fbpx

| Haller Dóra

Meseország királya

Hegyek között – völgyek között, de zakatoló vonatoktól igencsak távol
áll a Galgafarm. Meseszerűnek hangzik, és tulajdonképpen az is, hiszen
a Galgafarm több mint egy biogazdálkodást folytató üzem: egy egész
életforma. A Galgahévíz határában fekvő farm egyik alapítója, Varga
Géza a területen folytatott biotermelésről és életvitelről nyilatkozott
a Tudatos Vásárlónak.

Hogyan jött létre, és milyen tevékenységeket folytat a Galgafarm?

A 80-as évek tudatos fogyasztóiból kinőtt egy baráti társaság,
akik úgy gondolták, hogy komoly gond van az élet minőségével, beleérve a környezetet,
az élelmiszerek minőségét, az oktatást és az energiafelhasználást is. Ezeknek a
problémáknak a megoldására kidolgoztuk egy fenntartható település modelljét. Jelenleg
még folynak a munkálatok az 50 családnak otthont adó település kialakításán,
ahol a helyi gazdaság kiépítésénél fontos szempont, hogy minél kisebb legyen a
település ökológiai lábnyoma.

Mára befejeződött az ökofalu infrastruktúrájának kiépítése:
az 50 családi házat távhővel látjuk el, melynek vezetékrendszerét már
kiépítettük, és elkészült a bioszolár hőközpont is, amely a saját
energiaerdőben előállított fák elgázosítása útján nyeri az energiát. Az ökofalu
a projekt központi része, ezt veszi körül egy 300 hektáros ökológiai gazdaság,
ahol 15 éve gazdálkodunk a vegyszerek teljes kizárásával, valamint a területhez
tartozik egy oktatási központ. A mezőgazdaságon kívül a helyi gazdasághoz része
a teljes körű élelmiszer-feldolgozás, az oktatás és a turizmus. Sőt, az
építészet is, mivel minden egyes házat mi tervezünk – a később odaköltöző
lakókkal együtt -, annak érdekében, hogy valóban érvényesüljenek az ökológiai
megfontolások, például az energiafelhasználás területén. A Galgafarm minden
elemével és tevékenységével együtt kiváló példa arra, hogy nem lehetetlen úgy kialakítani
az életterünket, hogy közben a fenntarthatóság szempontjai se csorbuljanak.

 

Mit tart a projekt legspeciálisabb részének?

Leginkább azt emelném ki, hogy nagyon fontosnak tartjuk a
munkahelyteremtést. Egy olyan modell megvalósításán dolgozunk, ami a
fenntarthatóság szempontjainak is megfelel, mégis tud hatni az ellen a jelenség
ellen, hogy a fiatalok elhagyják a vidéket. Tizenöt-húsz éve általános
tendencia, hogy a falvak elöregednek, és lassan senki sem marad, aki gondozza a
tájat. A projekt ezt a folyamatot igyekszik visszafordítani. A helyi
gazdaságban – és nemcsak a mezőgazdaságban, de az asztalosműhelyben, a textil-,
a tej- vagy a gyümölcsfeldolgozó üzemben is – számos munkalehetőséget biztosítunk
a fiatalok számára.

 

Mivel foglalkozik az oktatási központ?

Az oktatóközpontunkban 1995 óta a fenntartható fejlődés és
az ökológiai gazdálkodás témaköreit oktatjuk. Emellett aktívan részt veszünk az
úgynevezett leader-programok megvalósításában, vagyis a helyi gazdasági
kapcsolatokra épülő vidékfejlesztésben. Ennek az uniós projektnek a keretén
belül bővítettük ki a programot 18 Galga-menti településre, ahol szintén
létrejöttek kisebb biogazdaságok, ami szám szerint 56 ezer embert érint. Nem könnyű
egy ilyen nagy térség felé nyitni, és népszerűvé tenni számukra a biogazdálkodás
gondolatát, de soha nem akartunk zárt közösség lenni. Saját bőrünkön kikísérleteztünk
egy modellt, és azt szeretnénk, ha minél szélesebb körben ismert lenne.

 

Mi a véleménye arról, hogy a magyar biotermékek jelentős
részét exportra termesztik?

Egyrészről lesújtónak találom a helyzetet, másrészről viszont
a termelőket is megértem. A 90-es években, hogy talpon maradhassunk, mi is kénytelenek
voltunk exportálni. Ugyanakkor az exportot – véleményem szerint – csak egy folyamat
részeként szabad tekinteni, vagy – még ideálisabb esetben – kezdeteként. Amíg
világpiaci áron kell megvásárolni az üzemanyagot, a traktort és más inputokat,
addig nem lehet elvárni a magyar biotermelőtől, hogy a hazai, kisebb
fizetőképes kereslettel rendelkező piacon értékesítse az áruját. Mi, annak
köszönhetően, hogy a befolyt jövedelem egy részét kezdetektől hazai
piacépítésre fordítottuk, 2001-ben teljesen megszüntethettük a biotermékek
exportálását: jelenleg minden termékünket itthon értékesítjük. A termelők
többsége azonban nem követi ezt a módszert: az összesen 130 ezer hektáron,
ellenőrzött ökológiai gazdálkodást folytató termelők 80%-a profitorientált, és csupán
jól jövedelmező üzletnek tekinti a biotermelést. Ennek többek között az a
hátránya, hogy a biotermelésből adódó környezeti előnyöket számos módon –
főként az áru szállításával – semmissé teszik. A Gaia Alapítvány egyik
kutatásából az derült ki, hogy ha 200 kilométernél nagyobb távolságra szállítják
a biotermékeket, akkor a biotermeléssel nyert környezeti előny elvész. Ezért
nem is nevezhető környezetvédőnek az exportorientált biotermelés.

 

Ön szerint melyek a biogazdálkodás társadalmi előnyei?

El kell különíteni azokat az előnyöket, amiket az egyes
fogyasztó, és amiket az egész társadalom számára jelent a biogazdálkodás. Az
egyén a saját egészségét védi vele, hiszen több száz E-jelzésű adalékanyag és
tartósítószer kerül be a szervezetünkbe, amelyek együttes hatásáról – hiszen
kizárólag egyenként vizsgálják őket – semmilyen információnk sincs. Ha a 60-as
évektől kezdve figyeljük a trendet, elmondhatjuk, hogy az agrokemikáliák
használatának elterjedésével egyenes arányban nőtt az allergiás és a daganatos
megbetegedések száma. Valamilyen korreláció tehát bizonyosan van a kettő
között, ezért mindenképpen hasznos a fogyasztónak, ha bioterméket fogyaszt. A biogazdálkodás
társadalmi hasznossága azonban még ennél is sokkal fontosabb, hiszen a termék
előállításakor a termelő a vizeket és a környezetet is védi. Ez már nem az
egyes fogyasztó, hanem az egész társadalom haszna.

 

Milyen kihívásokkal találkozik munkája során nap mint nap?

A legnagyobb probléma, hogy a biotermelés és a vegyszer nélküli
mezőgazdaság gondolata és gyakorlati megvalósítása a rengeteg példa ellenére sem
terjedt el eléggé a társadalomban. Megértem, hogy annak, akinek üres a pénztárcája,
csupán a tudatossága kevés ahhoz, hogy a magasabb árú biotermékeket vásárolja,
de ez rövid távú gondolkodás, mivel a biotermesztést csak a fogyasztók
oldaláról lehet ösztönözni. A tudatos termelőknek ugyanúgy szükségük van a
tudatos fogyasztókra, mint vice versa.

 

Melyek az alapítvány hosszú távú céljai, illetve hogyan
képzeli el a Galgafarm jövőjét?

Évtizedek óta a lokalitás erősítésén fáradozunk a globalizációval
szemben. Nem az egész globalizációs folyamatot ellenezzük, csak azon elemeit,
amelyek a helyi szokások lerombolásához és – ennek egyenes következményeként –
környezeti problémákhoz vezetnek. Éppen ezért a jövőben is a lokalitás támogatása
a fő célunk.

 

Mit üzen a Tudatos Vásárlóknak?

Szeretettel várjuk a látogatókat és a fogyasztókat Galgahévízen,
ahol rendszeresen szervezünk nyílt napokat és más családi programokat. Azt
gondolom, a bizalomerősítés legjobb módja, ha megismerjük egymást.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 9. számában

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás