| Tudatos Vásárló Simon Gergely
Teflon, kerámia, zománc, vas? Melyik edénybevonat mennyire biztonságos?
Sokat foglalkozunk azzal, hogy a különböző, sütés-főzéshez, tároláshoz, melegítéshez használt edényekből, teflon serpenyőkből, alumínium lábasokból, műanyag dobozokból különféle vegyi anyagok jutnak az élelmiszereinkbe. A teflonban rejlő veszélyeket régóta ismerjük, de nemrég a korábban biztonságosnak tekintett szilikonról is kiderült, hogy kockázatos lehet a használatat. Összeszedtük a legújabb információkat a különböző edényekről, bevonatokról és arról, milyen edényt érdemes használni, melyikkel mire kell figyelnünk sütés-főzés közben, és hogyan tisztítsuk.
A különféle edénybevonatok különféle tulajdonságokkal bírnak, máshogy reagálnak a hőre, karcolásra. Mára azt is tudjuk, hogy vannak közöttük olyanok, amelyeket nyugodtan használhatunk, és olyanok is, amelyek kevésbé biztonságosak az egészségre nézve.
Minden anyag, edénybevonat más-más gondoskodást, odafigyelést igényel, de legyen szó teflonról, szilikonról, zománcozott, alumínium vagy vasedényekről ahhoz, hogy az anyaguk biztonságos maradjon, van néhány általános szabály, amit érdemes betartanunk:
- Kerüld a túl magas hőt, mert károsíthatja az edényeket, bevonatokat.
- Savas ételeket hőálló üvegben a legbiztonságosabb sütni, főzni.
- Használj inkább fakanalat keverésre, tálalásra, a fém majdnem mindent meg tud karcolni.
- Figyelj a a kopás jeleire. Ha mély karcolásokat, repedést vagy leválást látsz, cseréld le az edényt.
- Tárold úgy az edényeket, hogy elkerüld a karcolódást (pl. puha elválasztó réteg használatával).
- A nedvesség, különösen az öntöttvas és alumínium edényeken rozsdásodást vagy vegyi kioldódást okozhat.
- Válassz minden edényhez megfelelő tisztítási módszert a sérülések és a kioldódás minimalizálása érdekében.
Összességében leginkább a teflon vagy egyéb PFAS bevonatú edényeket kerüljük, és érdemes elővigyázatosan bánni a szilikon formákkal is. Aki óvatosabb, kerülje a sima kezeletlen alumínium és rozsdamentes acél edények használatát. A többi edényféle általánosságban biztonságos, hogyha odafigyelünk néhány dologra.
És most lássuk a részleteket.
Kockázatos edények
Teflon és egyéb PFAS bevonatú edények
Ha szóba kerül a konyhai edények egészségügyi kockázata, akkor a legtöbben a ‘teflon’ bevonatokra gondolnak, hisz évek óta tudjuk, hogy a tapadásmentes, köznyelvben teflonnak hívott bevonatokból káros anyagok kerülhetnek az élelmiszerekbe. Erre erősített rá az elmúlt évek több kutatása, ami bemutatta, hogy a különböző PFAS (per- és polifluoralkil anyagok időnként PFC-nek jelölve) vegyületek, amelyek például a teflonban, illetve a tapadásmentes edényekben vannak jelen, mindenféle módon károsíthatják az egészségünket: hormonrendszer és immunrendszer károsítóak, rákkockázatuk van, és felhalmozódhatnak az emberi szervezetben.
Korábban igen elterjedtek voltak a perfluoroktánsav (PFOA) felhasználásával készült teflon (politetrafluoretilén, PTFE) bevonatú edények. A teflon magasabb hőfok (250°C) felett elkezd lebomlani, és mérgező gázokat bocsáthat ki. A PFOA-ról bebizonyosodott, hogy felhalmozódik az emberi szervezetben, rákkeltő kockázata van, emellett májproblémákat, vesekárosodást, hormonális zavarokat és reprodukciós károsodást okozhat, ezért az Európai Unióban 2020-ban betiltották.
Mára a legtöbb teflon edény már PFOA helyett más PFAS anyagból készül. Ezek a még forgalomban lévő PFAS anyagok a legtöbb esetben kisebb mértékben, de sok tekintetben hasonlóan károsak, hasonló kockázatot jelentenek, mint a már betiltott PFOA, ezért is javasolják zöld szervezetek, hogy csoportosan, azaz az összes hasonló PFAS-t egyben kellene betiltani.
Mire figyeljünk, hogyan használjuk?
1. A PFAS vegyületek nem bírják a magas hőmérsékletet, a túlhevítést.
2. A karcolásra is érzékenyek, ezért sose nyúljunk bele fém eszközzel.
3. Puha szivaccsal tisztítsuk (sose dörzsi szivaccsal!).
4. Mosogatógépbe ne tegyük be.
5. Ne helyezzünk őket egymásra tároláskor, mert ez is karcolódást okozhat.
6. A régi, karcos eszközöket mindig azonnal dobjuk ki.
Támogass minket, hogy több hasznos tartalmat tudjunk mutatni neked a jövőben is!
Szilikon formák
Sokan szeretünk otthon sütni szilikon formákban, a tapadásmentes tulajdonságai és a magas hőmérséklettel szembeni ellenállása miatt. A műanyagokkal ellentétben az EU-ban nincs részletes szabályozás a szilikon termékek biztonságosságára vonatkozóan. Pedig 230-260°C fölött a szilikon bomlani kezdhet, és a kellemetlen szagon túl káros vegyi anyagokat bocsáthat ki. A BEUC (Európai Fogyasztói Szervezet) szilikon sütőformákat vizsgálva azt találta, hogy
- a termékek 23%-a jelentős mennyiségű szennyező anyagot enged ki, vagy a szennyeződés szintje nő az ismételt használat során, ami azt jelzi, hogy ezek a termékek nem alkalmasak többszöri használatra.
- a termékek 82%-ában találtak különös aggodalomra okot adó anyagokat, beleértve az esetleges endokrin rendszert zavaró anyagokat is. Bár ezek alacsonyabb szinten voltak jelen, hozzájárulnak az úgynevezett koktélhatáshoz, amikor több különböző forrásból származó vegyi anyag együttesen, akár alacsony koncentrációban is, kedvezőtlen hatásokat válthat ki. Találtak például a szervezetben felhalmozódó és hormonrendszer károsító sziloxánokat.
Mire figyeljünk, hogyan használjuk?
1. A színezett szilikon edények fokozott kockázatot jelenthetnek, a színezékek vagy pigmentek a hő hatására kiszivároghatnak.
2. Fontos, hogy ne használd a szilikon edényeket túl magas (a megjelölt hőmérsékletnél semiképp se magasabban, de alapvetően ne 200 Celsius-fok fölötti) hőmérsékleten, hogy elkerüld a lebomlást.
3. Kerüld a sérült vagy elöregedett – megkopott, karcolódott, fakult, rugalmasságát vesztett – szilikon edényeket, melyek fokozottan hajlamosabbak lehetnek a lebomlásra.
Kisebb kockázatú edények
Alumínium edények
Az alumínium edények általában biztonságosak, ám rendszeresen tapasztalható, hogy alumínium jut belőle az ételbe, bár ez a mennyiség az elfogadható napi bevitelnek csak kisebb része. Több cikk is megjelent továbbá arról, hogy az Alzheimer-kórral, valamint dialízis enkefalopátiával (a dialízis során alumíniumnak kitett betegeknél fordulhat elő) és bizonyos csontbetegségekkel összefüggésbe hozható a rendszeres folyamatos alumínium kitettség, ezért érdemes ezzel a kockázattal is számolni. Emellett a kioldódás hatással lehet az étel ízére, néha fémes ízt kölcsönöz neki, és idővel az edény maga is károsodhat.
Az alumínium edények az alumínium mellett más fémeket is tartalmaznak, így például rezet a jobb hővezetés érdekében. Ha az alumínium nincs megfelelően bevonva, nyomokban réz is kioldódhat az ételekbe, különösen savas ételek esetén. A magnéziumot és a mangánt is gyakran adják az alumínium ötvözetekhez, hogy növeljék azok szilárdságát és tartósságát. Kis mennyiségben ezek is bekerülhetnek az ételekbe, és bár általában biztonságosnak tekinthetők, a mangán nagy dózisban káros lehet. Az alumínium ötvözetek szilíciumot is tartalmazhatnak, de ennek kioldódásának a mértéke csekély és nem jelent jelentős egészségügyi kockázatot.
A fémek kioldódása fokozódhat, ha savas ételeket, magas hőmérsékleten és hosszabb ideig főzünk. A modern alumínium edényeket azonban gyakran kezelik vagy bevonják (például eloxálással), hogy csökkentsék a fémek kioldódódásának mértékét.
Azok az alumínium edények, amelyeket újrahasznosított fémekből gyártanak a világ különböző országaiban, komoly egészségügyi kockázatot jelentenek emberek milliói számára egy új tanulmány szerint. A tesztelt alumíniumedények, amelyeket 10 fejlődő országban készítettek, több mint harmadából káros mennyiségű ólom jutott ki, az edények emellett jelentős mennyiségű arzént és kadmiumot is kibocsátottak. Az ilyen nem bevizsgált edények a fejlődő országokban gyakoriak.
Mire figyeljünk, hogyan használjuk?
1. Az alumínium különösen savas vagy sós ételek főzése során oldódhat ki.
2. A kioldódás magas hőmérsékleten és hosszabb főzési idő alatt fokozódik.
3. Mosd enyhe mosogatószerrel és puha szivaccsal.
4. Kerüld a mosogatógépet, mert a magas hő és a mosogatószerek oxidálhatják az alumíniumot.
5. Kerüld a dörzstisztítószereket, melyek megkarcolhatják a felületet. Ezek mind növelik az alumínium kioldódásának kockázatát.
6. Minél régebbi egy alumínium edény, annál több káros fém oldódik ki belőlük. Tanulmányok egyértelmű összefüggést mutattak ki az edények életkora és a kioldott fémek mennyisége között.
Eloxált alumínium edények tisztítása: kerüld a savas vagy lúgos tisztítószereket, például ecetet vagy szódabikarbónát, mivel ezek károsíthatják a védőbevonatot.
Megfelelő minőségű, helyes kezelés esetén minimális vagy kisebb kockázatú edények
Kerámia bevonatú edények
A kerámia bevonatú edények általában fém edények (pl. alumínium vagy rozsdamentes acél), amelyet egy vékony kerámia réteg borít. Ez a tapadásmentes bevonat jó alternatíva a teflon bevonatokkal szemben. A sértetlen és megfelelő minőségű kerámia bevonat nem bocsát ki káros anyagokat.
Ha viszont a kerámia bevonatot megkarcoljuk vagy túl magas hőmérsékleten használjuk, ahol a bevonat megrepedhet vagy leválhat, akkor a tapadásmentes tulajdonság csökken és hosszú távon károsodik az edény. Ilyen esetben fennáll annak a lehetősége, hogy az edény fém alapjából az élelmiszerbe jut, különösen savas étel sütése, főzése esetén kockázatos anyag.
Mire figyeljünk, hogyan használjuk?
1. Kerüld a fém eszközök használatát, hogy ne karcolódjanak meg.
2. Ne használd őket túl magas hőfokon.
3. Ha ételmaradék ég a felületre, érdemes meleg, tisztítószeres vízbe beáztatni súrolás helyett.
4. Nem dörzsölő szivaccsal tisztítsd.
Kerámia edények
Az agyagból készült kerámia edények, bár természetes alapanyagokból (agyag, ásványok) készülnek, egyes esetekben tartalmazhatnak jelentősebb természetes szennyezőket. A régebbi, nem kellően ellenőrzött, rosszabb minőségű kerámia edények toxikus fémeket, felhalmozódó, idegrendszert károsító ólmot és rákkeltő kadmiumot tartalmazhatnak. Ezeket régen gyakran használtak a mázakban. Ha a kerámia edény nem megfelelően kiégetett vagy nem felel meg a biztonsági előírásoknak, akkor különösen savas ételek sütésekor, főzésekor bejuthatnak ezen anyagok az élelmiszerekbe.
A modern EU szabványoknak megfelelő kerámia edényeknél azonban minimális ez a kockázat. A kerámia nem lép reakcióba az étellel, és nem bocsát ki toxikus anyagokat. Ezért ilyen edényt lehetőleg megbízható gyártótól vásárolj! Az antik, régi illetve a falun, fejlődő országokban vett házi kerámiákat inkább csak dísznek, vázának használd.
Zománcozott edények
A zománcozott lábasok, fazekak általánosságban biztonságosak, ám a régebbiek tartalmazhatnak nehézfémeket, mint például ólom vagy kadmium, amelyek kioldódása egészségügyi kockázatot jelenthet. A zománcozott bevonat sérülései (például karcolások vagy repedések) révén a fémek kioldódhatnak, különösen, ha savas vagy sózott ételeket készítünk. A sérült bevonat szintén megkönnyítheti a baktériumok szaporodását. Nagyon magas hőmérsékleten vagy hirtelen hőmérsékletváltozás hatására a zománc megrepedhet vagy felpattogzódhat.
Mire figyeljünk, hogyan használjuk?
1. Érdemes kerülni a fém eszközök használatát.
2. Kerüld a túl magas hőmérsékletet (sütőben 200 fok maximum, tűzhelyen csak 140-160 fok), ne melegítsd az edényt 3. üresen, ne füstöljön az olaj, ne égjen oda benne az étel.
4. Rendszeresen ellenőrizd a bevonat állapotát.
Rozsdamentes acél edények
A inox (francia „inoxydable” szó: rozsdamentes), rozsdamentes acél edények általában biztonságosak, mivel nincs káros anyagot tartalmazó bevonatuk, ami magas hőmérsékleten károsanyag-kibocsátást okozna.
A rozsdamentes acél alapja a vas mellett legalább 10,5% króm, ami a rozsdamentes tulajdonságért felelős, ugyanis vékony oxidréteget képez a felületen. Gyakran adnak hozzá nikkelt is (8-10% arányban), ami növeli az anyag rugalmasságát és fényességét, illetve javítja a korrózió állóságot. Kisebb mennyiségben szenet is adnak hozzá, hogy növeljék az acél keménységét.
Különösen savasabb, például paradicsomos, citrusos, ecetes illetve igen sós ételek sütése, főzése illetve hosszabb főzési idő esetén számolni kell nikkel és króm kioldódással.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt az allergiás kontakt dermatitisz (ACD) előfordulása. A nikkel, kisebb mértékben a króm pedig gyakrabban okoz ACD-t. Normál étrendünkkel is fogyasztunk nikkelt – mogyoróban, borsóban, zabpehelyben és tejcsokoládéban magas koncentrációban található. Egyelőre nincs elég kutatási adat, amely pontosan tisztázná, hogy ez a kitettség jelent-e, valószínű, hogy a nikkelallergiában szenvedőknek jelenthet kockázatot.
Mire figyeljünk, hogyan használjuk?
1. Ha az edény felülete megsérül vagy karcolódik, az növelheti a fémek kioldódásának esélyét, érdemes ezért ellenőrizni az edények állapotát.
2. A dörzsszivacsok vagy súrolószerek használata károsíthatja a felületet, ezért mindig puhább eszközökkel érdemes tisztítani.
3. Az odaégett foltok eltávolításához használj szódabikarbónát vagy ecetes vizet.
4. Kerüld a savas ételek sütését, főzését rozsdamentes edényekben, továbbá a só hozzáadását a forrás előtt, mivel az hosszú távon károsíthatja az acélt.
