A pasztinák sokoldalú múltja

A paszternák Eurázsiában őshonos. Fás, kemény gyökerű vad változata a Földközi-tenger partjaitól Szibériáig napjainkban is előfordul.

Említik a görög leírások is, de termesztésével valószínűleg a rómaiak foglalkoztak először. Az erre vonatkozó adatokat bizonyos óvatossággal kell tekinteni, hiszen az ókor sárgarépája fehér, vagy lilás színű is lehetett; másrészt több leírásban a pasztinák, mint „egyfajta sárgarépa” szerepel.

A XVI. századra már Európa-szerte ismerték és használták egyrészt a cukorrépa, illetve a nádcukor hasznosítása előtt ételek édesítésére; másrészt a burgonya Európába érkezése előtt főzve és sütve is fontos népeledel volt. Használata és ismertsége az édesebb sárgarépák, illetve a burgonya megjelenésével erősen visszaesett.

Élettani hatások

✓ Fehérje- és ásványi anyagtartalma (vas, kalcium és foszfor) magas (bár nem kiemelkedő).

✓ Kiváló rost-, B- és C-vitamin forrás. A növényi rostok azzal, hogy élénkítik a bélműködést, csökkentik a koleszterinszintet (a szervezetben rövidebb ideig tartózkodó székletből kevesebb koleszterin tud visszaszívódni), s szabályozza a vércukor-tartalmat is.

✓ Kalcium- és foszfor tartalma jótékonyan befolyásolja a csont anyagcseréjét, illóolaj-tartalma révén pedig vizelethajtó, görcsoldó.

✓ A pasztinák legelőnyösebb tulajdonsága a vizelethajtó hatás, ennek köszönhetően hugyúti fertőzések esetén átöblítőként, valamint vesehomok kezelésére és megelőzésére is alkalmas. Tisztítja a vesét és az epét, elősegíti a gyomor és az emésztőrendszer működését.

Hogyan vásároljuk, tároljuk?

• Keressünk egyneműen sárgásfehér, kemény tapintású paszternákot.
• A petrezselyemtől a levelek töveinek megfigyelésével tudjuk megkülönböztetni: a petrezselyem felső vége kicsúcsosodó, a paszternák levelei viszont egy völgyszerű mélyedésből erednek a gyökér tetején.
• A pincében homokba ásva hónapokig tárolhatjuk. Hűtőszekrényben tisztítva 1-2 hétig is eláll.

Idénynövény adatbázis

Felhasználási javaslatok

• Zöld levele nem fogyasztható, az érzékenyeknél bőrkiütést okozhat. Komposztnak viszont kiváló.
• A gyökér íze semleges, enyhén édeskés. Sótlanul megfőzve édességek alapanyaga lehet – a túlfőzött paszternák viszont rostjaira esik szét és kesernyés ízű lesz.
• Sós ételekhez; hús- és zöldséglevesekbe, babos ételekbe, salátákba, kásákba különleges, fűszeres ízvilága miatt kis adagokban javasolt kipróbálni.
• Készülhet belőle töltelék, köret.
• Gyakorlatilag a burgonyát lehet vele helyettesíteni: készíthetünk csipszet, pürét is belőle.
• Elkészítésekor a szokásosnál több sót kell használni.
• Remekül aszalható, száradtan is fehér marad.
• Mivel ízanyagainak jelentős része közvetlenül a héj alatt található, a hámozás csökkenti az íz erősségét.

Receptek

Pongyolás pasztinák

Hozzávalók:

• 4-5 nagy pasztinák
• sós víz
• sűrű palacsintatészta

Elkészítés:

1. A pasztinákot hámozás nélkül megtisztítjuk, sós vízben megpároljuk, majd hosszában szeletekre vágjuk.
2. A szeleteket a tésztában megforgatjuk, forró zsiradékban világosbarnára sütjük.
3. Köretként vagy feltétként tálalhatjuk.

Pasztinák krémleves

Hozzávalók:

• 4 pasztinák (tisztítva, kockára vágva)
• 2 Ek vaj
• só, borsikafű,
• 1 l zöldségalaplé (víz)
• 1 ágacska rozmaring
• tejszín

Elkészítés:

1. Vajon megfuttatjuk a pasztinákot.
2. Felöntjük az alaplével, ízesítjük és puhára főzzük.
3. Tejszínnel leturmixoljuk, tálalás előtt felforrósítjuk.

Rakott pasztinák

Hozzávalók:

• 200g burgonya (héjában megfőzve, felszeletelve)
• 200g pasztinák (sós vízben megpuhítva, felkarikázva)
• 5 tojás (keményre főzve, felszeletelve)
• 4dl tejföl
• só

Elkészítés:

1. A rakott krumplihoz hasonlóan rétegesen helyezzük el a hozzávalókat, a rétegek között tejfölözünk és sózunk.
2. 40-50 percig sütjük.

Termesztési tanácsok

A paszternák igazi kemény legény, sokat bír: áttelelés közben a fagy hatására keményítőtartalma cukorrá alakul (édes íze miatt még jégkrém is készül belőle). Olyan területeken is kiválóan terem, ahol a petrezselyem csak senyvedne.

Mivel különösen jól tűri a hideget laza, vizet jól áteresztő, felásott, majd simára eldolgozott talajra már február végén, március elején vethetjük. Az előző évben kijuttatott komposztot meghálálja.

Lassú csírázása miatt a magvak közé salátamagokat keverhetünk, így könnyíthetjük meg a gyomlálást. A kikelés ideje alatt folyamatosan kis adagokkal tartsuk nedvesen a talajt.

A megerősödött növényeket 10 centinként egyeljük ki. Ezután a rendszeres gyomlálás és öntözés a tennivaló.

Károsítói a gyökeret eltorzító fonalféreg. Ellene a bársonyvirág (büdöske) és a körömvirág közelségével védekezhetünk.

A sárgarépalégy lárvája szintén jelentős károkozó lehet. Hatékony megoldás lehet, ha erős illatú növényeket ültetünk a pasztinák sora mellé (hagymafélék, levendula).

A gyökereket a fagyokat megelőzően mélyre hatoló ásással szedjük ki.

Képek: freepik.com/unspalsh.com