Egy kis szedertörténelem

A rózsafélék családjába tartozó szeder a sivatagok kivételével az egész világon elterjedt. Valójában több, egymással kereszteződésre képes fajról van szó, ezért a szeder növénytani szempontból igen változatos összetételű állománynak tekinthető.

Természetes lelőhelyeit az emberiség régóta ismeri. Fogyasztását a görögök köszvény ellen javallották.

Termesztésbe vétele és piaci értékesítése azonban csak a XIX. században kezdődött meg. Ekkor indult meg a tüskementes, valamint a termesztést megkönnyítő, egyenesen álló szárú változatok kifejlesztése is. Vannak, akik szerint a tüskékkel együtt az erőteljes, jellegzetes ízanyag is eltávozott a termesztett szederből.

 

Tüskés barátunk jó hatásai

A szeder kimagasló A-, C- és E-vitamin tartalmánál fogva erősíti a szervezet védekező képességét. A vírusok és baktériumok elleni küzdelemben értékes ásványi sói és gyümölcssavai is szerepet játszanak. Rostjai elősegítik az emésztést.

Mélykék színe magas antocián tartalmáról árulkodik: az ismert antioxidáns vegyület mérsékli a szabadgyökök káros hatását, s így csökkenti a rákbetegség kockázatát. Az antocián ezen kívül gyulladásgátló, érvédő hatású, javítja az emlékezőképességet és szabályozza a vérnyomást.

Színanyagai között jelentős még az A-vitamin előanyagaként ismeretes karotin. Az ásványi anyagok közül kiemelendő a szeder foszfor- és vastartalma.

A gyümölcsből főzött lekvár enyhe hashajtóként alkalmazható. Leve nyugtatja a gyomrot, vese- és hólyagpanaszokra javasolt. A leveléből készült tea vízhajtó, izzasztó hatású. Torok és szájöblítésre is használható.

 

A szeder vásárlása és tárolása

A dobozkában árusított gyümölcshalom alját általában nincs lehetőségünk megnézni. Ezért csak megbízható helyről javasolt szedret vásárolni.

Fényes felszínű, közepesen kemény tapintású bogyókat válasszunk. A puhaság nem hátrány, de a nagyon lottyadt gyümölcs régi szedést, gombabetegséget, vizes rothadást sejtet.

A szeder nagy víztartalma miatt könnyen romlásnak indul, ezért lehetőleg a vásárlás napján használjuk fel. A hűtőszekrény enyhén hűvös részében, a jó szellőzés biztosítása és gyakori átválogatás mellett legfeljebb 2 napig tárolhatjuk.

 

Mire jó a szeder?

Egészséges hatásait leginkább nyersen élvezhetjük. Egyszerűen készíthetünk belőle szederlevet, pikáns mártást süt húsokhoz vagy szörpöt. Könnyen és sikeresen fagyasztható.

Erőteljes, enyhén savanykás ízvilága nagyon jól illik sokféle süteményhez, tejszínhabos-zselatinos tortákhoz, palacsintához.

 

Receptek

Szedres pite

• 300g liszt
• 6Ek méz
• 1 fél vaníliarúd
• 100 g vaj
• 3 tojás
• ½ csomag sütőpor
• 2,5 dl tej

A tetejére szórni:

• 500 g szeder
• 50 g szeletelt mandula

Keverjük el a vajat a mézzel és a tojásokkal. Adagonként adjuk hozzá a többi anyagot is, és keverjük csomómentesre. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntsük a tésztát. A tetejét hintsük meg a szederrel és a mandulával. 140-150 fokra előmelegített sütőben süssük kb. 30-35 percig. Vaníliafagylalttal tálalhatjuk.

Szederkrémleves

• 500g szeder, megtisztítva, lecsepegtetve
• 5dl natúr joghurt
• 1 dl fehérbor (víz)
• fahéj, méz

Pár szem kivételével a szedret a borral turmixgépben pépesítsük le. A kívánt állag eléréséig adagoljunk hozzá joghurtot és édesítsük a mézzel. Egy nagy evőkanál, fahéjjal megszórt tejszínhabbal tálaljuk.

 

Termesztési tanácsok

A tüskementes szeder kiskertünkben sikeresen termeszthető, ha biztosítjuk a megfelelő vízellátást és meleget. Ez utóbbit a szedertövek megfelelő elhelyezésével tudjuk megválasztani. Ne tegyük szélnek kitett északi lejtőkre, fagyzugokba. Jól fogja magát érezni déli lejtésű, homokos talajon. A tüskés változat nem érzékeny a hőmérsékletre.

Nem kedveli a pangó vizet: ne kísérletezzünk vele agyagos talajon. Telepítéskor a talajt gazdagítsuk humusszal, a későbbiekben pedig folyamatosan mulcsozzuk.

A talaj megválasztásán kívül a támrendszerről kell gondoskodnunk. A támberendezés szellősebbé teszi az állományt, és csökkenti a gombás fertőzések esélyét.

A szeder a második éves vesszőin hozza gyümölcseit és újabb virágait. Szüret után tőből vágjuk ki a letermett vesszőket, és ritkítsuk meg az adott évi hajtásokat. A meghagyott veszőket kurtítsuk 2 méteresre.

Legfőbb károsítója a szeder gubacsatka. Kártétele a gyümölcsön látható: a termés egy-egy részlete nem színeződik, illetve nem puhul kellő mértékben. A károsított gyümölcsök íze csökkent értékű. A védekezés a megfelelő termőhely megválasztásával kezdődik. Ezen túlmenően a ragadozó atkák életkörülményeinek megfelelő kert a segítség: az őshonos növényekkel buján változatosra alakított területen a kertészek segítői könnyen megtelepednek.

 

Kép [cc] buridans