rizstermelés helyzete. A fejlődő országok rizstermelői gyakran adósságot halmoznak fel a vetőmag és a műtrágya beszerzése vagy a termőterület növelése miatt. Az aratást követően gyakran a betakarított rizs 10-30%-a is kárba vész a nem megfelelő raktározás és az eszközök hiányossága miatt. Ezért a gazdálkodók gyakran kénytelenek azonnal alacsony áron értékesíteni a terményeiket.

A fairtrade rendszerben a prémium és a minimum ár régiónként, valamint rizsfajtánként változik, és rendszeresen felülvizsgálják.

A gazdálkodók 60%-ig terjedő előfinanszírozást igényelhetnek, és támogatják őket abban is, hogy hosszú távú kereskedelmi partnereket találjanak.

A Fairtrade programban a gazdálkodókat tréningeken készítik fel arra, hogy hogyan tudják hatékonyabbá tenni a munkafolyamataikat. Emellett segítenek nekik megküzdeni a klímaváltozás hatásaival, például ellenállóbb rizsfajtákat ismertetnek meg velük.

 

Gyűrű, amihez nem gyerekmunkások bányásszák az alapanyagot

A gyermekmunka egyik kiemelten kizsákmányoló területe a bányászat. A Föld legnagyobb aranykitermelésének helyszínéül szolgáló Dél-Amerikában és Afrikában a bányászatban dolgozók 90%-a kizsákmányolás áldozata, 30%-uk pedig gyermekmunkás. A gyémánt és a konfliktusos ásványoknak nevezett volfrám, tantál, ón, kobalt mellett az aranybányák birtoklásáért sokszor népirtással járó harc folyik. A bányában dolgozók porral és néha mérgező gázokkal kevert levegőt lélegeznek. Súlyos légzőszervi betegségek (például szilikózis), állandó fejfájás, hallás-és látásproblémák, ízületi rendellenességek és különféle dermatológiai, izom- és ortopédiai betegségek és sebek veszélyeztetik hosszú távú mentális és fizikai egészségüket.

A gyermekek ásnak, zúznak, ércet szállítanak, órákig állnak a vízben, homokot vagy iszapot szednek a folyómedrekből. Díjazásuk leggyakrabban a természetbeni és a készpénzfizetés kombinációja.

Az egyik fairtrade minősítő szervezet a Fairmined, (Alliance for Responsible Mining (ARM) által kiadott minősítés garantálja, hogy az aranybányászat etikus és kíméletes mind a munkások, mind a környezet számára. Gyerekmunka nélkül, megfelelő védőöltözetben és munkakörülmények között, korrekt fizetés mellett.

Házasodj fairtrade karikagyűrűvel és nem támogatod a gyerekmunkát

Nincs higany és ciánmérgezés, és az arany útja a bányától a vásárlóig átláthatóan nyomon követhető. A Fairmined mellett a Fairtrade is ad minősítést bányáknak, de napjainkban a földön bányászott aranynak csupán 1%-a kap ilyen minősítést. A Fairtrade program minden kilogramm arany után 2000 dollárt ad a bányász-szövetkezetnek, amit közösségi fejlesztésekre, iskolák vagy kórházak létesítésére fordíthatják.

A 2021. január 1-jével hatályba lépő EU-rendelet szerint a konfliktusos ásványok (arany, ón, tantál és volfrám) több, mint 95%-nak felelős forrásból kell származnia.

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek