Mi is az a GVH?
| Szilva Eszter
A GVH feladata, hogy felügyelje a piaci verseny tisztaságát és szabadságát, ennek megfelelően a köz érdekében érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, támogassa a versenyt, elősegítse az ezzel kapcsolatos állami szabályozást és ismertek terjesztésével fejlessze a versenykultúrát.
A Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) az Országgyűlés hozta létre 1990-ben, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény megalkotásával. A hivatal 1991 januárjában kezdte meg működését.
A három pillér
A GVH gazdasági verseny érdekében végzett tevékenysége a következő három pillérre épül: versenyfelügyelet, versenypártolás és versenypolitikai ismeretek terjesztése. A versenyfelügyelet során az 1997. január 1-én hatályba lépett versenytörvény és az EU-s versenyjog szabályait érvényesíti, a versenypártolás keretében az állami döntéseket igyekszik befolyásolni, a versenykultúra terjesztése érdekében pedig versenypolitikai ismeretek terjesztését és a szakmai közélet fejlesztését végzi.
A GVH kormánytól független, autonóm államigazgatási szerv, a hivatal elnöke évente számol be a parlamentnek a hivatal munkájáról.
A GVH felépítése
A GVH élén az elnök áll, munkáját két elnökhelyettes segíti. Az elnök hat évre szóló megbízatást kap a köztársasági elnöktől. Személyére a miniszterelnök tesz javaslatot. A GVH-n belül szakmai irodák működnek, amelyek ügytípus alapján szerveződnek.
A panaszok és bejelentések intézését (ld. korábbi cikkünket >>>) és a vizsgálatok lefolytatását a Fogyasztóvédelmi Iroda végzi, míg a legerősebb versenykorlátozást jelentő kartellek felderítésével a Kartell Iroda foglalkozik. A szakmai és jogi háttérmunkát a Versenypolitikai Iroda és a Jogi Iroda végzi. Versenyfelügyeleti ügyekben a döntést a Versenytanács hozza meg, amely döntését nyilvánosságra is hozza – többek között a GVH honlapján.
A versenykultúra
A versenykultúra fogalma egyaránt magában foglalja a piaci versennyel, versenypolitikával és versenyjoggal kapcsolatos általános tájékozottságot, a versenyhez való általános viszonyulást, valamint a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közéletet.
A piaci versennyel, versenypolitikával és versenyjoggal kapcsolatos általános tájékozottsághoz nemcsak a versennyel kapcsolatos alapvető összefüggések ismerete és a verseny pozitív hatásainak felismerése tartozik, hanem a versenyszabályozás és a versenyhatóság funkcióinak lényegi ismerete és megértése is. Például az, hogy a verseny általában alacsonyabb árat, jobb minőséget és nagyobb választékot, nem pedig magasabb árakat, rosszabb minőséget és szűkebb választékot eredményez, valamint, hogy a versenyhatóság a piaci versenyt hivatott védeni, nem pedig az a feladata, hogy a külföldi cégek által támasztott „túlzott versenytől” megvédje a hazai vállalatokat.
Tágabb értelemben a versenykultúra alatt a „versenyzés kultúráját” is értjük. Ez egyfajta sportszerű viselkedést jelent a piacon, azonban – mivel a versenypolitika a hosszú távú fogyasztói jólétet tartja szem előtt – a „versenyzés kultúrája” semmiképpen sem a „barátságos”, a kevésbé intenzív versenyre való hajlandóságot takarja (amelyben nem sérülnek a versenyben résztvevők érdekei), hanem a kemény, adott esetben agresszív, a versenyszabályokat ugyanakkor tiszteletben tartó versenyt jelenti, amely idegenkedik a versenytársakkal történő összebeszéléstől.
A harmadik pillér
A GVH Versenykultúra Központja (VKK) a hivatal munkájának harmadik pillérét látja el: a verseny védelme és a versenykultúra fejlesztése érdekében végez ismeretterjesztő munkát. Különböző programokat szervez, valamint pályázat útján támogatja a versenykultúra fejlesztéséért tevékenykedő szervezeteket. Könyvtárat is működtet, ahol a versenyjoggal kapcsolatos szakirodalom található meg.
A VKK
A versenytörvény 2005. évi módosítása nyomán a GVH elnökének feladata – és felelőssége – a magyarországi versenykultúra, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésében és terjesztésében való közreműködés. Ennek nyomán alakult meg a Versenykultúra Központ (VKK), amelynek az a célja, hogy saját tevékenysége, valamint a versenykultúra fejlesztésében és terjesztésében részt vevő szervezetek munkájának támogatása révén a versennyel kapcsolatos ismeretek szélesebb közönséghez jussanak el.
A VKK feladatait nyilvános, a honlapján olvasható éves munkaterv határozza meg. Ennek részeként, a különböző szakmai rendezvények, tudományos-oktatási projektek és a fogyasztóvédő civil szervezetek munkájának támogatása érdekében – a rendelkezésére álló pénzeszközök átlátható és ellenőrizhető felhasználása érdekében – a VKK pályáztatási rendszert épített ki.
Az OECD és a GVH együttműködése
Az OECD Regionális Oktatási Központja (ROK) 2005 februárjában jött létre, az OECD és a GVH megállapodásának nyomán. A ROK célja, hogy a keleti-, délkeleti- és közép-európai régióban hozzájáruljon a versenypolitika, a versenytörvény és a versenykultúra fejlesztéséhez.
A ROK munkája négyirányú: egyszerre irányul a régió országaira, ezeknek egy speciális csoportjára, a Közép-Európai Versenykezdeményezést (CECI) aláíró országokra, a GVH-ra és a szakmára, főleg jogászokra és bírókra. A munkát az OECD és a GVH közösen végzi, évente tanácskoznak a ROK munkájáról. A ROK finanszírozásáért a GVH felelős, ám támogathatja z OECD is, és csakúgy, mint a GVH és az OECD, a ROK is kereshet támogatókat. A ROK tevékenységének fő része szemináriumok lebonyolítása olyan versenypolitikai témákban, mint például a jelentős piaci erővel való visszaélés (ld. a Hivatal ezzel kapcsolatos tanulmányát >>>).
A Közép-Európai Versenykezdeményezés (CECI)
A Közép-Európai Versenykezdeményezés (CECI) a közép-európai versenyhivatalok együttműködésére irányuló kezdeményezés. Ezen országok versenyhivatalai között létezett korábban is együttműködés, ám annak nem volt intézményi kerete.
A CECI alapító okirata szerint azért van szükség a regionális együttműködésre, mert a gyártók átnyúlnak a határokon, és a közép-európai országok közös politikai előélettel, hasonló piacokkal rendelkeznek. A CECI országok azonos fejlettségi szinten vannak a gazdaságilag és versenytörvényileg is. A szakmának, elsősorban pedig a versenytörvénnyel foglalkozó bíróknak és jogászoknak szóló tréningek és oktatás szervezése fontos része a ROK munkájának.
A cikk a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával készült.