5. Mindig ellenőrzött helyről vegyük.
Biztonságosabb alternatívák
Hőálló, jénai üveg
A hőálló üveg (jénai üveg, boroszilikát üveg) biztonságosnak tekinthető alternatíva sütésre, főzésre. Nincsenek bevonatai, amelyek lehasadhatnának vagy kopásnak indulhatnának, így az ételek sem szennyeződhetnek a használat során. Magából a jénai üvegből nem jutnak ki káros anyagok még magas hőmérsékleten sem, kémiailag nagyon stabil, nem lép reakcióba az étellel. A jénai üveg rendkívül tartós, így hosszú ideig használható.
Mire figyeljünk, hogyan használjuk?
1. Nem karcolódik könnyen, viszont hirtelen hőmérsékletváltozás hatására repedhet, törhet. Emiatt ne tedd a forró edényt hirtelen hideg felületre, ne önts bele hideg folyadékot. Ha mégis megreped, karcolódik, mechanikai sérülés nem jár káros anyagok kijutásával.
2. Ne használd a hőálló üveget a tűzhelyen közvetlenül a hőforráson, mert ez túl nagy hőkoncentrációhoz vezethet.
3. Tisztítani lehet meleg mosogatószeres vízzel, de kerüld a durva súrolókat, amelyek megkarcolhatják a felületet. Az odaégések, foltok ellen használj ecetes vagy szódabikarbónás vizet.
Öntöttvas edények, serpenyők
Az öntöttvas edények alapesetben nem tartalmaznak káros vegyi anyagokat, nincs hozzájuk adott vegyi anyag vagy rajtuk mesterséges bevonat. Az öntöttvas edények viszont vasat bocsátanak ki az ételekbe, különösen savas ételek – mint citrusos vagy paradicsomos ételek – főzésekor. A vas azonban a legtöbb ember számára nem jelent egészségügyi kockázatot, sőt hozzájárulhat a szervezet számára szükséges vasbevitelhez. Azoknak, akiknek túl sok vas van a szervezetében – például hemokromatózisban szenvednek – jelenthet kockázatot.
Az öntöttvas edények viszont alapból nem tapadásmentesek, csak úgy alakul ki ez a tulajdonság, ha zsiradékot (olajat, zsírt) viszünk fel az edényre, és felhevítjük, így egy természetes, nem tapadó réteget alakítanak ki.
A zománcozott, bevonatos öntöttvas edények előnye, hogy nem rozsdásodnak, könnyebb őket mosni. Ezek jellemzően szintén nem bocsátanak ki káros anyagot, viszont ezen edényeknél figyelni kell, hogy a bevonat ne sérüljön, karcolódjon, pattogózódjon le.
Mire figyeljünk, hogyan használjuk?
1. A hagyományos öntöttvas edényeket forró vízzel és puha kefével vagy szivaccsal közvetlenül a használat után tisztítsuk, tisztítószer nélkül, mert az eltávolíthatja a zsírozást (a só megfelelő dörzsszer lehet).
2. Fontos a rozsdásodás megelőzése, ezért mindig szárítsd meg alaposan mosás után az edényt, és esetleg vékony réteg olajjal, zsírral dörzsöld át az edényt.
3. A zománcozott öntöttvas edényt lehet mosogatószerrel, vízzel tisztítani, de kerüld használatakor, tisztításakor a fém eszközöket, amelyek megsérthetik a zománcot.
Összefoglalva:
- kerüljük a teflon vagy egyéb PFAS bevonatú edényeket,
- érdemes elővigyázatosan bánni a szilikon formákkal is,
- aki óvatosabb, ne válasszon sima kezeletlen alumínium és rozsdamentes acél edényeket,
- a többi edényfélét általánosságban tudjuk biztonságosan használni, hogyha odafigyelünk a fent leírt részletekre.
Játssz velünk és nyerd meg a 10 KeepCup egyikét!
A Toxfree LIFE for All projektet az Európai Unió LIFE alapja (LIFE22-GIE-HU-ToxFree LIFE for All, 101114078) és az Energiaügyi Minisztérium társfinanszírozza (Z1230232). A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét.