Mennyi zöldséget és gyümölcsöt kell enni?

Nem is olyan egyértelmű, mi számít zöldségnek, mi gyümölcsnek. Vegyük például a burgonyát vagy a rebarbarát. Gyümölcsnek számít a gyümölcslé? És ott vannak a hüvelyesek, a különféle magvak.

A meghatározás országonként különböző: Ausztriában, Belgiumban, Dániában a vizsgálat során például a zöldségfogyasztás felmérésekor nem vették figyelembe a keményítőben gazdag gumós zöldségeket, mint például a burgonyát (a WHO is így járt el), a norvégok viszont ide sorolták. Hasonlóan megosztott a helyzet a gyümölcslevek megítélésében.

Egy biztos, az Egészségügyi Világszervezet WHO jelenlegi ajánlása szerint napi 400 g vagy afölötti gyümölcs vagy zöldség fogyasztása az egészséges, és ebbe nem számít bele a burgonya. Az európai országok saját ajánlásai nagyjából megegyeznek a WHO-éval.

Hogy állunk a fogyasztással?

Az egyes nemzeti hatóságok rendszeresen felmérik a háztartások fogyasztását a kiadásokból kiindulva. A helyzet ez alapján is változó képet mutat a ciprusiak napi 284 grammos zöldségfogyasztásától a norvégok 109 grammnyi fogyasztásáig.

Ha kizárólag a friss zöldséget nézzük, akkor is a ciprusiak vezetnek, s talán meglepő, hogy Európában a legtöbb feldolgozott (fagyasztott vagy egyéb módon tartósított) zöldséget az olaszok eszik.

A fogyasztásról a legpontosabb átfogó képet talán az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai szolgáltatják, amelyek az egyes országok felmérései alapján álltak össze.

Ezek szerint az átlag európai napi 220 g zöldséget fogyaszt (beleértve a hüvelyeseket és magokat), az átlagos gyümölcsfogyasztás pedig 166 g, együttesen tehát 386 g naponta. A WHO napi 400 grammos ajánlását csak a lengyelek, a németek, az olaszok és az osztrákok teljesítik, de ha a gyümölcsleveket is ideszámítjuk, a belgák és mi, magyarok is elérjük az ajánlott értéket.

Az adatok szerint Dél-Európa jobban áll zöldségfogyasztásban, mint az északiak, a legtöbb gyümölcsöt pedig Közép- és Kelet-Európában esszük – derül ki az EUFIC publikációjából.

Napi átlagos gyümölcs- és zöldségfogyasztás országonként

Forrás: EUFIC

Talán a legérintettebb csoport, a gyermekek zöldség- és gyümölcsfogyasztásáról csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok. Egy tanulmány szerint az európai gyermekek 6-24%-a éri el a WHO napi ajánlását. A helyzet e tekintetben Ausztriában és Portugáliában a legjobb, Izlandon és Spanyolországban a legrosszabb.

Betegségek

Az európaiak többsége tehát nem eszik elég zöldséget, gyümölcsöt, pedig elengedhetetlen lenne az egészséges, kiegyensúlyozott étrendhez. Egészségügyi kutatások igazolták az összefüggést a magas gyümölcs- és zöldségfogyasztás, illetve a krónikus betegségek alacsony kockázata között.

Fogyasztásuk különösen a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a rák egyes típusai (szájüreg, garat, gége, gyomor, tüdő) ellen jelent bizonyos fokú védelmet.

Az Európai Unióban 1997-ben készült felmérés a fogyasztás és a különböző betegségek okozta társadalmi terhelés, szakszóval betegségteher (burden of disease) összefüggéséről.

A számok azt mutatták, hogy a betegségek 8,3%-a a táplálkozással hozható összefüggésbe, ezen belül is 3,5%-ukért az alacsony zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás a felelős. A WHO hasonló felmérése ez utóbbi adatot 2004-ben 2,4%-ra igazította.

A szervezet becslése szerint világszerte a béltraktust érintő rákos megbetegedések 14%-át, az isémiás szívbetegségek miatti halálozások 11%-át, a stroke okozta halálozások 9%-át megakadályozhatná a kellő zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

A 10 leggyakoribb rizikófaktor betegségterhe

Forrás: EUFIC

Kép [cc] lisaclark

Támogatom az oldalt adóm 1%-ának felajánlásával. A Tudatos Vásárlók Egyesületének adószáma:  18245770-1-43

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.

***