Az azonban már ország-függő,
hogy milyen gyakorisággal vizsgáljuk a szavatosságot: a magyarok és a lengyelek
harmada, míg a csehek és szlovákok ötöde nyilatkozott úgy, hogy ezt minden
alkalommal megteszi.

A magyarok és a lengyelek
negyede hány fittyet az összetevőlistára minden alkalommal, míg Szlovákiában
minden ötödik, Csehországban minden hetedik polgár tesz így a kutatás
eredményei szerint.

A kutatás igazolta azt a
közvélekedést, hogy a magyar nők gondosabbak és körültekintőbbek az
élelmiszervásárlásnál, mint a férfiak: az előbbiek 82, míg az utóbbiak 72
százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt. A felmérésből az is
kiderült, hogy minden hatodik háziasszonynak érdemes megvizsgálnia, amit a
férje vásárol, hiszen a férfiak 16 százaléka soha nem ellenőrzi, romlott-e az
általa a kosárba tett élelmiszer.

Az eredmények azt
mutatják, hogy a Budapesten élő fogyasztók a legtudatosabb élelmiszervásárlók:
százból 85-en ellenőrzik rendszeresen a szavatossági időt, ami tíz százalékkal
magasabb a vidéki városokban és a községekben mért aránynál.

A fiatalok és a
középkorúak között nincs jelentős különbség abban a tekintetben, hogy milyen
rendszerességgel ellenőrzik a megvásárolni kívánt terméket: tízből nyolcan ellenőrzik
rendszeresen a szavatossági időt, míg a nyugdíjasok alig kétharmada tesz így.

Az iskolai végzettséggel
párhuzamosan nő a vásárlói tudatosság: több mint másfélszer diplomás figyel oda
az élelmiszerek összetevőire, mint a legfeljebb 8 általánossal rendelkező vásárlók,
akiknek 35 százaléka soha nem vizsgálja meg, mit tartalmaz a vásárolt
élelmiszer, és ötödük a szavatossági időt sem ellenőrzi.

Minderről bővebben a TÁRKI és az
Image Factory tanulmányából >>>

Forrás: MTI