Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA)
nyilvánosságra hozta az EU területén 2007-ben az élelmiszereken végzett végzett
növényvédőszermaradék-vizsgálatok
eredményeit. Az eredményeket összefoglaló értékelés az EU-val
szabadkereskedelmi egyezményben lévő országok (Izland, Norvégia) adatait is
tartalmazza.

Összesen 350 különféle termék több mint 74 ezer mintáját értékelték a
tagállamokban 2007-ben. A vizsgált minták száma 13%-kal magasabb, mint
2006-ban. A növekedés részben annak tulajdonítható, hogy 2007-ben már Bulgária
és Románia adatait is figyelembe vették.

A vizsgált hatóanyagok száma szintén 13%-kal növekedett a megelőző
évhez viszonyítva. Összesen 354 hatóanyagot mutattak ki a zöldség- és
gyümölcsmintákból, míg a gabonatermékekben 72 hatóanyagot találtak.

A korábbi évekhez hasonlóan a hatósági minták 4%-nak szennyezettsége haladta
meg a határértékeket. Ezt az arányt növeli a célzott vizsgálatok köre, ezeknél
ugyanis a korábbi eredmények alapján gyanús tételeket ellenőrzik. Az EU-ban
termelt áruk esetében ritkábban (2,3%-ban) fordult elő határérték-túllépés, mint
a harmadik világ országaiból importált
élelmiszereknél (6,8%).

Az EU-ban a bébiételekre igen szigorú határértékeket állapítottak meg, hiszen
azokban legfeljebb 0,01mg/kg szennyeződés maradhat az egyes hatóanyagokból. A
határértéknek a vizsgált minták 0,6%-a nem felelt meg.

Egyes országok külön értékelik az ökológiai termesztésből származó árukat is. Ezekre
nézve nincs külön határérték, de a termesztési körülmények miatt
növényvédőszer-szennyezettségük alacsonyabb. A határértéket meghaladóan
szennyezett minták aránya 1,2% volt.

A többféle hatóanyaggal is szennyezett minták aránya az
előző évtizedben szinte folyamatosan emelkedett. 2007-ben 26,2% volt, amely már
a megelőző événél kedvezőbb adat.

A saláta jelenti a legnagyobb egészségügyi kockázatot

Az EU-ban minden évben végeznek azonos termékeken, azonos hatóanyagokat keresve
összehasonlító vizsgálatokat
az egyes tagországok hatóságai. A vizsgálatok alapján az értékelt kilenc
kultúrából a leggyakrabban a zab- (3,8%), az őszibarack- (3,4%), az eper- és a
salátaminták (2,9-2,9%) voltak határérték felett szennyezettek. A legritkábban
a fejeskáposzta (a szermentes termékek aránya 81%), a zab (80%), a rizs (77%) és a póréhagyma
(73%) tartalmazott növényvédőszer-maradékokat kimutatható mennyiségben.

A vizsgálati eredmények értékelése során kockázatbecslési
módszerekkel értékelték a lehetséges egészségügyi hatásokat. A hosszú távú
hatások értékelésekor csak a diazinon hatóanyagnál nem sikerült kizárni az
egészségkárosodás kialakulásának lehetőségét. 2008-tól azonban már nem lehet az
EU-ban engedélyezni a diazinon hatóanyagú készítményeket.

A rövid távú (akut) egészségügyi hatások kiértékelésekor a legkedvezőtlenebb
lehetőséggel, azaz szélsőségesen nagy fogyasztással és igen szennyezett
termékkel számolnak. Ennél a kockázatbecslési módszernél 52 termék-hatóanyag
kombinációnál lehet veszélyben a fogyasztók egészsége. Ebből a szempontból a kultúrák között a saláta
fogyasztása jelenti a legnagyobb kockázatot. Az említett mérgezések kialakulásának
esélye igen alacsony, hiszen extrém mértékben kell fogyasztani az igen
szennyezett árukból. A problémás kombinációk nagyobb részénél, 29 esetben, már
történtek lépések a kockázat csökkentése érdekében, a hatóanyag
felhasználásának szigorításával illetve a határértékek csökkentésével.
 

Megjelent a Levegő Munkacsoport 2009 szeptemberi Vegyi Anyag
hírlevelében, feliratkozás: reach[kukac]levego.hu.

Kép [cc]  looli djking