A fenntartható fogysztás szervesen összefügg a termeléssel és az elosztással, a termékek és szolgáltatások használatával illetve feleslegessé válásával: a fenntartható fogyasztás alapvető feltétele, hogy a termékek teljes életciklusát figyelembe vegyük, újragondoljuk.

A termékek, szolgáltatások nyersanyagainak előteremtése, tartalma, gyártási technológiája, az ahhoz használt energia, a szállítás, a csomagolás és ezernyi további tényező mind-mind hatással van a természeti környezetre és az emberekre is. A cél az, hogy biztosítsuk az összes földlakó alapvető szükségleteinek kielégítését, elérjük a mértéktelenség csökkenését, és elkerüljük a környezeti károkat.

A fenntartható fogyasztás szerves része a fenntartható fejlődésnek:
„… olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy meggátolná a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését.”

A változtatás eszközeinek megteremtése a kormányok, szabályozó testületek, civil szervezetek és üzleti vállalkozások felelőssége. Mégis, a fogyasztóknak, állampolgároknak világszerte kulcsszerepük van abban, hogy e csoportokat jobb és gyorsabb cselekvésre késztessék.

A fenntartható fogyasztás összes meghatározása hangsúlyozza, hogy elsődleges fontosságú a fogyasztás mennyiségének csökkentése, azonban a legnagyobb kihívást a fogyasztás más és hatékonyabb módjainak kialakítása jelenti. Sok esetben pedig a fogyasztási lehetőségek újraelosztására van szükség.
 
A világon több mint 2 milliárd embernek van szüksége annál többre, mint amihez hozzájut – csak a túléléshez. Másoknak pedig felelősségteljesebben kellene választaniuk. Végső soron ez azt jelenti, hogy kevesebb erőforrásra lesz szükség, és csökken a környezetszennyezés mértéke, miközben a Föld lakosságának teljesülnek az igényei és vágyai.

A fenntartható fogyasztás egyik megközelítési módja a „4-es és 10-es tényező”-elmélet, amely szerint a következő évtizedekben kétszer jobb élet mellett fele ennyit kellene felhasználnunk értékes erőforrásainkból. 2050-ig az iparosodott országoknak a mostani erőforrás-termelékenység tízszeresét kell elérniük. A termelési és fogyasztási módoknak először 4, majd 10-szeresen hatékonyabbá kell válniuk ahhoz, hogy mindenki tartósan és egyenlő(bb)en férjen hozzá az erőforrásokhoz.

A legtöbb definíció tartalmazza a következő elemeket:

– az emberi szükségletek kielégítése;
– jó életminőség és elfogadható életszínvonal;
– az erőforrások megosztása gazdagok és szegények között;
– a jövő generációk figyelembe vétele;
– a „bölcsőtől a sírig” – hatás észben tartása fogyasztáskor;
– az erőforrás-felhasználás, a szemét és a szennyezés minimalizálása.

A cikk eredetije a youthXchange című kiadványban olvasható.