fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Hamarosan eldől, mennyi mérgező vegyi anyag kell nekünk

veszélyes vegyi anyagok

A veszélyes vegyi anyagok hatalmas mértékben károsítják az európaiak egészségét, ezért használatuk szigorúbb korlátozása sürgős feladat, mindannyiunk érdekében. Az Európai Bizottság elindította a jogi értelmezését annak, mi számítson a társadalom számára alapvetően szükségesnek, magyarul épp azon alkudoznak, mennyi mérgező vegyi anyagot tekintsenek nélkülözhetetlennek. Mik az érvek és ellenérvek arra, szükségünk van-e veszélyes vegyi anyagokra?

Az Európai Bizottság egy éve fogadta el a vegyi anyagok fenntarthatóságát célzó uniós stratégiát (EU Chemicals Strategy for Sustainability). Az új stratégia többek közt kimondja, hogy

  • Tilos lesz a legkárosabb vegyi anyagok használata az olyan fogyasztási cikkekben, mint a játékok, a gyermekápolási termékek, a kozmetikumok, a mosó- és tisztítószerek, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és a textíliák, ha a társadalom szempontjából ezen anyagok használata nélkülözhető, azaz használatuk nem alapvető a társadalom szempontjából.
  • A minimumra kell szorítani az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétét és ezeket helyettesíteni kell minden termékben. Elsőbbséget élveznek azok a termékkategóriák, amelyeket veszélyeztetett népességcsoportok használnak és azok, melyekben nagy potenciál rejlik az újrahasznosításra.
  • Foglalkozni kell a vegyi anyagok kombinált hatásával (koktélhatás), nagyobb figyelmet fordítva a mindennapok során a sok különböző forrású vegyi anyagnak való kitettség egészségünkre gyakorolt lehetséges következményeire.
  • Gondoskodni kell arról, hogy a gyártók és a fogyasztók hozzáférjenek a termékek vegyianyag-tartalmára és biztonságos használatára vonatkozó tájékoztatáshoz.

Az új stratégia tehát bevezette az “alapvető társadalmi felhasználás” (értsd: a társadalom működése szempontjából alapvető fontosságúnak tekinthető felhasználás) fogalmát, és ezzel értelmezési viták hosszú sorát nyitotta meg: az EU-s szakpolitikusok, az érintett iparágak szereplői és a civilek azóta is heves vitákat folytatnak azért, hogy tisztázzák, mi tekinthető a társadalom számára alapvető fontosságúnak. Az elméleti keretről folytatott vita kimenetele hosszú távú hatással lesz az EU-szakpolitikára.

Rengeteg termék tartalmaz veszélyes vegyi anyagokat; a nem alapvető szükségleti cikkekre vonatkozó szigorú előírás az lenne, hogy már a tervezési szakaszban megelőzzük, hogy a veszélyes vegyi anyagok bekerülhessenek bármilyen termékbe. Azaz a tervezőknek a mindennapi tárgyainkat vegyi anyagmentesen újra kellene tervezniük.

Nem fog működni a körforgásos gazdaság mérgező anyagokkal

A ChemSec, hosszabb nevén International Chemical Secretariat, azaz Nemzetközi Vegyi Anyag Titkárság 2002-ben alapított vegyi anyagokkal foglalkozó svéd szakmai civil szervezet elé számos hivatalos vélemény, ajánlás jut el a témában, ezért megosztották velünk a leginkább elterjedt, sokszor megdöbbentő érveket, felvetéseket arról, miért kell kaput nyitni a veszélyes vegyi anyagok számára az alapvető társadalmi felhasználás elméleti keretébe.

1.Európában közeleg a tél. Ilyenkor a ruha és a meleg étel alapvető szükségleti cikknek számít, nemde?

Az érv a veszélyes vegyi anyagok mellett sokszor az, hogy sok olyan mindennapos használatú cikkek, mint a ruházat azért tartalmaz toxikus anyagokat, hogy vízálló legyen és melegen tartson, a “fogyasztóbarát” nevén teflon edényként emlegetett serpenyő pedig azért tartalmaz mérgező PFAS-eket, hogy tapadásmentes legyen.

Viszont tudunk két dolgot leszögezhetünk a ruhákkal és az élelmiszerekkel kapcsolatban:

  • a vásárlók biztosan nem szeretnék, hogy a veszélyes vegyi anyagok ennyire közel kerüljenek a szervezetükhöz, vagy hogy a szervezetükbe kerüljenek.
  • meleg ételt és ruhát elő tudunk állítani veszélyes vegyi anyagok nélkül is. Sőt, vegyianyag-mentes ruha és étel már most is kapható!

A Chemsec szakértőinek véleménye szerint ez egy jó példa arra, miért problémás az “alapvető társadalmi felhasználás” fogalma. Itt ugyanis az a kérdés, hogy mely esetekben indokolt a nagyon mérgező vegyi anyagok használata. Megválaszolásánál szem előtt kell tartani a koncepció célját, ami nem más, mint a legkárosabb vegyi anyagok kivezetése a fogyasztói cikkek gyártási folyamatából.

2. Az, hogy mit tartunk “alapvetőnek”, nagyon szubjektív – ami az egyik ember/család/közösség számára alapvető, az a másik számára nem feltétlenül az.

Nagy a csábítás, hogy filozófiai kérdésként gondolkozzunk el a problémáról, de ez sajnos semmit nem old meg. Szerencsére a Montreáli jegyzőkönyv (innen származik az “alapvető társadalmi felhasználás” fogalma) és a – bevezetőben említett – vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia is meghatározza, hogy mi számít alapvető felhasználásnak: “ami az egészség, biztonság számára szükséges, vagy ami a társadalom működése szempontjából kritikusan fontos”. A fogalom ezen kívül semmi másra nem vonatkozhat.

3. Hogyan tudjuk meghatározni ma, mi fog „alapvetőnek” számítani holnap?

Jogosan feltételezzük, hogy ma még nem tudjuk biztosan, miféle innovatív technológiákat fogunk használni harminc év múlva. Ezért természetesen azt, hogy mi számít alapvetőnek, időről időre felül kell vizsgálni. Ezen kívül, ami ma szükséges mondjuk az egészségünk megőrzése szempontjából, lehet, hogy a jövőben már nem lesz az.

Mérgező örök vegyi anyagokat találtak kozmetikumokban

4. Ha betiltunk bizonyos vegyi anyagokat, akkor nagy valószínűséggel gyárakat is be kell zárnunk, emiatt sokan fogják elveszíteni a munkájukat. A foglalkoztatás ezek szerint nem számít “alapvetőnek”?

A jó öreg érv: a tömeges munkanélküliség. Egy igazi klasszikus, amit gyakran emlegetnek, ha új környezetvédelmi előírások merülnek fel. Számos piaci szereplő lassítaná a folyamatot mondván, a jogi szabályozásoknak mérsékelteknek kell lenniük, azokat lassan, fokozatosan kell bevezetni, és azokat a többi régióval – és végső soron globális szinten – össze kell hangolni. Csak így kerülhető el, hogy a betiltott vegyi anyagokkal kapcsolatos gyártás és vele a munkalehetőség átkerüljön olyan régiókba, ahol a szabályozás minimális, mint például Ázsiába.

Ez a gondolatmenet azonban nem állja meg a helyét, és ez már többször bebizonyosodott, ld. például a legutóbbi, a témában publikált kiadványt (Cry Wolf). A veszélyes vegyi anyagok gyártásának leállítása új piaci lehetőségeket és vele új munkahelyeket teremt a biztonságosabb alternatívák előállítói számára.

A munkanélküliség igen gyakran hangoztatott érv – így ez az érv a jelenlegi probléma egyik oka. Többek között ez az érv vezetett oda, hogy a mindennapi cikkeinkben még ma is ott vannak a veszélyes vegyi anyagok. Itt az idő, hogy más megoldást keressünk erre a problémára!

5. Ki dönti el, mi az alapvető?

Az “alapvető” fogalmát lehetetlen tudományos alapon definiálni: a politika feladata meghatározni azokat az eseteket, amelyekben indokolt a nagyon veszélyes anyagok használata. Az ellentmondásos esetekben, amelyekben további párbeszédre van szükség, szakértői bizottságnak kell irányt adnia.

6. Tényleg jó az, ha korlátozzuk a fogyasztói döntéseket?

Bár a szabályozásnak nem célja a fogyasztói döntések korlátozása, meg kell jegyeznünk, hogy a vegyi anyag szabályozásnak célja szabályozni és korlátozni azokat a típusú használatokat, amelyek során veszélybe kerül a kollektív jóllét védelmének és előmozdításának elve. Feltehetően nem sok vásárló választana olyan terméket, amelyről tudja, hogy az veszélyes vegyi anyagot tartalmaz.

7. A fémipar azt állítja, hogy a rozsdamentes acélt lehet, hogy egy az egyben betiltják, ha bevezetik az alapvető társadalmi használat elvét. Akkor ez most jó vagy nem?

Jó is meg nem is. Az aggodalomra okot adó vegyi anyagokat tartalmazó rozsdamentes acélt lehet, hogy nem fogják engedélyezni a jövőben nem alapvető társadalmi használatra. Ugyanakkor nagyon valószínűtlen, hogy a rozsdamentes acél használatát egy az egyben betiltanák. Ez a vegyi anyag összetételen fog múlni, és azon, hogy a végterméket mire használják.

8. Egyes iparágak azt mondják, az lenne a leghatékonyabb hozzáállás a kérdésben, ha az alapvető társadalmi használat kérdését az engedélyezési eljárás végén fontolnák meg.

Az alapvető társadalmi használat bevezetésének célja az lenne, hogy a szabályozó folyamatokat hatékonyabbá tegye. Ha az alapvető társadalmi használat koncepciót mintegy pluszban hozzáadnánk a már meglévő engedélyezési eljárás végére, az hátráltatná ezt a célt. Éppen fordítva kellene csinálni: minél korábban kellene feltenni egy-egy termék esetén az alapvető társadalmi használatról szóló kérdést. Itt arról van szó, hogy az állami forrásokat a megfelelő célokra fordítjuk-e.

9. Mi történik most?

Az Európai Bizottság elindított egy kutatást, amely a jogi háttér elemzését és a lehetséges kritériumokat vizsgálja. A kutatás egy nagyobb hatástanulmány része, amely előreláthatólag 2022 első negyedévében készül el. Ez után a Bizottság javaslatokat fog tenni az alapvető társadalmi használat kritériumaira. Ezt a koncepciót beemelik majd a REACH-be és más vegyi anyag szabályozásokba, amikor ezeket felülvizsgálják.

10. Hol találok több infót?

A témáról bővebben angolul itt.



FV-19 pályázat logo

Ez a tartalom az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-21/C jelű pályázata támogatásával készült. A Green&Safe LIFE-styles projektet az Európai Unió LIFE alapja támogatja, az Agrárminisztérium társfinanszírozza. ENV GIE HU000622 Green&Safe LIFE-styles

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára