Kamilla, avagy…
A kamilla változatos népi elnevezése érzékelteti, hogy
hazánkban is igen értékes gyógynövény az orvosi székfű: anyafű, katóka,
mesterfű, marmancs, musacél, papvirág, perefűvirág, pipike, pipörefű, Szent
Iván-pipitér, széksaláta, szikivirág, szűzek anyja, teafű. Erdélyben több
helyen édesalmabüzünek nevezik, mivel illata egyes édesalma fajtákra emlékeztet.A kamilla igazi magyar neve orvosi székfű, eredetileg
szikfű. Ugyanis főleg az alföldi szikes pusztákon bőven terem vadon, a Hortobágyon
például már április vége felé tengernyi orvosi székfű illatozik, szinte
büszkélkedve a szikesek tavaszi virágpompájában, sok más apró, sziktűrő virágos
faj társaságában. Nem összetévesztendő azonban az akár az udvarokban is megélő
és csipegetni való ebszékfűvel (M. inodora), ami teljesen szagtalan és
gyógyászatilag értéktelen. A fészekvacok belül tömör, nem üreges, szemben az
orvosi székfűével. A másik rokonfajnak, a sugártalan székfűnek (M. suaveloens)
is üreges kúp alakú a virágzata, de nyelves (azaz sugár-) virágai hiányoznak.
Mivel gyenge illata van, a népgyógyászatban néhol az igazi kamilla helyett alkalmazzák.

A drog (Matricariae flos, korábban Chamomillae anthodium
vagy flos) a fészkes virágzat, az igen apró csöves virágokat és fehér nyelves
virágokat körbe ölelő fészekpikkelyekkel együtt – a kamillavirág tehát pontosan
megnevezve kamillavirágzat (anthodium).

A kamilla illóolajának fő hatóanyagai, az alfa-bizabolol és
származékai, ezek felelősek gyulladáscsökkentő hatásáért, míg a sárga flavonoidok
(főként az apigenin) a fő felelős a görcsoldó hatásért. A drogból készült teát,
kivonatokat és készítményeket jó eredménnyel használják a gyomor- és
bélnyálkahártya gyulladásos és fekélyes megbetegedései esetén, de inhalálva
légúti panaszok ellen is hatásos. Forrázata görcsoldó, szélhajtó, gyomornyugtató,
izzasztó, szemborogató, de torok- és szájüreg öblögetésre is alkalmas. Az
illóolajból készült kenőcs, szappan és hintőpor bőrnyugtató és gyulladás gátló.
A tiszta kamillatea önmagában kiváló érzékeny bőrű csecsemők fürdetésére.

A második világháború előtt kizárólag a vadon termő székfüvet
gyűjtötték, ma már azonban jóval kevesebb a vadon termő kamillából eredő hazai
drog mennyisége – inkább a nemesített, termesztett fajtákat gyűjtik és
dolgozzák fel. Pedig alkalmas helyeken érdemes lenne több „biokamillát”
gyűjteni akár kézi eszközökkel is.

A gyűjtést korábban fogas székfűszedő lapáttal végezték,
hogy minél rövidebb legyen a leszakított virágzat tengelyrésze (szára, kocsánya),
mivel ezekben sokkal kevesebb a hatóanyag. A nemesített fajtákat ma főként
Békés, Hajdú és Szolnok megyékben termesztik, ahol a vad állományok is nagyobb
tömegben teremnek. A monokultúrában termesztett virágok vetésideje augusztus
vége, szeptember eleje, betakarításukat speciális „kamillakombájnnal” végzik.
Illóolaj előállításra általában járvaszecskázó gépet használnak.