fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Megszűnt 2250 kis élelmiszerbolt

| Tudatos Vásárló

Megszűnt a legkisebbek közül 2 250 élelmiszerbolt az elmúlt három évben. Ugyanakkor viszont szaporodnak a nagy eladóterű üzletek. Összességében az élelmiszert forgalmazó üzletek száma 23 995-re csökkent tavaly, ami 6 százalékkal kevesebb a 2001 évinél…

Összefoglaló Szalóky Tóth Judit, az ACNielsen Piackutató vállalat igazgatójának sajtótájékoztatójáról.


Még mindig elaprózott a kereskedelem – folytatódik a koncentráció
Budapest, 2005. május 9. Ezt emelte ki Szalóky Tóth Judit, az ACNielsen Piackutató vállalat igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján hétfőn, új kiskereskedelmi felmérésük eredményeiből.


– A bolthálózat átalakulása a vásárlók döntéseinek, boltválasztásának következménye. Ugyanis mind többen, egyre gyakrabban szerzik be a napi fogyasztási cikkeket hipermarketben és diszkontban – hangsúlyozta az ACNielsen igazgatója. – A vásárlóerő a 2 500 négyzetméteresnél nagyobb üzletekbe vándorol, főleg a széles választék és a hatékony működésnek köszönhető alacsony árak miatt. Az élelmiszerek bolti eladásából a hipermarketekre értékben már 26 százalék jutott múlt évben, szemben a 2001-ben mért 17 százalékkal.
A hiperek növekedése majdnem mindegyik más boltkategória pozícióját rontotta. Kivétel csak az 51-200 négyzetméter közötti, szintén kicsinek számító, általában lakóhely közeli bolt, amely meg tudta őrizni 21 százalékos piaci részesedését. Ebben a kategóriában a boltszám 6 936-ra emelkedett a múlt évre. A 11 százalékkal növekvő boltszám mellett változatlan piaci részesedés azonban azt jelenti, hogy átlagosan ennyivel esett vissza az egy boltra jutó forgalom.


– A vásárlási szokások változásának hatására folytatódik a kiskereskedelem koncentrálódása, aminek két modern bolttípus, a hipermarket és a diszkont a motorja, újabb üzletnyitások révén – állapította meg Szalóky Tóth Judit. – A hiperek és diszkontok terjeszkedését könnyíti, hogy még mindig elaprózott a magyar bolthálózat. Hiszen az összes élelmiszerüzlet 93 százalékának eladótere 200 négyzetméter alatt marad.
Hozzátette, hogy az ilyen kis méretű üzleteket viszonylag nagy költséggel lehet üzemeltetni, ami azután visszatükröződik a magasabb árszínvonalban. Ennek ellenére megmarad a kis boltok létjogosultsága, mert a lakóhelyek közelében könnyen elérhetők, választékukat és szolgáltatásaikat pedig rugalmasan alakíthatják vevőkörük igényeihez. A kényelem és a színvonalas kiszolgálás a kereskedelemben olyan hozzáadott érték, amit a magyar vevők növekvő része hajlandó is, képes is megfizetni.


A kis boltok csökkenésének határa Szalóky Tóth Judit szerint egyelőre nehezen jelezhető előre. Az előbb-utóbb nálunk is érvényesülő nyugat-európai trendek ugyanis különbözők. A magyarhoz hasonlíthatóan elaprózott Dél-Európában az olasz, görög és spanyol kiskereskedelem szerkezete, míg például Franciaországban, Belgiumban és Norvégiában a nagy eladóterek dominálnak, és háttérbe szorítják a kicsiket.
Magyarországon a 200 négyzetméternél kisebb élelmiszerboltok piaci részesedése 38 százalék, ami meghaladja mindegyik régi EU-tagország átlagát. Az ACNielsen tavalyi nemzetközi felmérései szerint a magyarhoz legközelebbi, olasz mutató 36 százalékos, a legtávolabbi francia pedig 4 százalékos.


– A magyarországi 38 százalékos részarány csökkenésének alsó határa attól függ, hogy a magyar tulajdonban lévő három nagy beszerzési társulás, illetve lánc, a CBA, Coop, Honiker és Reál mennyire tudja magához kötni a vásárlókat – vázolta az ACNielsen igazgatója a közeljövőt.
Felhívta a figyelmet a kereskedelem koncentrációjának tartalékaira; régiónkban ugyanis Magyarországon 1 millió lakosra 8 hipermarket jut, míg Csehország 16-tal már meghaladta a nyugat-európai átlagot (15/1 millió lakos), de Szlovákia 10-es mutatója is magasabb. Az új közép-európai EU-tagországok közül egyedül Lengyelországban (5) kisebb az 1 millió lakosra eső hipermarketek száma.
 
Az élelmiszerhez képest sokkal inkább koncentrálódik a háztartási vegyi áru forgalma. A mindössze 77 hipermarket bonyolítja le ugyanis a vegyi áru kiskereskedelmi értékesítésének 37 százalékát.
A háztartási vegyi árut forgalmazó, 400 négyzetméternél nagyobb üzletek száma 824, ami a teljes bolthálózat 3 százalékát teszi ki. Viszont a vegyi áru értékben mért forgalmának közel kétharmada, 63 százaléka jut rájuk.
Új jelenség a magyar piacon a kemény diszkont. A bolttípus szerepe növekszi, s ez a trend hasonlít a nyugat-európaira.
Az élelmiszert árusító üzletek száma, az eladótér nagysága szerinti csoportosításban, Magyarországon.

A pontos adatok megtekinthetőek az AC Nielsen oldalára kattintva.

Módszertan:
Az adatokat Magyarország piacvezető piackutató vállalata, az ACNielsen tárta fel. A cenzust minden évben elvégezzük, és ennek során egy statisztikai összefüggéseket szem előtt tartó, reprezentatív településminta alapján határozzuk meg a teljes magyarországi minta boltszámait. A felmérés során mintegy 24 000 üzletet látogattunk le, amelyek közül hozzávetőlegesen 13 000 bolt képezte az élelmiszer- és háztartási vegyi áru boltok mintáját.


 

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

Hogyan lehet egészséges és környezettudatos a táplálkozásunk?

2022. február. 13-án tartottuk a Közösségi mezőgazdálkodás és ÖkoKörök családi napot, ahol közelebbről is megismerhették az érdeklődők a Tudatos Vásárlók munkáját. Ezen a napon a közösségi gazdaságok és az ÖkoKörök jutottak főszerephez: az izgalmas előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a vendégek személyesen is találkozhattak a gazdákkal, volt Magcsere, a legkisebbek pedig gyerekprogramok keretében játékosan tanulhattak a […]

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok