| Tudatos Vásárló
Megtévesztő L’Oréal reklámok
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 150 millió forint bírságot szabott ki a L’Oréal Magyarország Kozmetikai Kft-re. A kozmetikai világcég ugyanis egyes termékeiről, azok hatásáról megtévesztésre alkalmas állításokat tett közzé.
A GVH eljárásában a L’Oréal Kft. több termékéről (Elséve
Színvédő Balzsam, a Nyári Tündöklés Testápoló, a Golyós Hasfeszesítő Kezelés, a
Normaderm, a Dercos AMINEXIL SP94TM hajhullás elleni kezelés férfiaknak, az
Anthelios termékcsalád, a La Roche-Posay márka, az Aquasource Non Stop mély
hidratálást biztosító oligo-termál, a Revitalift Double Eye Lifting, a
Revitalift Double Lifting és az Age Re-Perfect Pro-Calcium) 2007. január 1. és
2007. július 18. között adott fogyasztói tájékoztatásokat vizsgálta. A vizsgálat
szerint a tájékoztatások jelentős része alkalmas volt a fogyasztók
megtévesztésére.
Ha egy vállalkozás kozmetikai termékének népszerűsítése
során valamely kedvező tulajdonságának hatását százalékosan (vagy más hasonló
módon) kívánja bemutatni, akkor ezt oly módon kell tennie, hogy
- a fogyasztó előtt világosan ismert legyen, hogy a reklámban
hivatkozott vizsgálati eredmény egy szubjektív vagy egy objektív hatékonysági
vizsgálat eredménye-e, - a reklámállítások teljesen összhangban legyenek a vizsgálati
eredményekkel és a vizsgálat lefolytatásának körülményeivel, - az állítás valóságnak való megfelelését a vállalkozásnak a
reklám közzétételének időpontjában tudnia kell bizonyítania.
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására
alkalmas az a tájékoztatási gyakorlat, amikor a vállalkozás oly módon használja
fel a szubjektív hatékonysági vizsgálatok eredményeit a termék
népszerűsítésére, hogy a fogyasztók számára nem derül ki egyértelműen, hogy
szubjektív hatékonysági vizsgálatok eredményei kerülnek közlésre. Különösen
alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására egy olyan
magatartás, amikor a vállalkozás a tesztben résztvevő fogyasztók szubjektív
értékelését szerepelteti a reklámban, miközben az objektív hatékonysági
eredmények kedvezőtlenebbek, mint a szubjektív hatékonysági eredmények.
Kifogás alá esik a reklámállítás, ha az összemossa a
szubjektív értékelés különböző fokozatait. Azaz ha a vizsgálati személyek adott
százaléka érzékelt ugyan valamilyen mértékű kedvező változást, de csak egy
részük számolt be igen kedvező változásról, más részük ugyanakkor csak csekély
mértékű változást észlelt – miközben a reklám összhatása szerint mindenki
esetében igen kedvező változás következett be.
A GVH szerint a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy
reklámja ne tartalmazzon egymással összhangban nem lévő közléseket. Például a
fogyasztók megtévesztésére lehet alkalmas , ha valaki egy szubjektív
hatékonysági vizsgálatban részt vett néhány tucat nő véleményére alapozva
állítja, hogy „a nők” x %-a miként vélekedett a termékről, illetve annak valamely
tulajdonságáról. Az ilyen közlések megtévesztésére való alkalmasságát oldhatja,
ha ugyanazon reklámban feltüntetésre kerül, hogy a közlés hány nő megkérdezésén
alapul. Ám a vállalkozásnak szem előtt kell tartania, hogy a fogyasztó a
reklámokban szereplő információk közül elsősorban a figyelem felhívására
alkalmas módon, például címsorban, kiemelten szerepeltetett közléseket észleli.
A bújtatottan, kis betűmérettel, a fogyasztó által észlelt közlésekhez
tartalmilag kapcsolódó, de attól elhelyezését tekintve elszakítottan szereplő,
a főüzenet megjelenítéséhez képest lényegesen kisebb betűmérettel
szerepeltetett rész nem szükségszerűen jut el hozzá.
Mivel a fenti szabályokat a L’Oréal Kft. több reklámjával is
megszegte, a GVH 150 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásra.
Döntésekor a versenyhatóság súlyosbító körülményként értékelte, hogy az
elmarasztalt vállalkozás a piac jelentős szereplője, több termékét hirdette
megtévesztő módon, a jogsértés pedig igen intenzív reklámtevékenység révén
valósult meg. A megtévesztő reklámok több hónapig elérhetőek voltak és jelentős
számú fogyasztóhoz juthattak el. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor,
hogy a L’Oréal egyes jogsértőnek minősülő kijelentéseit még az eljárás
lezárulta előtt önként módosította.
Forrás: A GVH
2009. 03.19-i sajtóközleményének
szerkesztett változata.
Kép[cc] L’Oréal