Alighogy elmúlt a karácsony, itt a farsang, folytatódik az
édességek szezonja. De a megnövekedett édességfogyasztás nem csak az ünnepekre
jellemző, hanem egyfajta civilizációs jelenség is. Az ENSZ Élelmezési és
Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a fejlett országokban 120 gramm, a fejlődő országokban 55 gramm volt az egy főre jutó napi
cukor- és édesítőszer-fogyasztás az ezredfordulón.

A Tudatos Vásárló 14. száma azt járja körbe, hogyan hat az „édes
élet” egészségünkre, a környezetre, az európai vagy a harmadik világbeli
termelők életére, illetve hogy fogyasztóként milyen félretájékoztatásnak
vagyunk kitéve. A Tudatos Vásárló a problémák bemutatása mellett a
megoldásokról is szól: az olvasók többek között megtudhatják hogyan süssenek
süteményt adaléktúladagolás nélkül; milyen természetes édességforrásokkal
elégíthetik ki édességigényüket; hogyan készítsenek aszaló-berendezést; vagy
épp, hogy kitől érdemes biomézet vásárolni.

Érdekességek a Tudatos Vásárló 14., Édesség c. számából:

• 1600-ban a magyar vásárlónak fél kiló cukor egy sertés árába
  került.
• A rabszolga-kereskedelem, majd a rabszolgaság 19. századi
  eltörlésében jelentős szerepet játszottak a 18. század végi nagy-britanniai
  fogyasztói cukorbojkottok, melyekhez fénykorukban majd félmillióan
  csatlakoztak.
• Magyarországon jelenleg egy üzem, a kaposvári Magyar Cukor
  Zrt. gyára folytat cukortermelést. Az üzem területén 2007-ben avatták Európa
  legnagyobb cukorgyári biogázüzemét, amely a feldolgozási időszakban a gyár
  energiaszükségletének 45-50 százalékát állítja elő környezetbarát módon.
• Minden második gyerekeknek szóló tévéreklám édességet
  hirdet, miközben 1999 és 2005 között másfélszeresére, évi 46 000-re nőtt a
  kalóriatöbblet miatti elhízással háziorvosokhoz és házi gyermekorvosokhoz forduló
  18 év alattiak száma
• Napi 5 gramm
  feleslegesen elfogyasztott szénhidrát (legtöbb esetben cukor) egy év alatt
  másfél kiló zsír lerakódásához vezethet, ami 15 év alatt 15 kg túlsúlyt eredményezhet, ha nem
  növeljük a fizikai aktivitást.
• Az Európai Unióban évente három millió tonna talaj vész el a
  cukorrépa felszedésekor. A talaj, amely a gyökéren marad, a teljes éves
  cukorrépa-mennyiség súlyának 10-30 százalékának felel meg.
• Világviszonylatban az éves kakaótermésnek mindössze fél
  százaléka bio minősítésű, azaz gyakorlatilag vegyszermentes termesztésből
  származó.
• Egy 100 grammos csoki árát 100 forintnak feltételezve mindössze
  9 forintot kap a kakaó termesztője. Jelentős összeg tűnik el reklámozók,
  szállítók, kiskereskedők kezén; a felvásárló, a kereskedő és a csokigyár
  részesedése 49 forint.
• A Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Szervezet szerint 284 000
  gyermeket (9-12 éveseket) foglalkoztatnak veszélyes körülmények között a
  nyugat-afrikai kakaóültetvényeken. Jelenleg a világ évi kakaótermésének
  mindössze egy ezrelékét vásárolják fel a méltányosság elvei szerint.

Tartalom és
további információ >>>