fbpx

| Domokos Katalin

Mennyi zöldséget és gyümölcsöt kell enni?

Elég zöldséget, gyümölcsöt esznek az európaiak? Egyáltalán, mennyi az elég? Az Európai Élelmiszerinformációs Bizottság (EUFIC) által készített átfogó felmérés lerántja a kockás leplet a konyhapultunkon porosodó zöldséges-gyümölcsös tálról.

Nem is olyan egyértelmű, mi számít zöldségnek, mi gyümölcsnek. Vegyük például a burgonyát vagy a rebarbarát. Gyümölcsnek számít a gyümölcslé? És ott vannak a hüvelyesek, a különféle magvak.

A meghatározás országonként különböző: Ausztriában, Belgiumban, Dániában a vizsgálat során például a zöldségfogyasztás felmérésekor nem vették figyelembe a keményítőben gazdag gumós zöldségeket, mint például a burgonyát (a WHO is így járt el), a norvégok viszont ide sorolták. Hasonlóan megosztott a helyzet a gyümölcslevek megítélésében.

Egy biztos, az Egészségügyi Világszervezet WHO jelenlegi ajánlása szerint napi 400 g vagy afölötti gyümölcs vagy zöldség fogyasztása az egészséges, és ebbe nem számít bele a burgonya. Az európai országok saját ajánlásai nagyjából megegyeznek a WHO-éval.

Hogy állunk a fogyasztással?

Az egyes nemzeti hatóságok rendszeresen felmérik a háztartások fogyasztását a kiadásokból kiindulva. A helyzet ez alapján is változó képet mutat a ciprusiak napi 284 grammos zöldségfogyasztásától a norvégok 109 grammnyi fogyasztásáig.

Ha kizárólag a friss zöldséget nézzük, akkor is a ciprusiak vezetnek, s talán meglepő, hogy Európában a legtöbb feldolgozott (fagyasztott vagy egyéb módon tartósított) zöldséget az olaszok eszik.

A fogyasztásról a legpontosabb átfogó képet talán az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai szolgáltatják, amelyek az egyes országok felmérései alapján álltak össze.

Ezek szerint az átlag európai napi 220 g zöldséget fogyaszt (beleértve a hüvelyeseket és magokat), az átlagos gyümölcsfogyasztás pedig 166 g, együttesen tehát 386 g naponta. A WHO napi 400 grammos ajánlását csak a lengyelek, a németek, az olaszok és az osztrákok teljesítik, de ha a gyümölcsleveket is ideszámítjuk, a belgák és mi, magyarok is elérjük az ajánlott értéket.

Az adatok szerint Dél-Európa jobban áll zöldségfogyasztásban, mint az északiak, a legtöbb gyümölcsöt pedig Közép- és Kelet-Európában esszük – derül ki az EUFIC publikációjából.

Napi átlagos gyümölcs- és zöldségfogyasztás országonként

Forrás: EUFIC

 

Talán a legérintettebb csoport, a gyermekek zöldség- és gyümölcsfogyasztásáról csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok. Egy tanulmány szerint az európai gyermekek 6-24%-a éri el a WHO napi ajánlását. A helyzet e tekintetben Ausztriában és Portugáliában a legjobb, Izlandon és Spanyolországban a legrosszabb.

 

Betegségek

Az európaiak többsége tehát nem eszik elég zöldséget, gyümölcsöt, pedig elengedhetetlen lenne az egészséges, kiegyensúlyozott étrendhez. Egészségügyi kutatások igazolták az összefüggést a magas gyümölcs- és zöldségfogyasztás, illetve a krónikus betegségek alacsony kockázata között.

Fogyasztásuk különösen a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a rák egyes típusai (szájüreg, garat, gége, gyomor, tüdő) ellen jelent bizonyos fokú védelmet.

Az Európai Unióban 1997-ben készült felmérés a fogyasztás és a különböző betegségek okozta társadalmi terhelés, szakszóval betegségteher (burden of disease) összefüggéséről.

A számok azt mutatták, hogy a betegségek 8,3%-a a táplálkozással hozható összefüggésbe, ezen belül is 3,5%-ukért az alacsony zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás a felelős. A WHO hasonló felmérése ez utóbbi adatot 2004-ben 2,4%-ra igazította.

A szervezet becslése szerint világszerte a béltraktust érintő rákos megbetegedések 14%-át, az isémiás szívbetegségek miatti halálozások 11%-át, a stroke okozta halálozások 9%-át megakadályozhatná a kellő zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

A 10 leggyakoribb rizikófaktor betegségterhe

Rizikófaktor

Betegségteher (%)

1. Dohányzás

 11.7

2. Alkoholfogyasztás

 11.4

3. Magas vérnyomás

 11.3

4. Túlsúly, elhízás

7.8

5. Magas koleszterinszint

5.9

6. Mozgásszegény életmód

5.5

7. Magas vércukorszint

4.8

8. Alacsony zölds-gyüm. fogy.

2.4

9. Munkahelyi kockázatok

1.7

10. Tiltott kábítószer fogy.

1.6

 

Forrás: EUFIC

Kép [cc] lisaclark

 

Támogatom az oldalt adóm 1%-ának felajánlásával. A Tudatos Vásárlók Egyesületének adószáma:  18245770-1-43

 

A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-11-D-0007 pályázat keretében valósult meg.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu, és szívesen olvasod a cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellet.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás