fbpx

| Szilva Eszter

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Mi is az a GVH?

A GVH feladata, hogy felügyelje a piaci verseny tisztaságát és szabadságát, ennek megfelelően a köz érdekében érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, támogassa a versenyt, elősegítse az ezzel kapcsolatos állami szabályozást és ismertek terjesztésével fejlessze a versenykultúrát.

A Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) az Országgyűlés hozta létre 1990-ben, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény megalkotásával. A hivatal 1991 januárjában kezdte meg működését.

A három pillér


A GVH gazdasági verseny érdekében végzett tevékenysége a következő három pillérre épül: versenyfelügyelet, versenypártolás és versenypolitikai ismeretek terjesztése. A versenyfelügyelet során az 1997. január 1-én hatályba lépett versenytörvény és az EU-s versenyjog szabályait érvényesíti, a versenypártolás keretében az állami döntéseket igyekszik befolyásolni, a versenykultúra terjesztése érdekében pedig versenypolitikai ismeretek terjesztését és a szakmai közélet fejlesztését végzi.

A GVH kormánytól független, autonóm államigazgatási szerv, a hivatal elnöke évente számol be a parlamentnek a hivatal munkájáról.

A GVH felépítése


A GVH élén az elnök áll, munkáját két elnökhelyettes segíti. Az elnök hat évre szóló megbízatást kap a köztársasági elnöktől. Személyére a miniszterelnök tesz javaslatot. A GVH-n belül szakmai irodák működnek, amelyek ügytípus alapján szerveződnek.

A panaszok és bejelentések intézését (ld. korábbi cikkünket >>>) és a vizsgálatok lefolytatását a Fogyasztóvédelmi Iroda végzi, míg a legerősebb versenykorlátozást jelentő kartellek felderítésével a Kartell Iroda foglalkozik. A szakmai és jogi háttérmunkát a Versenypolitikai Iroda és a Jogi Iroda végzi. Versenyfelügyeleti ügyekben a döntést a Versenytanács hozza meg, amely döntését nyilvánosságra is hozza – többek között a GVH honlapján.

A versenykultúra

A versenykultúra fogalma egyaránt magában foglalja a piaci versennyel, versenypolitikával és versenyjoggal kapcsolatos általános tájékozottságot, a versenyhez való általános viszonyulást, valamint a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közéletet.

A piaci versennyel, versenypolitikával és versenyjoggal kapcsolatos általános tájékozottsághoz nemcsak a versennyel kapcsolatos alapvető összefüggések ismerete és a verseny pozitív hatásainak felismerése tartozik, hanem a versenyszabályozás és a versenyhatóság funkcióinak lényegi ismerete és megértése is. Például az, hogy a verseny általában alacsonyabb árat, jobb minőséget és nagyobb választékot, nem pedig magasabb árakat, rosszabb minőséget és szűkebb választékot eredményez, valamint, hogy a versenyhatóság a piaci versenyt hivatott védeni, nem pedig az a feladata, hogy a külföldi cégek által támasztott „túlzott versenytől” megvédje a hazai vállalatokat.

Tágabb értelemben a versenykultúra alatt a „versenyzés kultúráját” is értjük. Ez egyfajta sportszerű viselkedést jelent a piacon, azonban – mivel a versenypolitika a hosszú távú fogyasztói jólétet tartja szem előtt – a „versenyzés kultúrája” semmiképpen sem a „barátságos”, a kevésbé intenzív versenyre való hajlandóságot takarja (amelyben nem sérülnek a versenyben résztvevők érdekei), hanem a kemény, adott esetben agresszív, a versenyszabályokat ugyanakkor tiszteletben tartó versenyt jelenti, amely idegenkedik a versenytársakkal történő összebeszéléstől.

 

A harmadik pillér


A GVH Versenykultúra Központja (VKK) a hivatal munkájának harmadik pillérét látja el: a verseny védelme és a versenykultúra fejlesztése érdekében végez ismeretterjesztő munkát. Különböző programokat szervez, valamint pályázat útján támogatja a versenykultúra fejlesztéséért tevékenykedő szervezeteket. Könyvtárat is működtet, ahol a versenyjoggal kapcsolatos szakirodalom található meg.

A VKK

A versenytörvény 2005. évi módosítása nyomán a GVH elnökének feladata – és felelőssége – a magyarországi versenykultúra, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésében és terjesztésében való közreműködés. Ennek nyomán alakult meg a Versenykultúra Központ (VKK), amelynek az a célja, hogy saját tevékenysége, valamint a versenykultúra fejlesztésében és terjesztésében részt vevő szervezetek munkájának támogatása révén a versennyel kapcsolatos ismeretek szélesebb közönséghez jussanak el.

A VKK feladatait nyilvános, a honlapján olvasható éves munkaterv határozza meg. Ennek részeként, a különböző szakmai rendezvények, tudományos-oktatási projektek és a fogyasztóvédő civil szervezetek munkájának támogatása érdekében – a rendelkezésére álló pénzeszközök átlátható és ellenőrizhető felhasználása érdekében – a VKK pályáztatási rendszert épített ki.

 

Az OECD és a GVH együttműködése


Az OECD Regionális Oktatási Központja (ROK) 2005 februárjában jött létre, az OECD és a GVH megállapodásának nyomán. A ROK célja, hogy a keleti-, délkeleti- és közép-európai régióban hozzájáruljon a versenypolitika, a versenytörvény és a versenykultúra fejlesztéséhez.

A ROK munkája négyirányú: egyszerre irányul a régió országaira, ezeknek egy speciális csoportjára, a Közép-Európai Versenykezdeményezést (CECI) aláíró országokra, a GVH-ra és a szakmára, főleg jogászokra és bírókra. A munkát az OECD és a GVH közösen végzi, évente tanácskoznak a ROK munkájáról. A ROK finanszírozásáért a GVH felelős, ám támogathatja z OECD is, és csakúgy, mint a GVH és az OECD, a ROK is kereshet támogatókat. A ROK tevékenységének fő része szemináriumok lebonyolítása olyan versenypolitikai témákban, mint például a jelentős piaci erővel való visszaélés (ld. a Hivatal ezzel kapcsolatos tanulmányát >>>).

A Közép-Európai Versenykezdeményezés (CECI)


A Közép-Európai Versenykezdeményezés (CECI) a közép-európai versenyhivatalok együttműködésére irányuló kezdeményezés. Ezen országok versenyhivatalai között létezett korábban is együttműködés, ám annak nem volt intézményi kerete.

A CECI alapító okirata szerint azért van szükség a regionális együttműködésre, mert a gyártók átnyúlnak a határokon, és a közép-európai országok közös politikai előélettel, hasonló piacokkal rendelkeznek. A CECI országok azonos fejlettségi szinten vannak a gazdaságilag és versenytörvényileg is. A szakmának, elsősorban pedig a versenytörvénnyel foglalkozó bíróknak és jogászoknak szóló tréningek és oktatás szervezése fontos része a ROK munkájának.

 

A cikk a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával készült.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás