| Kedves Nóra
Menstruáció műanyagok nélkül
Egy átlagos nő tizenkétezer darab tampont vagy betétet használ el élete
során. Ennek ellenére a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy ezek
a termékek milyen anyagokat tartalmaznak, és abba is kevesen gondolunk
bele, hogy használatukkal tekintélyes mennyiségű veszélyes hulladékot
termelünk.
A
menstruáció nyűg?
A menstruációt ráadásul az élet kellemetlen
velejárójának fogjuk fel. A betéteket és tamponokat reklámozó hirdetések is
gyakran azt hangsúlyozzák, hogy segítségükkel megfeledkezhetünk a nehéz napok
kellemetlenségeitől. „Sokak szerint az eldobható betétek és tamponok is
hozzájárultak a nők függetlenedéséhez, de ahogy ezek a médiában, a reklámokban
megjelennek, az csak a tabuk megerősítését szolgálja” – állítja egy
környezettudatos nőket tömörítő szervezet, a brit Women’s Environmental Network.
Ezt a jelenséget gúnyolta ki egy 92-es sci fi
novella, amiben Connie Willis egy
olyan jövőbeli társadalmat ír le, ahol megvalósult férfiak és nők teljes
egyenjogúsága. A képlet része, hogy a nők egy tabletta segítségével a
menstruációs periódusuktól is megszabadulnak. Ez hamarosan valósággá is válhat.
2007. május 30-án Amerikában engedélyezték a Lybrel nevű fogamzásgátló tablettát,
ami megszűnteti a menstruációt.
Ezzel szemben egyes kultúrákban a nőiségnek
fontos része a menstruáció. A ciklus kezdetét a navahó indiánok mai napig
megünneplik, de hasonló szertartásokat végeznek Dél-Indiában, Sri Lankán,
valamint Afrika déli és nyugati részein is.
A fejlett nyugati társadalmakban nemcsak az
ünneplés marad el, arról sem beszélünk, hogy a tampon és a betét használata
milyen hatással van a szervezetünkre és a környezetünkre. Emiatt azok a
termékek is kevesek számára ismertek, amik az általánosan elterjedt márkákhoz
képest alternatívát nyújtanak.
„A tampon okozta toxikus sokk szindróma
(TSS) viszonylag közismert az 1980-as évek közepén kirobbant botrány óta,
amikor csak az USA-ban 814 esetet regisztráltak, és a mérgezéshullám 38 halálos
áldozatot követelt. A tampongyártók azzal védekeztek, hogy a dioxin csekély
mértékben található termékeikben, de a helyzet az, hogy egy nő élete során
10-15 000 tampont használ el, miközben jelentősen felgyülemlik a méreganyag.”
Véres valóság a Tűsarkon >>>
Nem
tudjuk, mit tartalmaznak
Sem a tamponok, sem a betétek csomagolásán
nem tüntetik fel, hogy milyen anyagokat tartalmaznak, és a nagyobb gyártók weboldalai
is csak részinformációkkal szolgálnak. A mai tamponok általában pamutból,
műselyemből, vagy a kettő keverékéből készülnek, és előállításukhoz klórt is
használnak. Ezen felül találhatóak bennük illatanyagok és más adalékanyagok, de
a gyártók ezekről sem adnak felvilágosítást. A fehérítés során dioxin is kerül
beléjük, de a legtöbb gyártó azt állítja, hogy ez a mennyiség nem jelent
egészségügyi kockázatot.
Ezek az összetevők okozhatnak egyszerűen
csak irritációt, allergiás tüneteket, de a tampon extrém esetekben toxikus sokk
szindrómát is előidézhet. Ennek a ritka, de veszélyes bakteriális fertőzésnek a
veszélyére már a tamponok csomagolásán is felhívják a figyelmet. A tünetei láz,
hányinger, hasmenés és a bőrön megjelenő piros foltok.
Bio változatok
Néhány bioboltban Magyarországon is be
lehet szerezni fehérítés nélkül, biopamutból előállított tamponokat, betéteket.
A kínálatot feltérképezve két gyártó, a Natracare
és az olasz Fiordiluna termékeivel
találkoztunk. Mindkét cég termékei műanyagmentesek, nem használnak például nedvszívó
képességet növelő polikarbonátot, fehérítőt. A felhasznált pamut pedig
biodinamikus termesztésből származik, így a termesztés során nem használnak
gyomirtót, rovarirtót, gombairtót.
Ezekkel megóvhatjuk magunkat attól, hogy
testünk legkényesebb része rendszeresen érintkezzen nagyrészt ismeretlen
szintetikus anyagokkal és kémiai vegyületekkel. Ráadásul nemcsak saját
egészségünknek, de a környezetnek is jót teszünk, hiszen a pamutból készült
betétek és tamponok lebomlanak, szemben az általánosan elterjed műanyag
termékekkel. A biobetétekben polietilén helyett egy cellulózból készült réteg
állítja meg a menstruációs vért, ami a műanyaggal ellentétben idővel lebomlik.
A biotamponok és -betétek ugyanúgy három
méretben kaphatók, mint az ismert márkák. Persze áruk is van, a műanyagot és
klórt tartalmazó áruk két-háromszorosa. Egy tizennégy darabos szárnyasbetét
például 950 forint, egy húsz darabos tampon 1090 forint körül beszerezhető.
Sima bioboltban nem biztos, hogy kapunk
ilyet, bár Budapesten, a Múzeum körúti Bio ABC-ben például tartanak ilyet. Széles
választékot találunk a White Lotus
naturdrogériában a Mechwart liget mögött, a Keleti Károly utcában, és a
Szabolcska Mihály utcában a Holdboltban (Budapest, XI. ker.
Szabolcska Mihály u. 5. tel: 209-4668). Utóbbiban két fajta biovattát is
árulnak ugyanerre a célra.
Még
több alternatíva
Még kevesebb terhelést jelentenek a
környezetre az alternatív, nem eldobható termékek. A Holdboltban arról
tájékoztattak minket, hogy a textilpelenkákat forgalmazó Monapel nevű cég tervezi a mosható betétek
bevezetését. Ehhez hasonlóak a tengeri szivacsból készült tamponok, de
ilyesmivel egyik boltban sem találkoztunk [itt >>> viszont
olvasható egy élménybeszámoló – a szerk.].
A nálunk még be nem vezetett alternatív
megoldások közül a menstruációs kelyhek tűnnek a leghasználhatóbb megoldásnak.
A Mooncup és Diva Cup interneten beszerezhető, mindkét
gyártó szállít Magyarországra is, de külföldi utazás során is beszerezhetünk
egyet. Az ára nem sokkal tízezer forint alatt van, viszont évekig használható.
Ezeket a szilikonból készült átlátszó csészéket a hüvelybe kell felhelyezni,
ahol anélkül gyűjtik össze a vért, hogy teljesen kiszárítanának. Akár tizenkét
órába is beletelhet, amíg a kehely megtelik, de általában napi 2-4 alkalommal
kell tisztítani, ami irodai munka mellett azért gondot jelenthet.
Az Ethical
Consumer nyomán.