Ha közelebbről megvizsgáljuk a szolgáltatást, az árat, a minőséget és a választékot, kiderül, hogy miért járnak az emberek szupermarketbe vásárolni. A felszín alá nézve viszont sok esetben zavaros árakkal és félrevezető akciókkal találkozunk.
Az ár, a minőség és a választék fogalma érthető. A szolgáltatáson viszont több mindent értünk, például, hogy mennyit kell sorban állni, milyen a kiszolgálás, mennyire tiszta és rendezett az áruház, mennyire segítőkész a személyzet, lehet-e parkolni és hogy jól megközelíthető helyen van-e a szupermarket.
Az ár és a minőség kialakítására közvetlen hatásuk van a szupermarketeknek. Nem folytatnak termelő tevékenységet, de a választék kialakítása is tőlük függ, hiszen egyfajta szűrőként, ahogy az angolok mondják, kapuőrként működnek a fogyasztók és a beszállítók között:
a beszállítók termékei csakis olyan feltételekkel juthatnak az áruházak polcaira, amilyeneket a szupermarketek diktálnak
a vásárlók, mivel nem jutnak el közvetlenül a termelőkhöz, csakis olyan termékeket vásárolhatnak meg, amilyeneket a szupermarket készleten tart
Ár
A termékek ára a szupermarketekben általában alacsonyabb, mint máshol, és legalább rövidtávon jó, hogy a fogyasztók alacsonyabb áron juthatnak a termékekhez. Ugyanakkor, mivel a szupermarketek árképzése nem átlátható, nehéz megmondani, hogy az alkudozások során elért árcsökkenést mindig továbbadják-e a fogyasztóknak, és hogy az alacsony árak mennyire fenntarthatóak.
Ha a nyereséget a szupermarket lefölözi, a beszállítói lánc többi szereplőjének kevesebb jut, és hosszabb távon veszélybe kerül a beszállítók megélhetése. Ha folyamatosan lenyomják a beszerzési árakat, egy idő után a beszállítók eltűnnek, csökken a kínálat és ezért a beszerzési és a fogyasztói árak is emelkedni fognak. És ez a folyamat hatással lesz a minőségre és a választékra is. Tehát a mindig csak lefelé tartó árverseny nem fenntartható hosszú távon.
A szupermarketek gyakran durva árengedményeket adnak egy-egy termékre. Mindenki látott már olyan akciót, amikor fillérekért árulnak bizonyos élelmiszereket, például dinnyét, káposztát stb. Ez a jelenség sokszor beszerzési ár alatti értékesítést takar. A GKI 2010-es magyar kutatása szerint:
„Nem ritka, hogy a kereskedő még az ártárgyalás előtt kinyomtatja az akciókat tartalmazó katalógusokat, mert tudja, hogy az általa meghatározott árba a beszállító végül – más lehetősége nem lévén – úgyis beleegyezik.”
Nagy-Britannia Versenybizottságának már idézett 2008-as tanulmánya szerint az akciók nem feltétlenül előnyösek a fogyasztóknak. Eleinte úgy vélték, hogy a fogyasztóknak jó az alacsony ár, de aztán rájöttek, hogy az akciók „félrevezetik a fogyasztókat, mert azt hiszik, hogy a szupermarketben minden termék ára alacsony”.
A szupermarketek nagyon jól tudják, hogy ha becsalogatják a vevőt a szuperolcsó dinnyével, az nem fog elmenni máshová, hogy durván leakciózott kutyaeledelt vegyen. Az akciós termékek kiemelése megtévesztő lehet Nagy-Britannia Versenybizottsága szerint, és az akció költségeit átháríthatják a beszállítóra vagy a fogyasztó fizetheti meg azzal, hogy más, nem akciós, hanem adott esetben magasabbra árazott termékeket is ott vásárol meg.
Fejlesztések és választék
A szupermarketek döntik el, hogy milyen termékeket engednek polcaikra és milyeneket nem. A (jó) polchelyek és kihelyezés megszerzése már nem csak a versenytárs nagy márkák közötti küzdelem. Mára a nagy márkák a szupermarketek sajátmárkás termékeivel versenyeznek, amelyek fokozatosan kiszorítják őket. Ausztráliában, Nagy-Britanniában és Norvégiában jól nyomon követhető a sajátmárkás termékek térnyerése, noha nem csak ezekben az országokban figyelhetjük meg ezt a trendet.
Az ausztrál példa
A márkatulajdonosok hátrányos helyzetbe kerülnek azáltal, hogy a szupermarketek egyben fontos vásárlóik és közvetlen versenytársaik is. A Norvég Vizsgálóbizottság egyik jelentése rámutatott, hogy a beszállítók úgy értékelik, hogy tulajdonképpen ők fizetik a szupermarketek sajátmárkás termékeinek árazási trükkjeit, a szupermarketeknek adott árengedmények és a közös promóciós kasszába fizetett összegek révén.
A beszállítók szerint a sajátmárkás termékek piaci terjeszkedése veszélybe sodorja a gyártói fejlesztéseket és a márkatermékeket. Ennek oka, hogy a sajátmárkás termékek másolják őket, a szupermarketek információkat kérnek a termék-előállításról és a gyártási költségekről, az eladótérben elkülönítik a sajátmárkás és a márkatermékeket, és az indokolatlan keresztárazásoknak sincs jó hatása.
Nagy-Britannia Versenybizottságának második jelentése szerint nem minden esetben bizonyítható, hogy a vevői erővel való visszaélés veszélyezteti a fejlesztéseket. Nem tudni, hogy milyen ütemben valósulnának meg a fejlesztések, ha nem lenne ez a jelenség. A Norvég Vizsgálóbizottság a következő javaslatot fogalmazta meg:
„jobb megoldásokat kell találni a termékfejlesztés kockázatainak megosztására a beszállítók és a [szupermarketláncok] között, olyan megoldásokat, amelyek ösztönzik és jutalmazzák a termékfejlesztést”
Nehéz megbecsülni a vevői erővel való visszaélés hatására elmaradt fejlesztések számát és jelentőségét, de úgy tűnik, hogy valósak az aggodalmak. Melyik vállalat fordítana jelentős összegeket termékfejlesztésre, ha tudja, hogy (1) a piac nem jutalmazza az erőfeszítéseit, (2) a szellemi tulajdonhoz való joga sérül, és (3) ha tiltakozik, megbüntetik. Vannak, akik szerint a sajátmárkás termékek bővítik a fogyasztók választási lehetőségeit, és nem hátrányt jelentenek a számukra. Ez akkor lenne igaz, ha valódi versenytársai lennének a márkás termékeknek – de nem ez a helyzet.
Zavaros árazás
Túlzott leegyszerűsítés, hogy az alacsonyabb ár mindig jó a fogyasztónak. Érdemes közelebbről is megvizsgálni, hogy a fogyasztók mindig olyan jó vásárt csinálnak-e, mint amilyennek az első ránézésre tűnik. Az ausztráliai fogyasztóvédelmi szervezetek, illetve Nagy-Britanniában a Which? fogyasztói magazin akciót indított az egységárak feltüntetésének átláthatóságáért. Kampányukat egy kutatás előzte meg, amelyben kimutatták, hogy a szupermarketek árfeltüntetése sokszor összezavarja a fogyasztókat.
Az akciók a spórolás ígéretével vonzzák a vásárlókat a szupermarketekbe. Normális esetben az akciózás az árukészlet szabályozását szolgálja, akkor használják, ha például meg akarnak szabadulni a felhalmozódott vagy hamarosan lejáró szavatosságú áruktól. Manapság azonban az akciók egy része csakis a vevői erőfölény létezése miatt lehetséges, másik részük pedig a kereskedői befolyás létezése miatt.
Az akció akkor méltányos a beszállítóval szemben, ha előre megállapodnak és megosztják a költségeket, a kockázatokat és az nyereséget. A fogyasztó számára a valódi akció árengedményt jelent a szokásos árhoz képest. Egy, a dán élelmiszer-kiskereskedelmi piacról szóló 2011-es kutatás kimutatta, hogy az akciókkal nem feltétlenül nyernek a fogyasztók.
Ennek egyik oka, hogy az árak eleve magasak voltak, mert be volt építve az akciós kampány költsége. Az előzőleg magasabban megállapított ár miatt pedig az akciós ár még kedvezőbbnek tűnik.
Az ausztrál CHOICE 2012-es kutatása szerint az akciók olykor félrevezetik a fogyasztókat. A két vezető szupermarketlánc akciónak összehasonlítása után arra jutottak, hogy a meghirdetett akciók „hamisak” voltak, ugyanis több akciósan hirdetett termék ára már több mint egy éve változatlan volt.
Mások mellett a CHOICE és a Which? is leleplezett olyan húzásokat, amelyek azt az illúziót keltették a fogyasztókban, hogy spórolnak, miközben az akciós termék árát valójában nem szállították le. A CHOICE úgy fogalmazott, hogy ezek a technikák mindennaposak, és „az a céljuk, hogy bevéssék a fogyasztók agyába, hogy az adott szupermarketben mindig jó vásárt csinálnak”.
A következő reklámozási példák az ausztrál és a brit kutatás által felfedett módszereket mutatja be.
Szín, szó vagy kép “jelzések”, pl. olló, lefelé mutató ujjak, “árzuhanás”: A piros-fehér színkombináció az akció jele lett, vagy csak azt jelzi, hogy más színű áruknál kedvezőbb árú a termék. “MOST csak ennyibe kerül” anélkül, hogy a korábbi alacsonyabb árra utalnának.
A régi és a mostani ár összehasonlítása vagy “akció a készlet erejéig”: A “régi/mostani” ár struktúrát használó termékek több mint egy évig voltak akciósak az ausztáriai Coles és Woolworts láncokban. Nagy-Britanniában az akciós termékek hosszabb ideig voltak “akciósak”, mint a normál árúak vagy soha nem is adták őket magasabb áron azok számára, akik nem szupermarketben vásárolnak.
“Hibák” az akciós kampányokban (pl. szándékos elírás): Az akció előtt felelmelték az árat, majd az emelés előtti normál árat hirdették “akciósan” (Nagy-Britannia, Tesco “Nagy árzuhanás”). Nem változott vagy még emelkedett is a termék ára, mégis akciósként hirdették (Nagy-Britannia, Asda “visszaesés”)
Egyet fizet, egyet kap: Az akciós hirdetésben “Vegyen 2 db-ot 2000 forintért!” szöveggel jelenik meg, holott az akció előtt egy darab 1000 forintba került.
A kevesebb többe kerül: A nagy kiszerelésben árult vagy több egységet tartalmazó termék egységára magasabb, mint a kis kiszerelésűé.
Nem egyértelmű vagy nem következetes egységárak: Azonos termékek egységárát másképp adják meg, például a csomagolt zöldség árát csomagra, a kimért árut kilóra.
Etika
Ha csak az SQPR (szolgáltatás, minőség, ár, választék) szempontjából vizsgáljuk a fogyasztók döntéseit, nem kapunk teljes képet, mert a fogyasztók nem mindig tudatosan választanak, és nem biztos, hogy megértik, mi az, ami az előnyükre vagy a hátrányukra válik. A fogyasztók hangot adnak nemtetszésüknek, ha úgy érzik, nem méltányos módon bánnak velük, még akkor is, ha esetleg anyagilag nem éri meg neki a változtatás. Stucke szerint:
„A fogyasztókat felbosszantja, ha kiderül, hogy egy vállalat szándékosan kihasználja őket, hogy kielégítse saját kapzsiságát. Ez esetben hajlamosak a maguk módján megbüntetni a vállalatokat.”
A fogyasztókat egyre inkább foglalkoztatják az élelmiszertermeléssel és a -fogyasztással kapcsolatos etikai kérdések. Például az egészségügyi, környezetvédelmi, állatvédelmi, a munkahelyi körülményekkel és a fenntarthatósággal kapcsolatos ügyek. Ezek a szempontok egyre nagyobb szerepet játszanak a fogyasztói döntésekben.
A vevői erővel való visszaélés pedig olyan nyilvánvalóan áthatja az egész élelmiszer-ellátási láncot, hogy kihat ezekre, a fogyasztók számára fontos területekre is. A beszállítóknál tapasztalható munkakörülmények és munkavállalói jogok helyzete az egyik olyan ügy, amelyben érvényesül annak a hatása, hogy a szupermarketek folyamatosan lefelé nyomják a beszerzési árakat, és áthárítják a kereskedés költségeit és kockázatait.
A Fogyasztóvédelmi Világszervezet (Consumers International) számára végzett 2009-es európai kutatás szerint a fogyasztók nagy része egyet értett abban, hogy a szupermarketeknek eleget kellene fizetniük a beszállítóiknak ahhoz, hogy azok megfelelő bért tudjanak fizetni a munkavállalóiknak, még akkor is, ha a fogyasztóknak többet kell fizetni a termékekért.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének 2012-es kutatása szerint a magyar vásárlók közel kétharmada gondolja úgy, hogy „vásárlói döntéseinktől is függ, hogy milyen helyzetben vannak a termelők, ezért vásárlási döntéseinkkel sokat tehetünk a távoli, szegény országokban élő kistermelők helyzetének javításáért”. De a termelőnek fizetett bérről szóló információk ritkán hozzáférhetőek abban a pillanatban, amikor a fogyasztó meghozza vásárlói döntéseit.
Nem tudni, hogy a termékért fizetett ár vajon elegendő-e ahhoz, hogy a beszállítói lánc összes szerepelője – a termelők, az importőrök, a terjesztők, a feldolgozók és a kiskereskedő – megfelelő bért tudjon fizetni alkalmazottainak, és hogy a befektetett tőkéje után korrekt haszonhoz jusson.
Egyre több fogyasztó mutatja ki felelősségérzetét azzal, hogy etikus termékeket választ. Folyamatosan nő a minősített méltányos kereskedelmi (fair trade) vagy például a Rainforest Alliance által minősített termékek kereslete. 2010-ben a fair trade termékek kiskereskedelmi forgalma elérte a 4,4 milliárd eurót. A növekvő igény felkeltette a nagyobb márkák és a szupermarketek érdeklődését is, és egyre több minősített termékkel állnak elő.
De a méltányos kereskedelmi termékek kínálata még így is töredéke az általános forgalomnak. Így a méltányos kereskedelem erőfeszítéseit könnyen alááshatja a vevői erővel való visszaélés és a lefelé irányuló árverseny nyomása, hacsak a szupermarketek saját etikai kódexei nem írják elő és biztosítják a méltányos munkakörülmények betartását, és ezt nem hangolják össze beszerzési tevékenységeikkel.
A Fairtrade Foundation szerint a méltányos kereskedelmi termékek magasabb ára vagy a „hagyományos” termékek árképzésének rendkívüli igazságtalanságát jelzi, vagy a forgalmazó árazási eljárásait, esetleg mindkettőt.
Ahol egy hagyományos terméket durván leáraznak, az etikus termékek árához képest nagyon nagy lesz különbség, és ez rontja az etikus termékek értékesítési kilátásait. Még mindig a – legtöbbször alulinformált – fogyasztó pénztárcáján múlik, és az ő vállát nyomja a felelősség, hogy etikus és fenntartható termékek kerüljenek a polcokra – a kereskedők csupán a kínálat kialakításában vállalnak részt.
Kép: dreamstime
A cikk “A szupermarketláncok beszállítói kapcsolatai a fogyasztók szemszögéből” című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület által összegyűjtött élelmiszer évente 300 ezer embernek segít. Tavaly több mint 11 ezer tonna, boltokban megmaradtadt élelmiszer juttattak jó helyre. Melyek azok az üzletláncok, akik együttműködőek és segítik a mentést? Miért járnak ebben fényévekkel előttünk a csehek? Az egyesület fejlesztési igazgatójával, Újhelyi Katalinnal a sikerekről, az együttműködő cégekről és a mentést korlátozó tényezőkről beszélgettünk.
Tíz tudományosan is igazolt tippet mutatunk be, ami segít a gyermekek egészségének megőrzésében. A főzéstől a bevásárláson át az alvásig ezeket teheted meg, hogy egészséges életmódra bátorítsd a gyermeked.
A budapestiek elsöprő többsége, 75%-a támogatná a betétdíjas rendszer bevezetését, és választaná a visszaváltható palackot az egyszer használatos helyett − derül ki a Greenpeace Magyarország 2018 decemberében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából. Azt várják a kormánytól: vegye figyelembe a lakosság akaratát, tiltsa be hazánkban az egyszer használatos műanyag zacskókat és vezessen be betétdíjas rendszert a palackokra.
Mindig lehet változtatni és új szokásokat kialakítani, az év eleje pedig különösen alkalmas időszak az új célok kitűzésére. Kevesebb hulladék, több tudatos vásárlás jövőre? Tarts velünk, legyél tagunk vagy szupertagunk, és próbáld ki velünk a csomagolásmentes életmódot! Ha részt veszel tesztünkben, The Sorting Bags és Ligeti bolt zsákokat, TVE-s vászontáskát és a hulladekmentes.hu csatosüvegét kapod hozzá ajándékba.
Sosem látott növekedést produkált 2017-ben a méltányos kereskedelmi, azaz fairtrade termékek forgalma hazánkban. A növekedés közel nyolcszoros az előző évhez képest. A Fairtrade védjegy a világ legszélesebb körben ismert etikus minősítő védjegye, termékeivel ma már drogériákban, élelmiszerkereskedelmi láncokban, de még vasúti büfékocsiban is találkozhatunk. Karácsonyra is választhatjátok a méltányos kereskedelmet.
Az Egyesült Királyságban nemrég nagy vihart kavart, hogy betiltották az Iceland szupermarkethálózat zseniálisan aranyos, orángutános tévéreklámját, ami a pálmaolaj-ipar pusztításait mutatja be. A hirdetés online viszont megnézhető, és tarol a közösségi médiában is.
Hogyan teljesítenek a hazai nagy kereskedelmi láncok, ha megújuló energiáról van szó. Vannak-e zöld megoldások az CBA, Spar, Metro, Aldi áruházakban? A 15 legnagyobbnak tettünk fel kérdéseket.
A Lidl idén októbertől 330 dél-németországi boltjában már kizárólag Fairtrade banánt árul, majd fokozatosan minden németországi üzlete átáll a Fairtrade banánra.
A jó étterem a jó alapanyagoknál kezdődik, ezt vallja a balatonszemesi Kistücsök tulajdonosa és séfje. Elzarándokoltunk Szemesre, hogy a saját szemünkkel lássuk, mit csinál a helyi gazdák termékeiből az étterem világhíres konyhája. Megismerkedtünk azzal a gazdával is, aki nélkül nem lenne bab a Kistücsökben.
Melyik a legjobb liszt? És melyik mire való? Melyek a legjobb pesti pékségek? Hol terem a magyar rizs? Találtunk-e szennyeződést a boltokban kapható rizsekben? Most tíz pontban tesztelheted, mi maradt meg és mi maradt ki abból, amit a lisztről, rizsről és a hüvelyesekről a Tudatos Vásárlón olvashattál.
2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Ezek közül a szükségesnek minősített sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez.Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a webhelyet.Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében.Lehetősége van arra is, hogy leiratkozzon ezekről a sütikről.De ezen cookie-k némelyikének letiltása hatással lehet a böngészési élményre.
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik anonim módon biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit.
Cookie
Duration
Description
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
A funkcionális cookie-k segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciók.
A teljesítmény-cookie-k a weboldal kulcsfontosságú teljesítményindexeinek megértésére és elemzésére szolgálnak, ami segít jobb felhasználói élményt nyújtani a látogatóknak.
Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb.
Advertisement cookies are used to provide visitors with relevant ads and marketing campaigns. These cookies track visitors across websites and collect information to provide customized ads.